Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
2001-03-08 / 10. szám
QXl Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ára: 75 cent VOL. LV. No. 10. Thursday, March 8, 2001 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th Street, New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: 212) 254-1584 Miért szükséges egy státustörvény? A státusztörvényt azzal a kimondott és világosan kifejezett szándékkal kell megalkotni, hogy az a legkisebb mértékben sem szándékozik, és lenne képes az elcsatolt magyarságot az önrendelkezésért, az önkormányzatért kárpótolni. Hanem ez a törvény csupán az elcsatolt magyarság megsemmisítését vette célba. Az otthon maradt, és a világban szétszóródott magyarság nem nézheti, és soha nem is fogja tétlenül nézni, a nyolc évtizede folyó és látszólag a világ végezetéig tartó több milliós őshonos magyarság jogtalanságát, lelketlen üldözését és életének reménytelenségét. Ezekben az országokban a magyarságon fejlesztették ki a macskák megnyúzásának kilenc módját, és mi - a többi magyar - ezt soha nem fogjuk tetszhalottként nézni, sőt ellenkezőleg, mi mindig készen leszünk nem csupán szócsövük, de messzemenően támaszuk lenni. Világosan ki kell betűznünk, hogy a státusztörvény nem fél, negyed vagy töredék, vagy akármilyen megoldás akar lenni, hanem csak egyfajta segítség abban, ami még törvénytelenül bekerült embereknek is megkérdője' lezés nélkül kijár szóló módon azon jogon, hogy Co- gito ergo sum. Egy ilyen jog mindenkinek, mindenkitől kijár, nem csupán a románoktól, - akik csak mellesleg - még mindig sok változatban vitatják, hogy honnan, hogyan és mi végből jöttek a világra, mégkevesbé Erdélybe, hanem már a puszta léte- I zés miatt is kijár. A világ bűnös és sok tekintetben érthetetlen közömbös- j sége miatt a szomszédos országokban szinte tagadják az elcsatolt magyarság puszta létezését, számainak arányát, de különösen az összes té- nyekjelentőségét. Nyilvánvalóan ezekben az országokban II. rész az okoskodás rájött: hogyha valaminek nincsen jelentősége, annak nem lehet létjogosultsága sem, így hömpölyög tovább a primitív, de ravasz, és így látszólag sikeres, gon- j dolatmód. Akármennyire is átlátszóan együgyű ez az önmagába visszatérő banális filozófia, Európa eddig mégsem vette a fáradságot, hogy elgondolkozzon az egészen, mégke- vésbé, hogy tegyen is valamit ellene. Ez az egész tragikomédia Európa orra előtt folyik, mégsem akarnak felfigyelni, a szégyenteljes helyzetre, sőt gyakran kicsi, de ártalmas, ezáltal megalázó- ! nak számító szerepet is vállalnak az egész folyamatban. (Talán azért mert a nagy szerep, a nagy alakítás az ő nevükhöz fűződik. Azonban az is bizonyos, hogy ezen a ponton mi vagyunk a főhibásak, mível nagy igyekezettel í próbáljuk titokban tartani j elcsatolt testvéreink tragikus sorsát. Talán különböző vélt okokból.) A státusztörvénynek a magyar összefogás szimbólumá nak, a magyar jövő Ígéretének kell lennie. Sajnos ez a törvény nem lehet a kívánságok listája, mert nagyon kevés az, amit most rögtön képesek vagyunk megvalósítani, de legyen az amiben előrevetítjük, hogy a törvénybeiktatással milyen irányban meneteljünk, és legyen ez a törvény biztosíték is, hogy a bennefoglaltaktól nem tágítunk. Ebben a törvényben ne féljünk világosan kifejteni, hogy bár békések a szándékaink, de nincs szándékunk Európa árnyékában megbújni, és hallgatni arról a tényről, hogy Európa közepén, országnyi területeken - Erdélyben nagyobb területen mint a mostani Magyarország -, kivert kutyaként tengetik reménytelen életüket, mindenkitől elfelejtett módon, kegyetlen és közömbös körülmények között, az elcsatolt több milliós magyarság. Az egy abszolút szégyene Európának, hogy Európa kormányai és lakossága többet tud a kurdok és az örmények szenvedéseiről, a velük történt igazságtalanságokról, mint azokról, akik Európa közepén élnek, és a századok folyamán Európa szívének számítottak, akiket Európa védelmezőjének tituláltak, és ebben a szellemben élték le hosszú történelmük legjelentősebb részét is. Ez aztán az ignoranciaü! Az elcsatolt magyarság pusztítása, pusztulása az elmúlt 80 év alatt egy percig sem lankadt, még csak nem is stabilizálódott. Velük szemben az elpusztításukkal felszámolásukkal kapcsolatos aktivitások széles skáláját alkalmazták: a közönséges gyilkolások sokaságától, a legkegyetlenebbkitelepítésü- kig, a meghurcoltatástól, a vagyonelkobzás, a kulturális, vallási és közösségi épületek lerombolása, a határon átdobás, a magyar hagyományok, történelem, tanulási lehetőség szisztematikus, tervszerű butítás és az általános üldözésig. A statusztörvény, a mankóitól függetlenül, legyen egy bulla, mely szimbolizálja a magyarság összefogását, szolidaritását, de legyen egy reális terv is, mely fokozatosan, növekedőén eredményeket produkál majd. folyatjuk . Péterváry Miklós Balkán: nincs amerikai kivonulás BÜSSZEL. A NATO külügyminiszterek rendkívüli ülésén először vett részt Collin Powell. A diplomácia új vezetője bejelentette, hogy az USA nem vonul ki a balkáni békefenntartásból korábban, mint az európai szövetségesek. A Koszovóban és Boszniában állomásozó amerikai erők revízióját is velük együtt végzik el. Lord Robertson NATC -főtitkár különnyilatkozatban figyelmeztette az albánokat, hogy az atlanti szövetség nem tűri a szélsőséges fellépést. A NATO szerint közvetlen albán-szerb tárgyalásokon kell politikai megoldást találni a dél-szerbiai problémákra, amelyeket a "NATO nagyon komolyan vesz". Március 1-jén aláírták a SAPARD-megállapodást BUDAPEST. A pénzügyminiszter és az agrártárca államtitkára március 1-én Brüsszelben aláírta azt a megállapodást, amelyben az Európai Unió hat évre kötelezettséget vállal Magyarország támogatására a SAPARD előcsatlakozási alapból - közölte Boros Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
