Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
2001-03-01 / 9. szám
Thursday, March 1, 2001 5. 40 év A Metropolitán Operánakidőről-időre magyar vendégei is akadnak. Lárhatjuk őket a Rigolet- tóban Gildaként, A szöktetés a szerájból pasaként, vagy a Turandot királykisasszonyaként. Ok a világszínpadon fellépő személyiségek Rost Andrea, Gregor József és Marton Éva. Van illetve most, hogy már nyugdíjba ment csak volt egy másik láthatatlan magyar szereplője ennek a nagymultú intézménynek. Az ő neve Krenusz József, aki az egyik adminisztratív osztályvezetője volt a MET-nek. Rekordjai szinte megdönthe- tetlenek a 65 éves korában nyugdíjba vonult férfinak. 40 évet dolgozott az operában és ezzel a leghosszabb időt töltő főállású dolgozója volt. Mindenki szerette és tisztelte a nyugodt, halkszavú férfit, aki mellesleg egy élő opera-lexikon is. Nem is csoda, hiszen 12.620 előadás sikeres menetének volt a munkatársa. Ezenközben olyan előre nem látható helyzetben kellett megállnia a helyét, mint 1960-ban amikor a Végzet hatalma c. előadás közben Leonard Warren a színpadon összeesett is meghalt. Vagy amikor egy tucat hippi fel akarta szabadítani az operát. Ma már nagyot nevetne ezen, akkor azonban 4000 ember várta mi fog történni. Egy másik alkalommal együtt lépett fel a Metropolitan zenekarával a Carnegie Hallban. Ugyanis ő mondta a monológot Bartók, Kékszakállú herceg várában. Kedvenc helye az operában a baloldali utolsó ülés a földszinten, ahonnan az előadást tartotta szemmel. Kedvenc mondása: az opera olyan mint az élet, vagy még annál is nagyszerűbb. Nem egy ilyen mondata vált szállóigévé a munkatársak között. Szívesen emlékszik rá, vagy a már világhíres színész Denzel Washington. Ha éppen arra volt szükség, tanácsokkal segítette a kezdő operabarátokat. Egyszer az egyik első alkalommal odalátogató azt kérdezte tőle, mire kell figyelnie az előadáson. Krenusz József így válaszolt, koncentrálja fülét a zenére és szemét a színpadra. Figyelje meg, hogy az absztrak világítás hogyan segíti kibontakozni a figura jellemét. Egy valami biztos, ez a remek magyar továbbra is barátja, segítője és nézője marad a MET-nek. Deák Pál Anyám Belül a szívemben mardos a lelkiismeret mert amíg éltél, nem mutattam ki szeretetemet Pedig szerettelek. Olykor keményen, dúrván beszéltem Veled, mit Anyám, drága édesanyám nem érdemeltél meg. Azóta rájöttem, ki voltál nekem, kit veszítettem el. Amíg éltél nem értékeltem érettem dobogó szívedet. Minden kedvességet elmulasztottam Veled, Ezért, most nincs nyugtom, mardos a lelkiismeret. Óh anyám; drága jó édesanyám, Ha még jóvátehetném helytelen viselkedésemet Boldog lennék, ha helyre hozhatnám Ellened elkövetett vétkemet. Sokkal szebbé, boldogabbá tenném minden percedet, Ha még Neked adhatnám szerető szívemet. Ha még hallhatnád bocsánat kérésemet, Ha csak egy szót is még mondhatnál, "megbocsátottál" Akkor most nem mardosna úgy a lelkiismeret De most már késő, jóvátehetetlenül! Az idő elmúlt! Rendületlenül! A sír örökre bezárult Veled, kegyetlenül. S én itt maradtam keserveimmel - eltemettetlenül Benkő Sárika Deák Pál A Magyar Színház Művészeti FÓrum-a n**'• Minden hétfőn este 1/2 6 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Amerikai Magyar Szó 125 évvel ezelőtt halt meg Izsó Miklós, a múlt századi magyar szobrászat legjelentősebb alakja. Több jelentős személyiség mellszobrát készítette el; Csokonairól, Petőfiről és Dugonicsról egész alakos alkotást tervezett, ám csak a debreceni költő szobrát fejezhette be, azt 1871- ben avatták fel. Disznóshorvátiban született 1831. szeptember 9-én; a település ma az Izsófalva nevet viseli. A sárospataki kollégiumban tanult 1840-47 között, de tanulmányait nem fejezte be. Mondhatni gyermekfejjel vett részt a magyar szabadságharcban, Győrött Csokonaior alkotója: meg is sebesült. Sokáig bujdosott. 1851-56 között Rimaszombaton élt, ahol kőfaragóként dolgozott. Itt ismerkedett meg Ferenczy Istvánnal, aki a tehetséges fiatalt 1853-tól három éven át irányította. Ferenczy ajánlásával költözött Pestre, ott kőfaragásból élt. Bécsben, majd 1859-61 között a müncheni akadémián tanult. 1861-től Eötvös József anyagi támogatását élvezte. Münchenben faragta a Búsuló Juhász c. szobrot, amely a pesti kiállításon feltűnést keltett. Izsót a siker Pestre hozta, itt első munkái egyike volt Arany János életnagyságú mellszobra. Ezt több jelességünk: Eg- ressy Gábor, Megyery Károly, (1862), Fáy András (1963), Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Eötvös József (1872) stb. mellszobrának megfaragása követte. Izsó Miklós a népélet jeleneteinek ábrázolása is foglalkoztatta (Fonóházi jelenet). Kisebb méretű terraIzsó Miklós kotta szobrai témájául népi alakok szolgáltak: cigányok, juhászok stb. 1863-tól egész sor ilyen alkotás készült. 1863-64-ben a Tudományos Akadémia épületére szánt dekoratív munkákon (címer, géniuszok) dolgozott, de az előzetes ígéretek ellenére nem ő kapta a megbízást a fő alakok megformálására. 1866-ban tervet készített a Széchenyi-emlékszoborhoz. 1868-69 telén olaszországi utazást tett, utána hozzáfogott három monumentális alkotás készítéséhez: Petőfi Sándor, Csokonai Vitéz Mihály és Dugonics András egész alakos szobrához. Csupán a Debrecenben felállított Csokonai-szobrot sikerült befejeznie, azt 1871-ben avatták. A másik két alkotást Huszár Adolf fejezte be; Petőfi szobrát Budapesten, Dugonicsét Szegeden állították Becsület és kötelesség Özv. Horthy Istvánné emlékiratainak első kötete Magyarországon Szinte hihetetlen, de ezt is megértük. December 11-én a budapesti Nemzeti Múzeumban bemutatta könyv formában megjelent emlékiratát Edelsheim Gyulai Ilona grófnő, a tragikus repülőbalesetben elhunyt Horthy István kormányzóhelyettesözvegye. A Becsület és Kötelesség című első kötet az 1918 és 1944 közötti éveket idézi fel, a következő az emigrációs korszak emlékeinek kötetét valószínűleg 2001 husvétkor adják ki. A szerző a Nemzeti Múzeumnak adományozta a birtokában lévő családi fényképeket, amelyekből kiállítást rendeztek a múzeumban. A megnyitón jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége és Antall József néhai miniszterelnök özvegye is. Másnap a Rákóczi úti Libri könyvpalotában a grófnő, fia István társaságában dedikálta könyvét. A tisztelők és érdeklődők hosszú sorban várták, hogy rájuk kerüljön a sor és megkapják a becses aláírást a szörnyű megpróbáltatásokkal terhes XX, századi magyar történelem ma is élő fontos tanújától. A könyv megjelenésének örömében, sajnos kis üröm is keveredett A kiadó mindössze négyezer példányban nyomtatta ki a kötetet, s az néhány óra alatt elfogyott, több vidéki városba már nem is jutott Edelsheim Gyulai Ilona grófnő fiatalkora nagy részét a Felvidéken töltötte, mert családi birtokaik Trianon után Csehszlovákiába kerültek. 1940 áprilisában ment férjhez a kormányzó ! ' hoz és alig több mint két évet élhettek együtt, mert Horthy István vadászrepülő máig tisztázatlan, s a könyvben részletesen leírt körülmények között légiszerencsétlenség áldozata lett. A kiskormány- zóné, ahogy barátai a tudta nélkül nevezték, aktív részese lett az ellenállásnak. Kereste a kapcsolatot a méltányos békeszerződés reményében a szovjetekkel és az angolokkal, hogy mentse ami menthető. Sorsában újabb drámai fordulatot hozott az 1944. októberi sikertelen kiugrási kísérlet. Az emlékezés első kötete menekülés közben, az ausztriai Wald- bichban ér véget. Az emlékirat nem kerüli meg a fájdalmas kérdéseket, a magyar háborús szerepvállalást, a zsidókérdést sem, amit brutális emberirtásnak nevez és hangsúlyozza, hogy apósa amit csak lehetett, megtett a zsidók megmentése érdekében. Ez a memoár az egyik utolsó hiteles szemtanú vallomása a század magyar történetének tragikus fordulatairól. László Balázs A könyv az USA-ban is megrendelhető: Universe Publishing Co. 185 West Demarest Ave. Englewood, NJ. 07631 (A könyv hirdetése a következő (6) oldalon) Földrengés Február 25-én földrengés volt délkelet-franciaországi Nizza térségében. Ugyancsak e napon India északi részében a Richter-skála szerinti 6,7 erősségű földmozgás volt észlelhető. A földrengés epicentruma Afganisztánban volt, de ott nincsenek földrengésjelző központok. __ - - _ W _ ■■ _ ÉT
