Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-11-15 / 42. szám
Thursday, Nov. 15, 2001 Amerikai Magyar Szó 7. ^AatcLciL <^/f[mancLcl7 Fűszerek titkai A fahéj Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023 (sűtOm-főzOm) Konyhánk fűszerei közül az egyik legkedveltebb a fahéj. Pikáns illatával finom süteményeket varázsol még finomabbá, kompotoknak kölcsönöz kellemes aromát, különleges ízt ad a forralt bornak, a kalácsnak, s még a máskülönben egyhangú étel - mint a főtt rizs - is ínycsiklandozóvá, érdekessé válhat, ha finoman megszórjuk fahéjjal. A fahéjat egy trópusi fa lehántolt kérgéből nyerik. A latin nevén Cinnamonum cassia vadon terem, többféle változatban, legismertebb válfaja Sri Lankában - a Szunda-szigeteken és Kínában találhatók. A kérget nehéz munkával hántják le a fáról, majd megszárítják, felcsavarják, hogy csőformát öltsön, s ebben az alakban vagy őrölve hozzák forgalomba. A különböző fahéjfajták színe barnás vagy szürkés, valamennyinek édes, erős az illata, pikáns fűszeres az aromája. Nagyon hálás fűszer: rendkívül kevés kell belőle az ízesítéshez, ugyanakkor fénytől és más illatoktól védve nagyon sokáig eltartható. A fűszerek történetében a fahéj múltja az egyik legrégibb: már sok ■ évezredes szanszkrit szövegek is említik, szerepel a Bibliában is - bort fűszereztek vele leginkább. A portugál hajósok első ízben a XVI. században jutottak el a fahéj fő termőterületére Ceylonba, s ott ismerték meg nemcsak a fűszert, de a módot is, ahogy készül. Jó időre valóságos monopóliumot hoztak létre a maguk számára: részint eltitkolták a fűszer termőhelyét más európai konkurensek elől, részint akár erőszakkal is igyekeztek más nemzetek hajóit távoltartani Ceylontól. Jó ideig sikerült fenntartani egyeruralmukat, de egy alkalommal egy három hajóból álló holland flotta tengeri csatában legyőzte a Ceylont őrző hajókat, s rátette kezét a fahéjüzletre. A hollandokat később kiszorították a spanyolok, majd végül az angolok, mígnem századunkra végre független lett a fahéj szigete és végre saját maga kereskedhet különleges termékével. A véres csatáig fajuló ragaszkodás a fahéj birtoklásáért indokolt volt: az illatos őrlemény fűszerként is, orvosságként is hihetetlenül népszerű és drága volt, csak nagyúrak, esetleg jómódú polgárok engedhették meg maguknak használatát. Orvosságként - ahogy egy XVIII. századi gyógyító megfogalmazta - "felmelegíti a beleket és serkenti működésüket, hatásos a hurutok ellen, gyógyítja a vízkórt, gyógyhatású a veseműködés elégtelensége esetén. A fahéjolaj erősíti a szívet, a gyomrot és a többi belső szervet...." A fahéjolajat -ezt a fahéjból nyert jellegzetes ízű, világossárgától a sötétbarnáig terjedő színű fűszeres olajat a gyógyászatban már nem, de a likőrgyártásban annál inkább használják, sőt legújabban a fogós szájápoló szerek, valamint az illatszerek körében is terjednek a fahéjolajjal illatosított ízesített termékek. krémleves Szinte simogatja az ember torkát ez a különleges és finom eledel. A színe pedig még a zord napokon is az aranyló nyári napokat idézi. Hozzávalók: 8 oz konzerv csemege kukorica, 12 oz vegyes leveszöldség, 1 font húsos csont, 1 evőkanál vaj, 1 pohár tej, 1 pohár tejszín, só, bors ízlés szerint, 2 oz apróra vágott gépsonka 1 kávéskanál finomra vágott snidling vagy kapor 1 tojás és 1 evőkanál liszt Elkészítése: a csontból a zöldséggel és 1 quart vízzel húslevest főzünk. A puhára főtt húst a csontról leválasztjuk. A kukoricával elkeverve a levest a tejjel felforraljuk. A lisztből és vajból készült rántással sűrítjük a levest, visszatesszük a húsdarabokat . és az egészet blenderben összekeverjük. A tojássárgáját felverve a tejszínnel és a - tálalótálban az újra felforró- sított levest ráöntjük. Végül az apróra vágott sonkával és snidlinggel megszórva fogyasztjuk Fahéjas kávé Hozzávalók: 2 rúd fahéj, 1 quart víz, darált kávé, konyak, kockacukor, tejszínhab. A vizet a két rúd fahéjjal felforraljuk, majd kis lángon még 5-10 percig főzzük. Akkor kivesszük belőle a fahéjat és a fahéjas vízzel a szokásos módon jó erős feketekávét főzünk. A kávéscsészékbe egy-egy kockacukrot .helyezünk, annyi konyakot öntünk rá, hogy még nem essen szét: a vendégek szeme láttára az asztalnál meggyújtjuk a konyakos cukrokat s amikor a láng elaludt, rájuk öntjük a fahéjas kávét. Tegyünk a tetejére tejszínhabot is, de nem túl édeset, mert akkor elnyomja a különleges fahéjas-konyakos- kávéaromát. Légionárius betegség A fertőző betegségek egyidősek az emberiséggel és minden képzeletet felülmúló pusztítást végeztek az emberiség őskorától a XX század közepéig, amikor a fertőző betegségek történetében új fejezet kezdődött. A nagy járványokkal, magas halálozással járó fertőző betegségeket sikerült visszaszorítani, egyesektől magszabadulni. A fekete himlőt sikerült kiirtani az egész világon, 1977 óta nem fordult elő, az ellene alkalmazott kötelező védőoltások nyomát is már csak a közép- és idősebb korosztály viseli a felkarján. 1980 óta már nincs védőoltás a fekete himlő ellen. Sajnos azonban a többi klasszikus fertőző betegséget nem sikerült felszámolni. A kórokozók élnek és nehezen adják fel a harcot, gyakorlatuk a túlélésre nagyobb, mint az embereké. Az embereknél sokkal régebben léteznek, óriási változékonyságukkal gyorsan tudnak alkalmazkodni és harcolni a létezésükért. Az emberi szervezet károsítása, sajnos elpusztítása is lehet ezen következménye. Nemcsak a régi kórokozók támadnak újra, hanem egyre újabbak is megjelennek és korábban nem ismert fertőző betegségeket okoznak. Egyik ilyen csaknem negyedszázada ismert betegség a legionellosis, vagy legionáriusbetegség, amely nevét arról kapta, hogy 1976-ban Philadelphiában, az amerikai veterán légiósok éves nagygyűlésén az ideig ismeretlen alsó légúti megbetegedés jelenkezett, gyorsan terjedt el a közönségben és nagyszámú halálozást okozott. A kutatók egy év múlva megtalálták a kórokozót és Legionella pneumophilának nevezték el. Azóta egyre többet tudunk a betegségről, többek között, hogy nemcsak Amerikában, hanem Európában is előfurdul, több ország külön munkacsoportot alakított, ahonnént egységes szempontok szerint közölnek adatokat. A kórkozók a Legionella ceae családhoz tartoznak, 39 fajtájuk van és ebből húszat már embereken is kimutattak. Nedves, meleg környezetben szinte mindig jelen vannak, minden felszíni vízben (folyók, források, tavak) megtalálhatók, de mesterséges környezetben is. Légkondicionálóknál, háztartási melegvíz-rendszerekben, párosítókban, lélegeztetőberendezésekben, szobaszökőkutnak vizében, de hűtőtornyokban is élnek és egyre gyakrabban szerepelhetnek frtőző forrásként. _____________________ Orbáné Soha nem szabad elhanyagolni a bőrünkön keletkezett látszólag csekély sérülést sem, márpedig könnyen keletkeznek apró szúrások, vágások, kidörzsölődéstől hámhiányok kültaka- rónkon. Az orbáncot okozó streptococcus baktériumok a bőrfelület legapróbb sérülésein is behatolnak, ott gyulladásos folyamatokat okoznak, amely a bőrre és a bőr alatti kötőszövetekre terjed. Először a beteg nagyon elesett, hidegrázást kaphat, és felszökik a láza, Ezután alakul ki a fénylő, duzzadt bőrterületen lángnyelvszerűen terjedő, tűzpiros gyulladás, amely meleg tapintású. Akinek gombás a bőre, különösen veszélyeztetett, mert a gombás fertőzés utat nyit a baktériumoknak. A betegség ma már penicillinnel és származékaival jól gyógyítható, azonban elsődleges a fertőzés megelőzése. Kezeljük lábunkat gombás fertőzés ellen, a cukorbetegek különösen óvják lábukat, amelyhez számukra tanácsokat ad az orvosuk. A bőrsérülések ellen pedig gondosan védekezzünk. A A A A A A A A A A A A A A A A A A Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30 órakor műsort közvetít a Manhattan Cabel-televízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly V V V V V V V V V V V V V V V V V V V V V V V V
