Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)

2001-11-08 / 41. szám

Thursday, Nov. 8, 2001 Amerikai Magyar Szó 3. Megemlékezés Hosszú életének és pályafutásának a végéhez érkezett egyik sokunk által ismert és szeretett hazánkfia, Feyér György zongoraművész. 1908-ban született, osztálytársa és legjobb barátja volt a néhány évvel ezelőtt elhunyt "Sir George Solti-nak", akivel együtt jártak a Liszt Ferenc Zeneakadémiára. Mindketten zongoraművészként diplomáztak, de minden­ki legnagyobb megdöbbenésére, az Ígéretes klasszikus művészi karriert maga mögött hagyva, Feyér György elszegődött "szalon-zenésznek". A legszínvonalasabb szórakoztató zenei kluboknak sztárjává vált. Pesten többek között pl. a Dunakorzóban játszott a Feyér-Adler (dobos) duó, majd a II. világháború kitöréséig Európa szinte minden előkelő klubjában felléptek. Párizsban csodálói közé tartozott a királyságáról lemondott híres , Windsor-i herceg is. Hangja kissé emlékeztetett Maurice ' Chevalier-ra, humora, eredeti tehetsége, amellyel klasszi­kus és népszerű melódiákat egyaránt játszott, egyedülálló volt. 1951-ben érkezett New York-ba, s itt is hamarosan a hires "Carlyle" Hotelban játszott hosszú évekig, ahol amerikai elnökök és egyéb hírességek egyaránt megfor­dultak. Rendkívüli ízléssel, a zene abszolút törvényeit tisztelve játszotta, sohasem "hamisította" meg az eredeti műveket, lett légyen az Mozart avagy Jerome Kern. Híres barátja jóvoltából, vendége lehetett és szórakoztathatta a néhai Diana hercegnőt és Charles királyi heceget is. Ugyanakkor ő volt az, aki sohasem mulasztott el egyetlen hangversenyt sem, ahol Bartók Béla műveit játszották. Szinte életének utolsó pillanatáig "előadott", a Memorial Sloan-Kettering Centerben, s az Izabella Otthonban. Igényesen szórakoztatni. Ez volt életének vezérmotívuma. Búcsúzik tőle a Fészek Klub, amelynek egyik alapítója volt, s tagjait számtalan alkalommal örvendeztette meg játékával. Vilmányi Zita Milosevics-per jövőre Szlobodán Milosevics minden eddiginél erélyesebb kirohaná­sokat intézett november 1-én a hágai Nemzetközi Törvényszék ellen, amely feltételesen jövő év február 12-re tűzte ki ügye tárgyalásának kezdetét. Milosevics harmadik meghallgatása folytatódott, amikor Milosevics kijelentette: "Jobb lenne, ha rögtön kihirdetnék az ítéletet, amelynek meghozatalára utasítást kaptak, és nem bosszantanának olyan szövegek órákig tartó felolvasásával, amelyek egy hétéves szellemileg. visszamaradott gyerek színvonalán állnak." A politikus kifogásolta, hogy állandó megfigyelés alatt tartják, amire szerinte nem lenne szükség, mert - mint mondta - "soha . nem leszek öngyilkos. A családom miatt sem, és győztesen kell kikerülnöm ebből a tárgyalási bozótból." Terrorizmus elleni hadjárat - miféle koalíció? A NATO és az Európai Unió a nyugati világ legfon­tosabb szervezete, brüsszeli székhelyükön azonban jól érezhető, hogy az amerikai nagyvárosok elleni példátlan merényletek után a terroriz­mus ellen megindult világ­méretű küzdelemben mind­kettő csak szerény statiszta szerepet játszik. A NATO fennállása óta először életbe léptette a Wa­shingtons Szerződés 5. cik­kelyét amely a megtámadott szövetséges iránti kollektív önvédelmet írja elő, de az Egyesült Államok nem vitte oda az ellencsapás tervezé­sét, vezetését és lebonyolítá­sát, és lényegében csak kise­gítő feladatokra kérte szövet­ségeseit. Az Európai Unió buzgón ülésezik és igyekszik elzárni területén a terroriz­mus pénzforrásait és szerve­zeti szálait, eddig nem sok kézzelfogható eredménnyel. Miközben mindkét szer­vezet teljes szolidaritásáról és részvételi készségéről biz­tosította Washington-t, a légi hadműveletben az Egyesült Államok a saját erőin kívül lényegében csak brit szövet­ségesét vette igénybe. Ennek közvetlen oka az, hogy csak a brit haditengerészet ren­delkezik olyan eszközökkel, amelyekkel számottevő részt tud vállalni az ázsiai had­műveletből, mélyebb oka pedig az, hogy az Egyesült Államok valójában szuveré­nen kíván eljárni e hadjárat­ban. Nyugati politológusok élénk figyelemmel elemzik, mi ennek az önállóan veze­tett hadjáratnak a világpoliti­kai technikája és emlékeztet­nek arra, hogy Washington már tíz évvel ezelőtt, az Ö- bölháborúban is egy alkalmi koalíciót felépítve járt el. Az idősebb George Bush elnök után most a fia is ugyanezt a bevált mintát követi, viszont a cél most sokkal diffúzabb, mint akkor volt, az iraki ag- resszor legyőzése, és ennek az alkalmi koalíciónak hosszabb időre kellene kitar­tania, miközben ezúttal az ellenfelek köre is szélesed­het. Mario Telő, a Brüsszeli Szabadegyetem professzora egy nyilatkozatban azt fejte­gette, hogy Washington fel­hagyott az előző demokrata kormányzat elszigetelődési hajlamával és háttérbe szo­rulni látszik a veszedelmes lator államok ellen hirdetett rakétaelhárító rendszer terve is. Ehelyett egy hónap alatt összetoborozott egy széles nemzetközi koalíciót, amely­nek több rétege van aszerint, hogy benne résztvevők mennyire azonosulnak és milyen aktívan vesznek részt a terrorizmus elleni sokrétű küzdelemben. A politológus úgy véli, hogy az amerikai kormányzat ezt a hierarchi- zált multilateralizmusnak vezezett mószert készül al­kalmazni nemcsak a terroriz­mus elleni hadjáratban, hanem például a világkeres­kedelemben is. Ebben a rendszerben Washington kilép a meglevő szervezetek kötöttségeiből, maga köré gyűjti leghasznosabb barátait, s olyan szövetséget épít köré­jük, amelyben ő szabja meg a célokat, főleg katonai té­ren. A jelen helyzetben az amerikai elgondolás fő koc­kázatának azt tartja, hogy ha Washinton tágítani akarja a megbüntetendő országok körét, nehezen lesz tartható a szövetség muzulmán álla­mainak egysége. Az Európai Unióval pedig az a baj, hogy annak számára még korán jött ez a kihívás, közös kato­nai erő nincs, közös külpoli­tika még csak alakulgat, mert a tömbnek nincs sem kellő nagyhatalmi önbizalma, sem kellő egysége: a tagállamok még mindig saját elgondolá­saik szerint hajlamosak be­szélni és cselekedni. Ezt az amerikai vezetésű alkalmi koalíciós eljárást hat évvel ezelőtt dolgozta ki Ri­chard Hass amerikai polito­lógus, aki jelenleg a külügy­minisztérium politikai terve­zésének vezetője. A lényege az, hogy jól megválasztott államok és szervezetek összefognak egy konkrét fe­ladatra, s annak elérése után fel is oszlik az egész. Min­denki csatlakozhat, aki képes és hajlandó részt venni az akcióban. Bush kormányzata ezzel a jól felépített alkalmi koalícióval rácáfol azokra az európai szemrehányásokra is, hogy fittyet hány a szervezett nemzetközi cselekvésére. Csakhogy a meglevő szerve­zetek, mint a NATO, egy másfajta világ statikusabb, tervezhetőbb viszonyaira jöt­tek létre. A mai kihívásokkal szemben Bush kormánya a NATO-t például lassúnak, nehézkesnek véli. Először még azon is haboztak, hogy érvénybe léptessék-e egyálta­lán az 5 cikkelyt, mert nem, akarták vállalni azokat az intézményi béklyókat, ame­lyek annyira megne hezítetté k például a Jugoszlávia elleni légiháború vitelét. Végül is azért fogadták el, hogy szö­vetségeseinek odahaza le­gyen hivatkozási alapjuk az amerikai igények teljesítésé­^eZ László Balázs Japán hajót küld az amerikaiak támogatására TOKIÓ. Japán mintegy ezer katona, 3-4 romboló, köztük egy ultramodern Aegis romboló, valamint szállító hajók, köztük legalább egy tartályhajó kivezénylésére készül, hogy támogassa az afganisztáni tálibok ellen folytatott amerikai hadművelete­ket A rombolók kisérnék az ellátó hajókat, amelyek üzem­anyagot és más utánpótlást szállítanának a Diego Garcia brit szigeten lévő amerikai támaszpontoknak. A japán katonaság azonban nem vehet részt harci cselekményekben. A török kormány úgy döntött, hogy az ország 90, különleges képzettségű katonát küld Afganisztánban folyó amerikai vezetésű hadműveletek segítésére. Bülent Ecevit török kormányfő a kabinet döntését ismeretve bejelentette, hogy azt Ahmet Necdet Sezer elnök is jóváhagyta Törökországnak régóta kapcsolatai vannak az ellenzéki afgán csoportokkal, különösen a jelentős részben üzbégekből álló erőkkel, amelyeket Rasid Dosztum tábornok vezet. Ankara már korábban kilátásba helyezte, hogy segít a tálibellenesek kiképzésében, sőt, ha a körülmények később lehetővé teszik, békefenntartókat is hajlandó küldeni Afganisztánba. A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul péntek du. 6 órakor az 57-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra Brooklyn vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Brooklynban | Bikkái Gyula igazgató-főszerkesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom