Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)

2001-11-01 / 40. szám

Thursday, Nov. 1, 2001 Amerikai Magyar Szó 7. NOVEMBER, eleventh Month. Szent András hava Lézeres hajszálérpótlás a szívizomban November a régi római naptár kilencedik hónapja. Magyar nevét a Nyilas-hó első dekádjának szentjéről, Szent András-tól kapta. András halász volt, éppúgy, mint testvére, Simon Péter. Mindketten Jézus tanítványai voltak. Jézus kereszthalála után főleg Fekete-tengertől délre fekvő területeken hir­dette az evangéliumot. Kr. u. 60-ban az achniai Petra váro­sában keresztre feszítették. A kereszt szárait átlósan á- csolták, nem úgy, mint Jézus keresztjének szárait. Innen ered az András-kereszt elne­vezés. A november már ziman- kós, valódi téli napokkal lep­het meg. A népi szokások is a téli előkészületekhez kap­csolódnak. Mindenszentek ünnepén azokat a megdicső- ült lelkeket ünnepük, akikről - mivel sokan vannak - név- szerint nem emlékezik meg a naptár. Szorosan kapcsolódik mindenszentek napjához a halottak napja, amelyet no­vember 2-án tartanak. Bár az előbbi ünnep néhány száz évvel korábbi, mégis, mint a halottak napjának vigíliája ment át a gyakorlatba. E két napon nemcsak az egyház, de az egész társadalom is halottjairól emlékezik meg. A temetőket kitisztítják, a sírokat feldíszítik, és min­denszentek estéjén gyertyá­kat égetnek a sírokon vagy otthon, a lakásban. Számos templomokban rekviemmel emlékeznek a halottakra. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a holtak, ezért vidéken a halott család­tagoknak is terítenek az asz­talnál. Sokfelé alamizsnaosz­tó nap is mindenszentek. Kalácsot sütnek, amit a te­mető kapujában álló koldu­soknak adnak. Topolyán (Bácska) a sírokra is tesznek ételt. Érdekes, hogy ugyanez a szokás fellelhető a közép­amerikai indiánok körében is. November 4-én Károly napját ünnepli az egyház. Milánó érseke, Boroméi Szent Károly (1538-1584) alakja megjelenik Manzoni híres regényében, a Jegyesek-ben is, mint a pesti- ses betegek ápolója. Első királyunk fiának - Imrének - névünnepe no­vember 5-e. A fiatal királyfit vadászaton érte utol a halál. Jámborsága* erkölcsi tisztasá­ga példaképül szolgál a min­denkori fiatalság számára. 1083-ben Szent László kirá­lyunk oltárra emelte Szent István-t, Szent Imre herceget és nevelőjét Gellért püspö­köt. Ez az aktus azonos érté­kű volt a szentté avatással. A gazdasági év másik ha­tárnapja - Mihály mellett - Márton napja. A toursi püs­pök a kora középkor legnép­szerűbb szentje. Márton - némely forrás szerint - hun királyoktól származott, sőt az egyik francia bencés apátság­ból származó legenda szerint magyar királyok sarja volt. Kultusz már a honfoglalás előtt is virágzott Pannóniá­ban, melyet Szent István is felkarolt; zászlóin a hadverő Márton képét festette. Szent Márton szülőhelyéül két he­lyet is megjelöltek: az egyik az a hegy, ahová a pannon­halmi bencés apátság épült. A másik - és ezt igazolják a források - Savaria, vagyis Szombathely. A néphagyomány szerint országszerte lakomákat ren­deztek Márton-napon. Az ünnepi eledel egy szép, tö­mött liba volt. A regula sze­rint: "aki Márton napon libát nem eszik, egész évben éhezik." "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor kará­csonykor vízben poroszkál." Árpád-házi Szent Erzsé­bet az egyik legkedveltebb szentje a magyar és világegy­háznak. Névünnepe novem­ber 19-én van. II. András és Gertrúd királyné leányaként született Sárospatakon (Po- zsony-ban?). A rózsalegenda hősnője 1221-ben ment férj­hez Thüringiai Lajos-hoz. Férje halála után Marburgba költözött, ahol kórházat épí­tett és betegeket ápolt. Nem élt sokáig, 1231 november 19-én elhunyt. Ereklyéi fölé emelték a híres marburgi Szent Erzsébet templomot. Kedvelt női nevünk Kata­lin. Védőszentje Alexandriai Szent Katalin Kr. u. 305 táján szenvedett vértanúha­lált. Férjjósló praktikák kap­csolódnak e naphoz. Gyü­mölcsfaágat tesznek vízbe, és ha az karácsonyig kizöldül, férjhez megy a lány. Ezt az ágat nevezik katalinágnak. A fiúk böjtölnek e napon, hogy álmukban meglássák jöven­dőbelijüket. Közismert népi időjóslás: "Ha Katalin kopog, a karácsony locsog." Az úgy­nevezett kisfarsang utolsó napja is november 25-e, Ka- talin-napja. András-naphoz legalább annyi néphagyomány kötő­dik, mint Katalinhoz. a házasságjósló praktikákat a lányoknak titokban kell vé­gezni. A párna alá tett férfi­ruha a biztosíték, hogy az alvó lány álmában megjele­nik a jövendőbeli vőlegény. Ha a disznóólát a lányok megrugdalják e napon, a disznó röffenéseinek száma megadja azon évek számát, amíg még pártában marad­nak a lányok. A közös jóslá­sok közül említésre méltó az ólomöntés, ahol az öntvény formájából az eljövendő férj foglalkozására következtet­tek. Jó tudni LÁZCSILLAPÍTÁS. A magas lázat csillapítani kell, különösen gyermek és idős, leromlott állapotú beteg esetében. A gyógyszer nélküli lázcsillapítás módja: hűtőborogatás, hűtőfürdő * A lázas betegnek adjunk bő­ségesén inni. * A fájdalomcsillapítók jelen­tős része alkalmas a lázcsilla­pításra is, ugyanis a fájdalom mellett egyúttal a gyulladást is csökkentik. * Természetes izzasztók: akác­virág, bodzavirág, hársfavi­rág, kamilla, nyírfalevél-ből készült teák. ❖❖❖ A szív vérellátási zavaraiból eredő betegség, a szívinfarktus - annak ellenére, hogy az orvostudomány egyre több gyógyítási lehetőséggel rendelkezik ezen a téren - még mindig vezető halál-ok. Amerikában olyan lézertechikával kísérleteznek, mely apró csatornákat, hajszálereket vág a szívizomba. Ezek a csatornák hajszálérként működnek tovább, s eljuttatják a tápanyagot és az oxigént azokra a szívizomterületekre is, ahová a beszűkült vagy elzáródott koszorúereken keresztül erre már nem volt lehetőség. A módszert azóta továbbfejlesztették, s az állatkí­sérletek után a hagyományosnak mondható technikákkal már nem operálható betegeken is bizonyították hatásosságát. A hüllők szíve adta az ötletet A világon az első ilyen elven végzett r műtét 1981-ben történt az USA-ban. Korábban tűszúrásos módszerrel kísér­leteztek, de az nem vezett eredményre. Az ötlet a hüllők szívének vérellátása adta, hiszen ezen állatok szívén nincse­nek koszorúerek. A vér szállítását esetükben olyan vércsatornácskák (humino-arteriális sinusoidok) bizto­sítják a szívizom felé, melyek közvetle­nül a szív üregéből indulnak ki. Ott Lézerrel apró csatomé at úr . „ , nak a bal szivkamra talaba. pedig - érthetően - eleg boseges a vérellátás. A kísérletek egészen 1933-ig nyúlnak vissza, amikor Wearns és kollégái emberi szívizomban is bizonyították ezeknek a csatornáknak a passzív jelenlétét. Mai napig nem tisztázott ezeknek az emberi vonatkozású jelentősége, azonban számos próbálkozás történt már a hasznosításukra a szívizom­vérellátási zavartól szenvedő betegek esetében. Hozzá kell tenni, hogy sikertelenül próbálkoztaka természetes csatornák hatékony gyógyszeres aktivizálásával. Ezt követte az ötlet, hogy mesterségesen hozzanak létre olyan hajszálereket, melyek a vért közvetlenül a szív bal kamrájából vezetik a szívizom szöveteihez. A tűszúrásos próbálkozás nem vezetett eredményre, azonban a lézerrel kialakított "lyukban" érbelhám alakult ki, erek képződtek a szívben. A módszer azóta már több mint 4,000 ember életét mentette meg szerte a világon. Fullad és köhög 120 ezer magyar 100-150 millió ember szenved asztmában, és számuk folyama­tosan nő a Világ Egészségügyi Intézménye kimutatása szerint. A magyar betegek száma 120 ezer, ám a 14 év alattiakat nem tartják nyilván. Ténylegesen érintettek száma ennek mintegy háromszorosa lehet, ami megközelíti a nyugat-európai átlagot. Az asztma a fiatalokat sújtja főleg, a tünetek legkorábban 6-8 hónapos korban fedezhetők fel. 30 éves korra viszont sokan kinövik a betegséget. BALESETEK * SÉRÜLÉSEK 1-888-LOT O' CASH vagy 1-888-568-6227 (Díjtalan hívások) Ha elsőnek minket hív... Mindketten nyerünk! RÓNAI & RÓNAI és TÁRSAI - Baleseti Ügyvédek ^AZ_ÜGYVÉDI JRODA^ MELY 450 7th Ave., 20 emelet , NYC 10123 NJ Iroda - One Exchange Place, Suite 1000, Jersey City, NJ 07302 Képviselettel rendelkezünk MINDEN ÁLLAMBAN! * Ingyenes Konzultáció Láthat minket a legnagyobb TV csatornákon! ÜGYVÉDI DÍJAZÁS CSAK SIKER ESETÉN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom