Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-11-15 / 42. szám
Thursday, Nov. 15, 2001 Amerikai Magyar Szó 5. Emlékezés Nagyenyed városából 1819 november 23-án, a ködös hajnali órákban "könnyűszerrel öltözve, gyalog indult útjára" egy közép- termetű - inkább vézna, mint izmos -, de a testét és a lelkét tudatosan hősies vállalkozásra fölkészítő fiatalember. Hajlamainál fogva is önmegtartóztató volt, azonkívül minden lehető módon szoktatta magát a sanyarúsá- gok elviselésére. A puszta földön hált, a legszűkösebben táplálkozott, hozzászoktatta magát hideghez és forrósághoz, s szakadatlanul dolgozott, tanult, képezte magát. Tetteivel bizonyította egyik visszatérő mondásának - "az erős akarat előtt minden, még a szegénység is meghajlik" - igazát. Körösi Csorna Sándor valószínű, a családja szegénysége miatt került aránylag későn, tizenöt éves korában a nagyenyedi Bethlen Kollégiumba. Kezdetben az ingyenes ellátás fejében szolgadiák, majd a gazdagabb tanulótársai házitanitója. O az, aki a felfedezők lelkes hitével, a tudományt áhítók megszállottságával indult el 13,000 km-es útjára, "bízva az isteni segedelemben, hazája iránt való áldozatkészségében és a maga kiapadhatatlan lelki erejében". Nagy nehézségek és nélkülözések közepette "Olaszországon, Bulgárián, Rumelián, Alexandrán és Palesztinán át" jutott el Teheránba. Innen kéréssel fordult a nagyenyedi kollégium pártfogóihoz. Levelében ismertette utazása célját és "vezéreszméit", majd - utalva az anyagi nehézségeire - pénzbeli segélyt kért a további útjára. Az említett cél megfogalmazása, vezéreszméjének körvonalazása a levél döntő dokumentumrésze: "Látván mennyire különbözzék nemzetünk, mind nyelvére, mind characterére, mind öltözetére nézve minden más európai nemzetektől; micsoda nagy bizonytalanság uralkodjék az egész tudós világban, nemietünk eredeti lakhelye, elszármazása, régibb történeti, nyelvünk más nemzetek nyelvével való atyafiasága felett; mind tulajdon vágyódásomnak eleget tegyek, mind pedig nemzetemhez való háladatosságomat és szeretetemet megmutassam, számban nem vévén a fáradságot és megtörténhető veszedelmet, azon fáklyánál fogva, melyet Németországban gyújtottam volt meg, elindultam nemzetem eredeKörösi Csorna Sándorra Borbála avatás Nagyváradon A Körösi Csorna Sándorról készült egyetlen eredeti portrérajz te felkeresésére." Nagyenyeden ültették el a leikébe, hogy nemzetünk bölcsőjét Közép-Ázsiában t kell keresnünk, és azt meg kell találnunk. Németországi tanulmányai során Göttin- genben hallotta, hogy a középkori arab írók több helyen megemlékeznek a magyarok ázsiai történetéről és a vándorlásaikról. Döntő hatású volt egyik tanárának véleménye, aki a kínaiak évkönyveire hivatkozva állította, hogy a magyarok a juga- rok földjéről származnak. Körösi 1821 tavaszán továbbindult Teheránból, és egyévi megpróbáltatások után érkezett Kabulba. További három év elteltével jutott el munkásságának köz- ponjába, Tibetbe, hogy föltárja a világ számára az addig teljesen ismeretlen kultúra, nyelvi, vallási és művészi kincseit. Segítőtársával, a lámával 1824 júliusában találkozik. Tíz esztendő múltán Kalkuttában kiadják a legelső tibeti-angol szótárt és a tibeti nyelvtant. Az "európai Sándor úr" élete főművét alkotta meg. Körösi Csorna Sándor sohasem felejtkezett meg eredeti céljáról, és minden egyebet annak szolgálatába állított. Az, hogy közben a tibeti kultúra kutatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett, a zsenialitását dicséri. Az említett tibeti szótár és nyelvtan összefoglaló művén kívül több tudományos munkája jelent meg. 1834-ben ) Ázsiai Társaság tiszteletbeli tagjává választják, majd 1835-ben megkapta a Ma- ' | gyár Tudós Társaság tagsági oklevelét. 1842 elején elérkezetnek érzi, hogy fölfedezze a juga rok hazáját, rátaláljon a magyarság "atyafiaira". Nemze- . tünk bölcsőjét a kutatási e- redményei alapján Kína nyugati határvidékén, Lhászától és Kam tartományoktól é- szakkeletre fekvőén határozta meg. Az 58 esztendős tudós hosszú vándor útjának utolsó állomása Dardzsiling volt, ahová 1842 márciusában érkezett meg. Egy angol orvos és kormányfelügyelő, dr. Archibald Cambell szerzett számára szállást. Az emberfeletti megpróbáltatások megrendítették az egészségét, és "pár napi kornyado- zás" után, 1842 április 11-én . sárgalázban elhunyt. Örök pihenőhelyén először az angolok állítottak sírkövet. A rövid szövegű felirat mindent elmondott, ami a zseniális tudóst, a tudomány mártírját, a magyarság eredetét kutató hazafit jellemezte: "Itt nyugszik Körösi Csorna Sándor, magyar- országi születésű, ki nyelvészeti kutatásra indulva, keletre jutott, s miután éveket tötött oly nélkülözésekben, amilyeneket ritkán viseltettek el, s türelmesen munkálkodott a tudomány ügyében, összeállította a tibeti nyelv szótárát és nyelvtanát az ő legszebb és igazi emlékét - H’lasszába utaztában, folytatni akarván munkáit, meghalt ezen a helyen 1842 április 11-én." A nagy magyar igazi emlékét még valami maradandó őrzi. Az Eötvös József által megfogalmazott nekrológ gondolatai 150 esztendő múltán a késői utód számára is időtállóak: "Körösi emléke itt él közöttünk, s míg a határok közt szív lesz, mely hazája nevénél feldobog, míg a magyar nemzetiségért lelkesedni tud: dicső emléke felejtve nem lesz." Diószegi György Szent Borbála, a tüzérek védöszentjének szobra őrizte a Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tözérségi Hadapródiskola bejáratát Nagyváradon. A tisztképzö iskolát 1897-ben alapították, majd a román megszállás alatti 22 éves szüneteltetés után 1941-ben nyílt meg újra a régi épületben, ahol csak 4 évig működhetett. Akkor a szobor is vándorútra kelt, míg végül Kézdivásárhelyen talált állandó helyet. Most a Hadapródiskola ujjáalapításának 60-ik évfordulóján a szobor másolata visszakerült Nagyváradra. Díszes ünnepség és volt hadapródok össze-sereglése közepette, október 21-én avatták fel Tempfly József és Tőkés László püspökök részvételével a nagyváradi Szent László székesegyház egyik méllékoltá rán. A nagymise keretében tartott ünnepséget díszebéd követte a régi iskola épületében. Az esemény jelentőségét emelte, hogy a fogadást az épületben most székelő román dandár parancsnokság adta a volt hadapródok tiszteletére. Ezek legfelső évfolyamát 1944- ben avatták zászlóssá, az akkori alsóéveseket pedig a rendszer- változás után Für Lajos, az Antall kormány honvédelmi minisztere léptette elő (nyugalmazott) zászlósnak. A résztvevők megkoszorúzták a volt hadapródiskolások hősi halottainak emlékművét is, amely szintén a székesegyházban kapott helyet. A helyi magyarok nagy számban vettek részt az ünnepi szentmisén és megemlékezésen. HALOTTAK KÉRÉSE 1944 emlékére Késő ősszel, sűrű ködben sóhaj szállt az égre... Háború volt, ágyú bömbölt Minden le volt égve. Gondoljunk a szenvedésre éhezésre, fagyra Aratott a halál keze s fogytak napról-napra. Cudar csapat uralkodott támadta a nőket Vadászta a férfiakat s elhurcolta őket. Kelet felé ment a vonat sívár muszka telken Fájdalmat és sebet ütve Sok tordai leiken. Volt közöttük gyári munkás, gyáros is, meg lelkész És az egész fogolytábor lassan, lassan elvész. Szaporodott a közös sir az ég alá zárva, Itthon pedig a sok özvegy s elhagyott árva. Az ártatlan bús menetet hegyes szurony zárta Testüket egy üres barakk s Szibéria várta. Négy év múlva jött egy vonat Napkeletről, keggyel, Visszatért az állomásba ezer közül eggyel. Képzeljük el rossz sorsukat Büntesd meg úram a tettest térdig hóban járva, kérik a holtak! Párna nélkül álmatlanul Hisz csak egy vád szólt ellenük deszka-ágyon hálva. h°gy magyarok voltak. Tóth Margaret A Magyar Színház Művészeti FÓnim-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató
