Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-11 / 2. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai Ara: 75 cent VOL. LV. No. 2 Thursday, Jan. 11, 2001 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th Street, New Yoi'k, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: 212) 254-1584 A kialakuló világképwy^«^ és a magyarság pozíciója benne XI. A világ, a földgolyó lakosai, elkötelezték magukat a kí­méletlen versenyre. Ez a ver­seny nem csupán a relatív pozíciókat fogja a jövőben meghatározni, hanem abszo­lút értelemben egyrészt kár­hozatba taszítja azokat az országokat, országok csopor­tosulását, melyek "melléfog­nak" az elképzelésben, a kivi­telezésben, az eltökéltségben, másrészt évtizedekre, évszá­zadokra előnyös pozíciókba kerülnek azok, akik céltuda­tosan, teljes erőbedobással és meglátással törtetnek a cél felé. A cél az előnyvétel, mert ezek mindent egy kicsivel jobban csinálnak, kicsit kitar­tóbban, egy kicsivel gyorsab­ban, egy kicsit okosabban, egy kicsit olcsóbban. Sok kicsik akkumulálódnak majd, mígnem behozhatatlan előny lesz belőlük. Sajnos Európában nagyon sok az önmagában visszatérő szemlélet, ahol vannak ugyan elképzelések, de ezekbe be- csuszószereléssel mindig be­kerülnek a meghiúsuló, meg­hiúsító kicsinyességek. Euró­pában a versenyben nem a kívülállóktól félnek, hanem egymástól. Ez talán azért van így, mert az évszázadok fo­lyamán Európában a népek nem a kívülállókon vettek előnyt, hanem egymáson, egymás kárára és Európában sohasem jött szokásba korri­gálni ezeket a hibákat: a hibák maradtak, szélesedtek és elhatalmasodtak. Gondoljunk csak a külön­böző uralkodóházakra, me­lyek beteges gombaként kép­ződtek, saját létezésükön kívül nem volt más létjogo­sultságuk, mégis évszázado­kon át uralták Európa föld­jét, sőt még ma is lábatlan­kodnak. Aztán ott van a sok­szor bukott szocializmus is, mely különböző formában szőtte be az európai országo­kat. Á szocializmus nem tu­dott megoldani semmit sem, sőt általa minden rosszabbá vált, Európa a mai napig még sem tudta ezt sem levet­kőzni. A technikai vívmányok jelen vannak Európában, de senki sem hisz abban, hogy technológiával meg lehet javítani az életkörülménye­ket, és a technológia fejlődé­sével nem csak a társadalom fejlődik, de a gondolkodás- mód is. Vagy legalábbis fej­lődnie kellene. Európában a technológia egy mellékter­mék, egy szükséges eszköz, nem pedig egy forradalmasí­tó folyamat, egy helyettesít- hetetlen jövőkép. Amerika és Ázsia különbö­ző régióiban álmodták meg a technológia jövőjét, Európa különösebb érdeklődése nél­kül. Magyarország ennek a félhitű, félig elkötelezett gaz­daságnak, és Európa negyed­hitű társadalmának lesz a tagja egy pár év múlva. Persze a környezet kötelez, de mégis egy pár évtized táv­latában nehéz elképzelni Eu­rópa homogén voltát. A szét­húzásnak okai talán az év­százados igazságtalanságok, azok nem orvoslásai, a ma­gára hagyások mint például a magyarság eseteiben, a bajba kerültek elesettségeinek e- lőnyvétele és a határtalan és lélektelen manipulációk a népesség sorsával kapcsola­tosan. Mindezek a mai napig nem sokat változtak: az igaz­ságtételről, a beismerésről, az orvoslásról sehol nincs szó, sőt az elképzelt sziszté­mába mindezek további élet- benmaradása a biztosított. A satus quo, a rosszul formá­lódott status quo életbiztosí­tásával nem lehet új világot formálni. Szintén nem lehet puszta melldöngetésekkel a kontinenset messze vinni. jelentőssé, versenyképessé tenni, ebben a mai forradal­mian képződő, alakuló világ­ban, mert sajnos még ma is ezek a tendenciák Európá­ban. Az önmagukba visszaté­rő szemléletek életének meg­hosszabbítása. Ha mindezek nem változ­nak, Európa marad a puszta lég, sőt egy reménytelenül félretaposott sarka ennek a megvalósuló szélesre tárult, most már állandóan törtető, képződő, alakuló világnak. Csak azzal ami most folyik Európában a kontinens elkö­telezi magát a viszonylagos, sőt idővel az abszolút lema­radásra, elszakadásra a világ más, több része fejlődésének alakulásától. Európának nem csak a Ma­gyarországgal szembeni 1920-as, és a szarvasmarha tébolyodásokat kell megolda­nia, de az általános gazdasá­gi szervezési, termelési, érté­kesítési, társadalmi, védelmi, rendtartási, fenntartási, pénz ügyi problémákkal is szembe kell néznie, őszintébben, el­kötelezettebben, mint ezek a jelenben tételként fel vannak állítva. Ha egy Európa egy becsü­letesebb, eredményesebb, ideálisabb, őszintébb formá­ban ki tudna alakulni, úgy valóban a jelen felvetett fo­lyamat egy lényeges esemé­nye lehetne az emberiség jelen és jövő, vagyis további életében. Azonban - sajnála­tosan -, ami most folyamat­ban van; a sekélyes, lélekte­len, húza-vona lépések, nem ilyen jövőre utalnak. Ezek csak az eddigi melléfogások folytatására kínálnak bizto­sítékot. Péterváry Miklós Ismét izraeli-palesztin tárgyalás Kairóban JERUZSÁLEM. Palesztin és izraeli biztonsági szakértők a legnagyobb titokban Kairóban George Tenet CIA-főnök jelenlétében kívánnak találkozni, hogy előmozdítsák a 14 hete tartó konfliktus megoldását. Ez a találkozó nem az első ilyen jellegű megbeszélés, amelyeket Clinton elnök szorgalmazott az erőszak csökkentése céljából. A találkozóval kapcsolatban az érintett felek egyike sem volt hajlandó semmiféle részletet kiszivárogtatni. Titkos helyen tartják az egyiptomi fővárosban, és a sajtót kizárják. Ben Ami izraeli külügyminiszter a Die Weltnek a német konzervatív újsában közölt beszélgetésben elmondta "A palesztin állam fővárosa Jeruzsálem lesz, ha Jesszer Arafat elfogadja és aláírja az Izraellel kötendő megállapodást. A lengyel államfő a rakétatelepítésről VARSÓ. Aleksander Kwasniewski lengyel államfő szerint, "Súlyos csorbát szenvedne az Oroszország iránti biza­lom, ha bebizonyosodna, hogy titokban atomfegyvert telepít a Lengyelország­gal határos kalinyingrádi beékelődés­ben. Az államfő úgy vélekedett, hogy nemzetközi ellenőröknek kellene tisztázni az ügyet Oroszország részvétele mellett. Az orosz államfő ostobaságnak minősítette a harcászati atomrakéták kalinyingrádi telepítéséről szóló híreszteléseket. Vlagyimir Putyin a kétnapos moszkvai magánlátogatásra az orosz fővárosba érkezett Gerhard Schröder nemét kancellárral tett sétát a Kremlben, s ennek alkalmából nyilatkozott újságíróknak.. Az orosz külügyminisztérium szóvivője Alekszandr Jakoven- ko szavai szerint sem a flotta, sem a légierő, sem pedig a szárazföldi csapatok számára nem telepítettek ilyen eszközö­ket. Támadás a Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vezetője ellen Romániában BUKAREST. Súlyos atrocitás érte január 7-én hajnal­ban a román-magyar határ borsi átkelőhelyén Kozma Imre atyát, a Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét A határátlépésre várakozó Kozma atyát egy ismeretlen román személy kirángatta kocsijából, többször megütötte, majd zavartalanul távozott, mivel a román hivatalos személyek közül senki sem lépett közbe. Kozma atya az MTI bukaresti tudósítójának elmondta, hogy január 6-án utazott egyik munkatársával Nagyváradra és Temesvárra, hogy hivatalos tárgyalásokat folytasson. Nagyvá­radon ellopták táskáját, benne diplomáciai útlevelével, összes irataival és jelentős mennyiségű készpénzzel. Ezt bejelentették a nagyváradi rendőrségen, ahol tájékoztatást kaptak arról, hogy a rendőrségtől kapott igazolással visszafelé átléphetik a határt. Nagylaknál próbáltak január 6-án átlépni a határt, ahol nem fogadták el a nagyváradi rendőrségi igazolást. Ekkor a szeretetszolgálat vezetője úgy döntött, hogy Borsnál próbálko­zik a visszautazással. A forgalom rendkívül gyér volt, csak három négy személykocsi várakozott. Miközben a románul tudó munkatárs a román határőrökkel próbálta tisztázni a, helyzetet, Kozma atya félreállt a parkolóban, amikor egy férfi kiugrott a terepjárójából és feltépte Kozma atya autójának ajtaját, kirángatta őt, többször megütötte és eközben kiabálta "Málta, mars, mars!" A román határőrök "nem vettek észre" folytatás a 3. oldalon Merényletkisérlet a római amerikai fiagykövetség ellen RÓMA. Három algériai terrorista január 5-én robbantásos merényletet akart végrehajtani az Egyesült Államok római nagykövetségén írták az olasz napilapok, amelyek tudni vélik, hogy a kommandó mögött Osama Bin Laden, volt szaudi üzletember állt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom