Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

2001-03-01 / 9. szám

Thursday, March 1, 2001 Szaddam Husszein Jeruzsálem elfoglalására készül KAIRÓ. Irakban önkénteseket toboroznak Jeruzsálem felszabadítására. Szaddam Húszéin február 18-án bejelentet­te, hogy döntő szakaszában érkezett a Jeruzsálem "felszabadí­tását" célzó hadművelet. Az iraki államfő nyílt levélben tudatta az ország népével. Szaddám Húszéin szerint megkezdődött a Jeruzsálem FelszabadítóHadseregénektoborzásaönkéntesek- ből. A hadsereg 21 hadosztályból fog állni és mindegyik élén hivatásos tiszt áll majd. Az önkénteseket tapasztalt instrukto­rok képzik ki és készítik fel a harcokra - derült ki az iraki vezető leveléből, amelyet az orosz hírügynökség ismertetett. Bagdadban korábban közölték: az ország hatmillió lakosa kíván harcolni az Izrael által megszállt területen a palesztinok oldalán az izraeli hadsereg ellen. Román-magyar védelmi miniszteri találkozó márciusban BUKAREST. Március másodikán Szatmárnémetiben találkozik első alkalommal az új román védelmi miniszter, loan Mircea Pascu magyar kollégájával, Szabó János honvédelmi miniszter- rel Szatmárnémeti magyar nyelvű lapját (Szatmári Friss Újság) Horea Anderco, a város polgármestere tájékoztatta az eseményről. A lap értesülése szerint a határ menti találkozón a katonai kapcsolatok kérdései mellett szó lesz a határforga­lom megkönnyítéséről és a határ menti együttműködésről. Ausztria ismét szövetséget akar a térségben BÉCS. "Szövetséggé formálná az érdekközösséget Ausztria és szomszédai, valamint Lengyelország között" - mondta az osztrák külügyminiszter. Hírügynökségek szerint június 6-ra meghívta magyar, cseh, szlovák, szlovén és lengyel kollégáját, hogy megvitassák a sokoldalú stratégiai partnerséget. A javaslatok szerint a hatok évente legalább kétszer találkozná­nak, és intézményesítenék is a politikai szövetséget. Ennek mintája a belga-holland-luxemburgi Benelux, vagy a skandináv és a balti államokat összefogó úgynevezett északi dimenzió lenne. A hírügynökség szerint eddig nyilvánosan csak Magyaror­szág helyeselte a elképzelést, mert Bécsnek más ügyekben komoly vitái vannak Szlovákiával és Csehországgal. Német szupervonat Kínának A német mágnesvonat a tesztpályán BERLIN. Sanghaj repülőterét köti majd össze a belvárossal az a nagy sebességű vonat, amelyet a Tyssen-Krupp és a Siemens vezette német ipari konzorcium szállít Kínába. Az oszlopokra épített pályán kerekek helyett mágneses erőtérben lebegve haladó, 430 kilométeres óránkénti sebességre képes Transra- pid megvásárlásáról hónapok óta folytak a tárgyalások. A 2 milliárd márkás üzletet Gerhard Schröder is támogatta. A szerelvényt 2003 elejére kell átadni. MOSZKVA. Oroszországban nem lehet teljesen szabadjára engedni a termőföld forgalmát: a föld csak azé lehet, aki megműveli, különben a parasztok millióit nincstelen napszá­mosokká tesszük - jelentette ki Alexandr Szolzsenyicin Nobel- díja orosz író. Amerikai Magyar Szó SZOBORAVATÁS UTÁN A múlt év október 31-én, halálának évfordulóján, újra felállították Tisza István szobrát a debreceni egyetem egyik bejáratánál. Ünnepé­lyes ceremónia volt, a mi­niszterelnök mondott avató beszédet. A tízes évek fontos politikusát, az első három világháborús év miniszterel­nökét - hivatali elődjét - azzal próbálta igazolni, hogy, mint mondta, Tisza 1914 nyarán az utolsó pillanatig ellenezte a Monarchia hadba lépését. Mi azt tanultuk az iskolában - a negyvenes évek elején! -, hogy csak az első pillanatban ellenezte. Ez a vita tehát ismét gyű­rűzik. A kormány minden állampolgárhoz ingyenesen eljuttatott hivatalos időszaki kiadványában, a Millenniumi Országjáróban, a 2001. ja­nuár-februári számban, ismét olvashattunk a szoboravatás­ról, ez a tudósítás azonban nem a miniszterelnöknek, hanem a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökének, Glatz Ferencnek a beszédét ismertette. A két beszéd kö­zött nem volt észlelhető gon­dolati, tartalmi különbség, de a jeles történész nem mű­kedvelő, hanem tudományos formában adta elő mondani­valóját. O természetesen vitaké­pes. Induljunk ki kommen­tárunkban abból, hogy a hadba lépés kérdését tekint­ve igaza volt, Tisza csak a végső pillanatban tört meg. A további, Debrecenben nem emlegetett eseményt bizonysága szerint azonban a hadüzenet után mégis hábo- rúpárti lett. 1917 tavaszán azért mondott le, mert a fia­tal király ki akarta menekíte­ni birodalmát a mészárlásból, Tisza ezt ellenezte, nézetel­térés támadt közöttük. (Nem háborút írtam, mert ami a harctereken akkor folyt, a Monarchi helyzetét tekintve már nem háború volt, hanem mészárlás.) A politikusok­nak, ha a nemzet kategóriá­jában gondolkodnak, az lett volna a feladatuk, hogy ki­menekítsék a magyarságot az omló épületből. Úgy látszik, Tisza nem így gondolta. E- gyébként zseniális volt, állító­lag tizennégy éves korában érettségizett. Másnak mutat­kozott politikusként. Hiány­zott belőle a cseh nacionalis­tákat jellemző racionalitás. Pedig az ország veszedelmét csak a ráció háríthatta volna el. A Glatz-beszéd a lap 18. oldalán olvasható. A szom­szédos oldalon, a tizenkilen­cediken, a Tisza-ünnepség "eszmeiségé"-hez nem illő megjegyzést olvashattunk. Alexa Károly írt elmélkedést a magyar író sorsáról és hi­vatásáról. Adyról így: "Az első világháború végóráiban és végén nemcsak önnön sorsával néz szembe, . . . hanem az egységes nemzet és erdélyi kisúri fajtája pusz­tulásával is." A végén? O már az ele­jén, sőt annál is jóval előbb megjövendölte Trianont. Vi­lággá kiáltotta a készülő szörnyűséget. Tudta, magyar Kasszandraként, hová fogja vezetni a nemzetet az akkori "elit". Vádolta, átkozta a "geszti bolond"-ot. Ady jajga­tása volt a nemzet, a szét- szaggatástól rettegő magyar­ság szava. (A "kisúri fajta nem pusztult el, csak az "egységes nemzet". A kisúri rend itt van ma is, nemzet­nek nem szerencséjére.) Azt is olvastuk az Ország­járóban, a Glatz-előadáshoz fűzött magyarázatként, hogy a Tisza-szobor hosszú évekig egy szenespincében hányó­dott. Mivel Kisfaludy Stróbl Zsigmond készítette (1926- ban leplezték le), van művé­szi értéke, ha nem is olyan környezet, amelyben az ábrá­zolt személy győzelmét hir­deti, hiszen Tisza a vesztes oldalon állt. Valamelyik ran­gos galériában lenne a szo­bor helye. A Tisza-ügyről még egy cikket olvashattunk ezekben a hetekben, a Hetek című lapban. Nem a hajdani mi­niszterelnök a történet hőse, ITánem Geszt, a faluja. A román határ közelében fekvő nyomorult település, tudjuk meg a beszámolóból, kilenc- száz lakosa van, a harmada roma ("cigány"). A közalkal­mazottakon - önkormányza­tiak, pedagógusok - kívül szinte mindenki munkanél­küli. Segélyekből tengődnek. A Tisza-kastély pusztul, nem tudják hasznosítani. Itt van a Tisza-család kriptája. A közvélemény csak mostanában tudta meg, hogy másfél évtizeddel ezelőtt fel­törték a kriptát máig isme­retlen tettesek, aranyatvittek el, levágták a testről és el­szállították az egykori mi­niszterelnök koponyáját - senki nem tudja, hová és miért. A kripta rendbehozá­sára mostanáig nem volt pénz. A jelenlegi kormány azonban felfigyelt rá, újjá akarja építtetni, tízmillió fo­rintot ad közpénzből. A falu­nak nevezett nyomortelep egész évi költségvetése het­venöt millió forint. Vajon mit gondolhat a szerencsét­len lakosság a közhatalom tízmilliós adományáról? "Hi­ába, no, nehezen értem én a mai politikát" - mondta az újságírónak a polgármester. Tegyük hozzá: Mások is ne­hezen értik. Dr. Bán Ervin Direct Brokerage Inc. NEW YORK TŐZSDE TAG Több mint 10 éve folyamatosan azon dolgozunk, hogy befektetőink ránk bizott pénze a legnagyobb biztonságban s a piaci viszonyokhoz képest magas hozammal gyarapodjon. Csatlakozzon hozzánk, hogy Önnek is bebizonyíthassuk a szakmai díjak mögött rejlő valódi szakértelmet és profizmust Anthony R. Lőrincz III Investment Advisor 39 Broadway 32nd Fl. New York, N.Y. 10006 Telefon: 212-487-3176 800-689-4553 anthony@directbrokerage.com MAGYAR UROLÓGUS 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom