Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-07-12 / 28. szám
Thursday, July 12, 2001 Amerikai Magyar Szó 5. Molnár Ferenc kései önéletrajza „Ne kergess soha senkit száműzetésbe!” Jegyeztek egy önéletrajzhoz - írta 1948 tavaszán Molnár Ferenc New York-ban, amikor néhány héttel az angyali jóságú barát, Bartha Vanda temetése után úgy érezte, lelki kényszer, hogy Úti társ a száműzetésben címmel megírja utolsó könyvét, kiteregesse magánéletét. A század első felében már népszerű író a modern színműírás első mestere, a magyar színházi kultúra külföldön járó nagykövete volt. Színművei barátokat szereztek, hírt adtak Magyarországról távoli országokban, még a tengertúlon is. De bármennyire sikeres volt (A Pál utcai fiúk című regényét a legtöbb európai nyelvre lefordították), hiába volt minden kortása között elismert, legtökéletesebb mestere a színpadi formának - igaz barátjának meglehetősen kevés embert mondhatott. Félszegsége, zárkózottsága miatt mindig tartott az őt okkal vagy ok nélkül szapuló pesti kritikusok bírálatától. Az egész világot elszórakoztatta a színpadról, mégis magányosnak érezte magát, kevesen viselték el találó, elevenbe vágó, csípős megjegyzéseit. Apja, a tekintélyes józsefvárosi háziorvos polgári jólétben nevelte nem túl szorgalmas fiát. Érettségi után azonban maga vitte el Genf- be, hogy ott jogot hallgasson. Valójában a színház érdekelte. Tizennyolc évesen már cikkei jelentek meg budapesti, berlini és párizsi lapokban, 1898 szeptemberében pedig Géniből ő tudósította az Erzsébet királynét meggyilkoló Luigi Lucheni bírósági tárgyalásáról a Budapesti Naplót. Számára a munka volt a legjobb narkotikum, kitűnően értett mindahhoz, ami a színjátszáshoz kellett. Első színművét, a manapság is játszott A Doktor úr címűt 1902-ben mutatták be, a világhírűvé lett A Pál útcai fiúk című regénye pedig 1907-ben jelent meg. Bár Budapesten volt lakása, Molnár Ferenc 1923-tól kezdve szinte alig tartózkodott otthon. Háromszor nősült, kétszer vált el. Másodszorra Fedák Sárit, a János vitéz címszerepét nyolcszáz- szór alakító operettprimadonnát vette el, de ekkor már Darvas Lilibe, a kezdő színésznőbe volt szerelmes. Mellette élete végéig kitartott. Neki írta Égi és földi szerelem című színművét, és Lühnsdörf Károly rajza a Pesti Napló részére (1932) követte őt külföldi szerepléseire. "Szokásommá vált - írja életrajzában Molnár Ferenc órák hosszat, sóvárogva e- gyedül üldögélni idegen országok vasúti állomásain. Érdekelte az elutazók, főképpen azok, akik után barátaik még sokáig integettek a peronról. Bárhol tartózkodtam is mindig irigyeltem az elutazókat. Szerettem volna elutazni onnan, ahol vagyok, hogy hova, arról fogalmam sem volt." Molnár Ferenc 1939 decemberében érkezett New York-ba, ahol élete végéig a Hotel Plaza 835-ös szobájában lakott, hét emelettel felette pedig az őt önkéntes száműzetésbe követő Bartha Vanda. Az elvált fiatal- asszony anyaian gondoskodott az idősödő, zsémbes íróról. Naponta kisétáltak együtt, legtöbbször a szállodát övező két forgalmas utcát járták be, és beszélgetéseik során felidézték a közös múltat. Molnár Ferenc mindig viselte, és büszke volt arra, hogy amikor a párizsi Odeon Színházban bemutatták a Hattyút, két nap múlva Aris- tid Briand külügyminiszter tűzte mellére a Becsületrendet. A Fehér Házban pedig 1927-ben Calvin Coolidge elnök fogadta. Mivel még nem beszélt jól angolul, az őt bemutató magyar követ, gróf Széchenyi László tolmácsolt. A pénz soha nem vetette fel Molnár Ferencet, aki pedig szeretett kényelemben élni, jókat enni. Fukar embernek ismerték, Amerikában is szerényen élt. Amerikában még megjelentek újságcikkei, karcolatai a Vanity Fair-ben vagy a magyar nyelvű hetilapban. Foglalkoztatta a regényírás, a színdarabírás, de valójában korábbi sikereiből élt. New York-ot nem szerette igazán, bosszantotta a szélsőséges időjárás. Többször is elmondta: "Voltaképpen nem is az időjárás miatt jöttem ide." Még az utcán is félt átmenni. Csak a szállodát övező háztömböt kerülgette, és mindennap elment a Taylor játékkerekedés kirakata előtt. Feleségével, a 78. utcában külön lakó és az egyik vezető New York-i színházban Hamlet anyját angol nyelven játszó Darvas Lilivel és Vandával gyakran ebédeltek e- gyütt. Tervezték, örökbe fogadják haláluk esetén egyedül, megélhetés nélkül maradó jóságos mindenes titkárnőt. Nem így történt. A Plaza Hotel 15. emeletén a takarítónő 1947. augusztus 28-án holtan találta Vandát. A magába roskadt, honvágytól gyötrődő, búskomorrá lett Molnár Ferenc a gyógyszerekhez menekült. Minden kéziratát, jegyzetét, egész életművét összecsomagolta, és letétként Bartha Vanda nevén a New York-i nyilvános könyvtárnak adományozta. Amíg még ereje volt, a munkába menekült. Utolsó könyvével emléket állított az őt a száműzetésbe követő 1952-ben jelent meg New "Angyal" útitársnak, akivel Yorkban, ugyanebben az éjszakánként elképzelt be- esztendőben. 74 éves korá- szélgetéseket rögtönzött. ban halt meg Molnár Fe- Az önéletrajzi Útitárs renc. száműzetésben című könyv Potoczky Júlia l_£_J |_^J UJ UJ Ijy L-LU ÜLJ * ■ 1 r 1 4i3mJ UCJ ^ Ti ■ J Évfordulónaptár Nostradamus 1566 július 2-án hunyt el a francia orvos Michael de Nos- tra-Dame volt a becsületes neve, és alig szerezte meg orvosi diplomáját, amikor kitört a pestisjárvány. A fiatal Nostradamus feltöltötte a pestisdoktorok hagyományos öltözetét; olajba és hétféle csodaporba áztatta ingét és lábig érő csuhát, a fejére csuklyát húzott, az orrára egy balzsamokkal teli csőszerű szerkezetet erősített, a szájába pedig fokhagymaleveleket vett, s elindult a kór ellen. Sok, modern újítást vezetett be, például mirhát és borókát égetett a betegek szobájában. Kétségtelen, hogy sokan túlélték a procedúrákat, a legnagyobb csoda azonban az volt, hogy ő maga megmaradt. Ezért aztán csodadoktorként kezdték tisztelni, tódultak hozzá a betegek, ő pedig tekintélyét kihasználva elkezdte terjeszteni híres próféciáit. Jövendölései úgy születtek, hogy lábát egy lavór vízben áztatta, s várta az isteni hangokat. Jóslatai azóta is a leghevesebb viták középpontjában állnak. A gyógyító csodaszerek mellett különböző receptkönyveket is írt különösen nagy figyelmet fordított a befőttek helyes elkészítésére. Ő volt Franciaország első kozmetikusa. A szépségápolás rejtelmeiről szintén írt könyvet, és saját piperecikkeit jó pénzért árulta. Nem érte meg a hatvanéves kort elvitte a pestis. (1503 december 10-én született) Vittorio De Sica 1901 július 7-én született az olasz filmrendező a neorealiz- mus kiemelkedő művésze. Világhírű filmek sorát forgatta: Csoda Milánóban, Kenyér, szerelem, féltékenység. Egy asszony meg a lánya és A sorompók lezárulnak című művei halhatatlan alkotások Oscar- dijas művész volt. 1974 november 13-án hunyt el. Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023
