Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
2001-03-22 / 12. szám
Thursday, March 22, 2001 Amerikai Magyar Szó 3. A Collegium Hungaricum Juventutis Occidentalis pályázati fehívása magyarországi tanulmányokra Globális látásmódot igényel a XXI. század Régi-új hatalmi tényezők az új évezredben, A Collegium Hungaricum Juventutis Occidentalis célja hogy a nyugati világban élő és Magyarország iránt érdeklődő fiatalokat megismertesse a magyar néppel, nyelvvel és kultúrával. A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma pályázatot hirdet a 2001 szeptemberében induló a CHJO által kezdeményezett és együttműködésével lebonyolított két-szemeszteres programra a Magyar Nyelvi Intézetben. A részképzés magyar nyelvi és hungarológiai (Hungarian Studies) tanulmányokat tartalmaz, emellett lehetőséget nyújt az országgal és az élő magyar kultúrával való aktív megismerkedésre is. A program magyar nyelvből az intézet akkreditált vizsgahelyén letett államilag elismert közép- vagy felsőfokú nyelwizs-. gával, a hungarológiai taulmányokból, záródolgozattal és záróvizsgával fejeződik be. Azoknak a legkiválóbb hallgatóknak, akik az első szemeszter végén sikeres felsőfokú nyelvvizsgát tesznek, az intézet javaslatára az ösztöndíj adományozója lehetőséget biztosít, hogy vendéghallgatóként egy vagy két egyetemi kurzuson is részt vehessenek. A pályázatra elsősorban magyarul beszélő egyetemista korú fiatalok jelentkezésétvárjuk, de elfogadjuk más, magyar nyelv és kultúra iránt érdeklődők pályázatát is. A pályázatnál elbírálásra kerül többek között a magyar nyelvtudás, tárasdal- mi szervezetekben folytatott közösségi munka, egyetemi, ajánlás, valamint kultúrával művészettel, tudománnyal vagy más területtel kapcsolatos kiemelkedő tevékenység, életpálya elképzelései. A pályázatokat a CHJO egyetemi tanárokból álló független testületé bírálja el és tesz javaslatot az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának az ösztöndíj odaítélésére. A legeredményesebb pályázatok benyújtói egy éves magyar állami ösztöndíjban részesülnek, amely magában foglalja az oktatás teljes költségét és a kollégiumi ellátást. A CHJO bíráló bizottsága által elfogadott további pályázatok készítői számára lehetőség nyílik a program önköltséges elvégzésére A pályázatra az alábbiakat kell benyújtani: Kitöltött jelentkezési lapot.. Kitöltött kérdőívet. Kb. 300 szavas fogalmazást a magyarországi tanulmányok céljáról. Kézzel írott önéletrajzot. Tanulmányokat igazoló dokumentumok másolatát. Egyetemi ajánlást. Társadalmi szervezet (pl. egyházak, magyar házak, cserkészet stb.) vagy közismert személyiség ajánlását és (ha van^magyar nyelvű tanulmányokról szóló igazolást. A pályázatok benyújtási határideje 2001 április 16. a következő címre: CHJO P.O.Box 57 Garfield, NJ. 07026 A pályázattal kapcsolatban érdeklődni lehet az alábbi címen: Dr. Tarján Gábor Telefon: 973-772-8810 E-mail CHJOCollegium@aol.com Fax: 973-772-5145 (este 7 és 11 között) Amerika már spanyolul beszél Tavaly végzett népszámlálásról nyilvánosságra került első adatok arról tanúskodnak, hogy a spanyol ajkú népesség a várakozásoknál gyorsabban növekszik és hozzávetőlegesen eléri az afroamerikaiak számát. A The Washington Post által megszellőztetett adatokból kiderül, hogy a feketék között a előzetes elképzelésekhez képest sokkal többen vallották magukat egy másik népcsoporthoz tartozónak is. A spanyol ajkúak száma körülbelül 60 százalékkal nőtt, és mostanra eléri a 35.3 milliót - ez körülbelül 3 millióval több, mint amire a népszámlálási hivatal számított. A demográfusok évek óta állítják, hogy már a XXI. század elején a spanyol ajkúak lesznek a legnagyobb kisebbség az Egyesült Államokban, a mérföldkővel felérő változás azonban hamarabb bekövetkezik, mint jósolták. a Magyar Színház Művészeti Fónim-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató Az ezredvég bizonyította, hogy a hidegháború végével szárnyra kapott remények a tartós világbékéről megalapozatlannak bizonyultak. A világméretű szembenállás • játékszabályaitól ugyan jogosan irtózhatott minden jóérzésű ember, ám tény, hogy léteztek, és bizonyos garanciákat adtak ezek a szabályok - nos, a XX. század utolsó tíz évében ezek a kimondott- kimondatlan alapelvek elenyésztek, meggyöngültek, kiüresedtek, és ismét divatos lett a "partizánmunka". A kor szereplői azonban nemcsak emiatt szembesülnek teljesen új problémákkal és kihívásokkal, hanem amiatt is, hogy a technika fejlődése és a gazdasági tényezők átalakulása messze túlhaladta a meglévő intézményi-politikai struktúrák biztosította lehetőségeket, amelyek így napról napra szűkebbnek bizonyulnak. De milyen tényezőket, szereplőket is örökít a öreg XX. század az új XXI.-nek? Ennek meghatározása meg- letősen nehéz, hiszen a játék- szabályok már említett, szinte teljes hiánya miatt egykori nagyhatalmak mára csak egy- egy képességeikben maradtak azok, míg egykor jelentéktelen országok korunkra bizonyos részterületeken nagyhatalmi státust és befolyást vívtak ki maguknak. A Szovjetunió felbomlásával és , kivonulásával a kelet-közép- európai térségben hatalmi vákuum támadt, amelyet a függetlenné váló országok nem tudtak - nem is tudhattak - teljesen betölteni. A NATO és vele együtt a nyugati érdekszféra expanziója ebben az irányban épp ezért természetes folyamat. A változás mögött rejlő motiváció nyugati részről alighanem a jelentős volumenű új piacok biztosítása, míg a már (részben) integrált, illetve integrálandó országok részéről "a Nyugathoz tartozni akarás" történelmi kényszere. Az integráció szükségességét erősíti az a tényező, hogy domináns nemzet, illetve hatalom hiányában a magára hagyott Kelet-Közép- Európa állandó konfliktusok forrása lehet. Az integrációval szemben épp ez a töredezettség és az ezt kívánó szűkebb, egy-egy országon belüli ambíciók hatnak, és könnyen lehet, hogy néhány éven belül részben ezek a tényezők jelölik ki az integráció végső határait. Arra a kérdésre: "Integ- rálható-e Oroszország?", a válasz igen lesz. A jóslat veszélyes műfaj, ám annyi biztosnak látszik, hogy a Nyugat erejét meghaladja ez a feladat: a folyamatban lévő kelet-közép-európai felzárkózási program vagy a balkáni béketeremtési kísérletek is óriási forrásokat kötnek le, és csak rendkívül hosszú távon kecsegtetnek (ha e- gyáltalán) sikerrel. Úgymond ideális esetben Kína tömegeinek és a globalizáció technológiai jelenségeinek közös gyermeke a XXI. század nagyhatalmának prototípusa lehet. Kína ugyanis rendelkezik a múlt birodalmi erényeivel, azaz erős, földrajzilag meghatározható anyaországgal, de egyben óriási kivándorolt és mégis kötődő népességgel szerte a világon. Ez utóbbi jelentőségéről ugyan kevés szó esik, de szerepe az anyaország fejlődésében alighanem nélkülözhetetlen. Az egyetlen felvethető kérdés az, hogy a világ elől gondosan elzárt belső - etnikai, vallási alapú - konfliktusai hosszú távon nem fenyegetik-e Kína egységét, nem korlátozzák-e felemelkedésének lehetőségét? Kína Oroszország számára már eddig is fontos tényező volt, ám Moszkva gyengélkedésével immár kapaszkodóvá vált, és - legalábbis a politikai retorikában - egyenrangú partnerré emelkedett. Az a tény, hogy látványos egymásra borulás nem tapasztalható, de együttműködésük még így is óriási potenciát rejt magában. A két fenti szereplőtől délre az újonnan nukleáris hatalommá vált India és Pakisztán nagy hagyományú szembenállása rajzolódik ki. Ám ez - éppen a fejleményeket figyelembe véve - hamis, végletekig leegyszerűsített kép. Főleg India ugyanis népességénél fogva éppúgy lehet a globalizáció "vívmányainak" kihasználója, mint Kína, hiszen a globális kötődések a jelenlevő - ki tudja mennyi? - tömegpusztító fegyver ebbe az irányba mutat. Eme potenciális rémkép felemlítésével el is érkeztünk az Egyesült Államok jövőbeli szerepének latolgatásához. Mint a modern eszközökkel legjobban - bár nem tökéletesen - felszerelt tényező, felelőssége óriási. A világ jelentős, részben az Egyesült Államok ténykedése miatt jár a jelenlegi úton, így "kiszállására" nincs mód, jelenlétének csökkentése pedig magában kockázatos. Amerikának a jövőben fenn kell tartania az eddigi elkötelezettségét, azzal a különbséggel, hogy a mára közel egyenrangúvá vált európai integráció számára teret kell engednie hasonló feladatok ellátására - azaz Amerikának rá kell világítania a feladatok részbeni átvállalásának szükségességére. Az Európai Unió ugyanis az Egyesült Államokhoz hasonlóan a jelenlegi globális tendenciák fő haszonélvezője, ám az ehhez szükséges környezet fenntartásáért rendkívül keveset tesz, mert el van foglalva belső ügyeivel. Márpedig a globális rendeszerben a kontinensre szűkített gondolkodás már nem állja meg a helyét. Miként azt egyes hatalmak és csoportok már jóval korábban felismerték, a hosszú távú felszínen maradáshoz globális kitekintésre, képességekre és tényleges cselekvésekre van szükség. A XXI. század, az új évezred világ- politikájának nagy titka talán ebben áll. Zord Gábor László Budapest Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023
