Amerikai Magyar Szó, 2001. július-december (55. évfolyam, 27-48. szám)
2001-10-25 / 39. szám
Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ara: 75 cent VOL. LV. No. 39. Thursday, Oct. 25, 2001 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 L.’,\vW % ~~ Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 VITAINDÍTÓ CIKK az angliai Magyar Tükörből A nyugati magyarság jövője A kilencvenes években a Magyarországon bekövetkezett rendszerváltó történelmi fordulat után a nyugati világban élő magyarság kétségtelenül bizonyos identitás zavarba került: a magyarországi demokratikus átalakulás és demokratikus jogállam intézményeinek kiépülése, valamint a korábban tilalmas politikai és szellemi értékek szabad érvényesülésének lehetősége mintha megfosztotta volna korábbi történelmi mandátumától az emigrációt. Mindehhez az is hozzájárult, hogy azok az emigráns személyiségek, akik évtizedeken keresztül sok áldozatvállalással szervezték a nyugati magyarok mozgalmait és vezették intézményeit, idős korba kerültek, közölük sokan hazatértek. A fiatal generációk, a második és főként a harmadik nyugati nemzedék pedig az élet tér. mészetes rendjének megfelelőén jórészt asszimilálódtak azokban a társadalmakban és kultúrákban, amelyek szüleiket 1944, 1948 vagy 1956 nagy emigrációs hullámai után befogadták. A nyugati világ magyarsága létszámát és intézményéi erejét tekintve egyaránt radikálisan megfogyatkozott a kilencvenes évek során. Igaz, mondjuk ki nyíltan, például az amerikai magyarság létszáma korántsem volt olyan nagy, mint ahogy ezt szivár- ványos elképzeléseket tápláló statisztikusok állították. Hasonlóan már alig védhető az angliai, pontosabban az E- gyesült Királyságban élő, általában 25,000-re taksált magyarok száma. Az egykori emigráció - mai nyugati közösségek - azonban, ha radikálisan fogyatkozó létszámban is, de élnek tovább. Persze egy közösség súlyát, befolyását nemcsak létszámán lehet lemérni. A nyugati magyarságnak akilencvenesévekben is tekintélye és politikai- kulturális befolyása volt, a befogadó országok társadalmában is. A nyugati világban élő magyarok avagy magyar származásúak között imponáló számban található te- kintélyespolitikusok(például az George Pataki és Tom Lantos, a francia Nicolas Sárközy), gazdasági hatalmasságok, sikeres orvosok, lelkészek, mérnökök, közgazdászok és így tovább. Őket mindenképpen el kellene érnie a magyarországi politikai és szellemi életnek avégett, hogy a nagyvilágban mint önkéntes diplomaták képviseljék, védelmezzék a magyarértékeket,érdekeket, természetesen a Kárpát-medencében élő kisebbségi magyarok érdekét is. A mostani polgári kormány komoly erőfeszítéseket tett és tesz arra, hogy az anyaországi magyar- ságvéráramkörébe bevonja a nyugati magyar élet szélesebb területein munkálkodókat is. így komoly értéknek foghatjuk fel, hogy a magyar kormány a Határon Túli Ma- gyarokHivatalánakszervezé- sében létrehozta a Magyar- ország 2000 konfe renci asorozatok keretében a tavaly január végén tartott Egyház és Magyarság konferenciát, májusban pedig a Magyarország 2000 IV. együttlétet. A nyugati magyarság az emigráció hosszú évtizedei során igen sok szellemi értéket halmozott fel. Nagy kérdés, hogy ezeket az értékeket integrálta-e a hazai szellemi élet a rendszerváltás után. Az egykori emigráció írói, művészei közül néhány rangos kitüntetést kapott: Határ Győző és Vásáry Tamás Kossuth-díjat; Gombos Gyula és Borbándi Gyula Széchenyi-díjat; Czigány Lóránt és Kabdebó Tamás József Attila-díjat kapott. U- gyanakkor igen sok olyan magyar író dolgozott a nyugati világban, mint például Cs. Szabó Lásszló és Szabó Zoltán, akiket elkerült az elismerés, amely Magyarországon viszonylag szerényebb szellemi telesítményeknek is kijárt. A nyugati magyar folyóiratok nagyobb részének megszűnése komoly veszteség, éspedig nemcsak nyugati veszteség. Ezek a folyóiratok ugyanis bizonyos távlatból és magaslatról kísérték figyelemmel a magyarországi (és Kárpát-medencei) politikai és szellemi eseményeket, és általában elfogulatlan véleményeknek adtak teret. A nyugati magyarság jövője nem ad okot túlságosan nagy bizakodásra. A magyarság létszáma rohamosan fogy, a felnövekvő új nemzedékek nem tartják fenn sem az anyanyelvet, sem a nemzeti identitást. Nagyrészt összeomlott a nyugati világ kulturális intézményrendszere, erősen gyengül a nyugati magyar egyházközösségek élete, ábrándoknak bizonyultak azok a várakozások, a- melyek az esetleges hazatéréshez, ill. a magyarországi szerepvállaláshoz fűződtek. Ahhoz, hogy a nyugati magyarság legalább részben fennmaradjon, a velük való gondoskodás és politikai stratégia fordulatára volna szükség. Ezt a fordulatot azonban józan számvetésnek és mérlegelő eszmecserének kellene megelőznie. Illyés Gyula a németországi magyar középiskola diáklapjának küldött üzenetével indulhatunk a válaszkeresésben. Illyés akkor, több évtizede e szavakat írta: "I- lyen diaszpórája (mint a magyarnak) egyetlen anyanyelvnek sincsen. Ez azt jelenti, hogy a magyarság sorsáért egyharmad részben már a kintiek felelnek. Minden diaszpóra csoport egy-egy tükör. Ők mutatják nekünk, kik vagyunk a világban. Ők sugároztatják szét, ami nálunk érték és fény. A 20. század a magyarság szétszórásának és szétszóródásának évszázada volt. Arra kell törekedni, hogy a 21. században az erők összefogásával, közös célok tudatosításával a nemzet javára reális értékű hasznosítás következzék be, hogy amit eddig hátránynak éreztünk a jövőben előnnyé változzék. Pátkai Róbert, evangélikus püspök (Magyarok Angliai Országos Szövetsége elnöke) Gyertyagyújtás Budapesten Az amerikai terrortámadás több mint hatezer New York-i áldozatainak emlékére gyújtottak gyertyát október 22-én Budapesten a Hösök-terén. A civilizált világ nagyvárosaihoz hasonlóan Budapest is kifejezte szolidaritását testvérvárosa, New York polgáraival. Egyben módot adnak arra is a Budapesten élő amerikai állampolgároknak, hogy leróhassák kegyeletüket a terrortámadás áldozatául esett honfitársaik emléke előtt. A Gyújts gyertyát az áldozatokért! elnevezésű megemlékezésen részt vettek az állami vezetők, a pártok képviselői, valamint a diplomáciai képviseletek vezetői is. A megemlékezésen rövid beszédet mondott Nancy Goodman Brinker, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és Demszky Gábor főpolgármester. Világszerte terjed a lépfene fertőzés miatti aggodalom Immár nemcsak az Egyesült Államokban, hanem több európai országokban is terjed a lépfene (anthrax) fertőzés veszélye miatti pánik. Az Egyesült Államokban gyanús tünetek jelentkeztek két postáson a Trentonban (New Jersey). Innen adták fel a fertőzött levelet az NBC New York- székházába, illetve Tom Daschle demokrata szenátor washingtoni irodájába. Anthrax-spórákat találta a floridai Boca Raton egyik postahivatalában is. Ebben a városban van az American Media kiadóhivatal-székháza. Az itt alkalmazott fotószerkesztő meghalt és Washingtonban egy postai alkalmazott. Giuliani, New York polgármestere bejelentette: újabb lépfene-fertőzéses esetet találtak az ABC tv-hálózat egyik alkalmazottjánakgyermekénél. Október 17-énDannisHastert, a képviselőház elnöke közölte, hogy a lépfene spórája bejutott a szenátus szellőztető rendszerébe, és Tom Daschle szenátor irodájában 29 személy fertőződött meg. Ugyancsak e napon George Pataki New York állam kormányzójának New York-i irodájában is találtak kórokozót. Ottawában részlegesen lezárták a kanadai parlamentet, miután egy fehér port tartalmazó levelet felnyitó női alkalmazott karján kiütések jelentkeztek. Lépfene-riadót rendeltek el Tel Aviv Ben Guiron repülőterén, miután egy Európából érkezett Boeing 747-es teherszállító gép terhének kirakodása közben gyanús porra bukkantak. FelfüggesztettékapostaikézbesítéstLiverpoolközpontjában, miután az angliai város legnagyobb postai elosztójában fehér port tartalmazó gyanús csomagra bukkantak. Franciaországban is számos közintézményből, köztük az államkincstári hivatalból, az adóhivatalból, egy párizsi főiskoláról és az evry-i űrtudományos központból jelezték, hogy szokatlan küldeményeket juttattak el hozzájuk. Az eddig laboratóriumi tesztek negatívaknak bizonyultak. Svédországban a Levi Strauss cég helyi leányvállalata riasztotta a rendőrséget. Belgrádban beszállítottak két asszonyt a kórházba, mert állítólag fehér port tartalamzó levelet kaptak. Magyarországon, Székesfehérváron szürkésfehér por volt az egyik céghez az október 18-i postával érkezett levélben, amit soron kívüli vizsgálatra Budapestre küldték. A megyei tisztifőorvos az érintett cég kérésére csak annyit árult el, hogy a port tartalamzó levél egy multinacionális vállalat székesfehérvári üzeméhez érkezett. Mikola István egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint 18 ember van kórházban, akik a gyanús eredetű porral érintkeztek, de egyikük szervezetében sem mutatták ki az orvosok a lépfenebaktériumot.
