Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

2001-02-01 / 5. szám

Thursday, Feb. 1, 2001 Amerikai Magyar Szó 5. Tisztelt Szerkesztőség! Az Amerikai Magyar Szó december 14-i számában dr. Bán Ervin a Gondolatok a Nobel-díjak átadása idején című cikkét azzal a kérdéssel zárja, hogy mi az oka annak, hogy Szent- Györgyi Albert hamvait még nem vitték haza Magyarországra. A választ pontosan tudom erre. Szent-Györgyi özvegye pár hete mondta, hogy úgy magának, mint Albert oldalági rokonsága nagyon sürgeti ezt a dolgot, de ő hallani sem akar erről. Meggyőződése, hogy hagyják nyugodni csendben! Üdvözlettel Bay Zoltánná Kedves Szerkesztőség! Küldöm az éves előfizetésemet. Engedjék meg, hogy gratuláljak a laphoz, mely jól követi és jól kommentálja a hazai eseményeket, híven szolgálva a hazán kívül élő magyar­ság tájékoztatását és kultúránk, megmaradásunk ügyét. Szívélyes üdvözlettel Farkas Pál a "KILÁTÓ" főszerkesztője, Belgium * ■ ■ .... .. ....... ■-......... ......­Szeretettel köszöntőm Önöket. Küldöm adományomat, mert megértem, hogy mindig nehezebb lesz fenntartani az újságot, mindig kevesebben olvasnak magyarul. Pedig "Nyelvében él a nemzet"! De a nyelv meg van fertőzve a sok idegen szavakkal. Ez mind az íróknak a bűne. Már az első szava a vezércikknek sem magyar! Ha ez így megy tovább nem is lesz egy tiszta nyelvű magyar újság, nemcsak olvasó nem lesz, de író sem sajnos. Az anyanyelvi találkozón állandóan azon fáradoznak, a nyelv tisztaságot meg kell őrizni. De nem veszik tudomásul Önök sem. Szerintem a beküldött cikkeket meg kell tisztítani az idegen szavaktól és úgy közölni. így aztán nem kell bosszankodni az olvasóknak rajta. Leírtam gondolataimat remélem okolnak belőle. Kívánok minden jót az új esztendő­ben, hogy megérje lapunk a 100 éves évfordulót. Szeretettel és tisztelettel Kaszap Teréz Jókívánságaimat küldöm úgy a szerkesztőségnek, mint az olvasóknak Jó egészséget. Decemberben voltam 95 éves, de még szeretek kuglízni hetente kétszer megyek és vasárnapon- kén néha még táncolni is. 32 éve kapom a nyugdíjat. ,;íU >; Maradok szeretettel John Babirák Fischer Adám sikere Brüsszelben László Balázs, az MTI tudósítója jelenti Brüsszelből. Fischer Adám karmester Brüsszelben január elején nagy sikerrel vezényelte a belga nemzeti zenekart. A főváros nemrég felújított legszebb szecessziós középületében, a Szépművészeti Palota LaBoeuf termében tartott hangverse­nyen Haydn 97. szimfóniáját, Mozart négy fúvósra írt koncer- táló szimfóniáját és Kodály, Háry János szvitjét adták elő. A barokk zenében különösen otthonos magyar karmester nagy biztonsággal és érzéknységgel vezényelte a Haydn és a Mozart szimfóniát, a második részben pedig az itt ritkán hallható Kodály szvitben a magyar mű minden népzenei szépségét, bravúros tempóit és harsány színhatását olyan frappánsan kihozta a belga zenekarból, hogy a közönség hosszasan ünnepelte utána. A szűnni nem akaró tapsvihar végén ráadásként eljátszották Brahms népszerű magyar táncainak egyik rövid részletét. Fischer Adám, aki évek óta a világ nagy operaházainak rendszeres vendégkarmestereként vezényel, ebben az évadban a mannheimi nemzeti színház zeneigazgatójaként már előadta Wagner Nibelung gyűrűjének teljes ciklusát és Bartók A kékszakállú herceg várának előadására, Zürichben pedig Rossini, Hamupupőkéjének előadására készül. Eközben a magyar Nemzeti Filharmónia Zenekar gyakori vendégkarmes­tere és az általa 14 éve alapított Haydn Fesztivál zenekarral is járja a világ koncerttermeit. » ♦ » ♦ » A Magyar Színház Művészeti Fóruni-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor 's ■ Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató Dr. Bán Ervin Egy eposz születése Vörösmarty Mihály szüle­tésének kétszázadik évfordu­lóját ünnepeljük. Úgy látszik, az irodalom és a közélet megfeledkezik egy másik évfordulóról, pedig az is Vö- rösmartyval kapcsolatos: százhetvenöt éve jelent meg a költő nagy elbeszélő műve, a Zalán futása. Megírásának ihletét az akkor összehívott országgyű­lés adta. Ez volt az első ún. reformországgyűlés. A ne­messég nagy lelkesedéssel tervezett változásokat, ame­lyektől közéleti megújulást remélt. Nemességet írtam, mert szinte kizárólag ez a rend jelent meg a "diétán", illetve képviseltette ott ma­gát. így értelemszerűen ne­mesi-rendi megújulást tűztek ki célul. Az idő azonban dö­römbölt a kapun, bebocsá­tást követelve más elhatáro­zásoknak: a rendiség ledön­tését, a Nyugaton már végé­hez közeledő polgári átala­kulás megkezdését, a nemzet születését. Ám ilyen irány­ban alig látszottak jelek. Pol­gári váltás, nemzet - polgár­ság nélkül? Akkor még szóba sem hozták a jobbágy­felszabadítást. Pedig a jogo- zottak kisebbsége és a jogo- zatlan magyarok nagy több­sége között húzódó nyolc évszázados szakadék két összeilleszthetetlen részre vágta szét a népességet, ennek a szakadéknak a meg­szüntetése nélkül nem szület­hetett nemzet. Az országgyű­lés tárgysorozata mellett mégis megjelentek a jövőt szolgáló kezdeményezések; legjelentősebb volt a Magyar Tudós Társaság (akadémia) megalapítása - Széchenyi polgári eszméért ajánlotta föl jövedelmét, s ez nemzeti tett volt. Maga a rendi ország- gyűlés egyelőre messze ma­radt az ilyen termékeny dön­tésektől; nehézkességét, az elsőrendű feladat kerülgeté­sét észlelhetjük Jókai egyik­másik regényében. A nemesi felbuzdulás hír­nöke lett Vörösmarty eposza. A honfoglalásról szólt, arról az eseményről, amelyből a rendek a maguk kiváltságait eredeztették, mert ideológiá­juk szerint a nemesség a honfoglaló harcosok leszár­mazottja volt. Harc, hősies­ség, a földnek fegyverrel való megszerzése, a "régi dicső­ség", "hadi dal". Az erő, a győzelem... Az elhivatottság jegye. Ezt hitték, azután is még sokáig. Pedig az ellen­kezője igaz. Ilyesmiért ha­nyatló világok és közösségek állnak szószékre, önkompen­zációként. Maga a műfaj, az Vörösmarty Mihály eposz is a feudalizmus tarto­zéka volt, az a század már más műfajokban beszélte el történeteit. (Még Arany János epikája is alig használ­ta a hagyományos eposzi díszeket.) A versforma az antik hexameter, érthetően, hiszen a nemesek műveltsége latin volt. Hasonlítsuk össze a Zalán futását a finn eposszal, a Kalevalával, ame­lyet népi versörökségből róttak egybe. Verselés a sok századdal korábbi ritmusfor­ma, hangsúlyos ütemek, be­tűrím. Nincs benne véres harc dicsőítése. Vajnamöjnen egyszer sújt csak kardjával, aprítva "Észak ifjai kobakját". Máskor a földbe bűvöli eb lenfeleit: a szellem hatalma egy olyan társadalomban, amely még nem ismerte a tudományt. A Kalevala nem­zetté tette a finneket! Összehasonlítást végezhe­tünk az európai nagyepika eredővidékén is. Homérosz nem dicsőíti a háborút. A végzet művének, az istenek gonoszságának tartja. Achil- leusz nem ragyog a győzelem glóriájában, miután megölte Hektort, lelkileg meg- roggyanva (ma azt monda­nánk: depresszióban) várja a saját halálát. Vergilius hőse viszont boldogan harcol, bol­dogan győz, neki dicsőség a harc - de Vergilius a hanyat­ló ókor dalnoka volt! Németh Lászlót azzal vá­dolták, hogy szerinte Vörös­marty és Arany sem igazán magyar. A vádiratot Babits Mihály fogalmazta meg; újra kiadták a Gorombaságok könyve c. kötetben (Helikon Kiadó, Bp., 1999.) Tévedés, ilyet nagy írónk nem állított. A félreértésre azzal adott okot, hogy a szónak nem volt annyira ura, mint a gondolat­nak. Bizonyára azt akarta mondani, hogy Vörösmarty a rendi, a nemesi, vagyis a nemzet előtti magyarságesz­ményt mutatta fel, s ez a felmutatás tanúság ugyan - nemes szándék ihlette -, de nekünk, ma mást jelent a magyarság, mint az akkor összegyűlt rendeknek: nem a korábbi natio-t, hanem a tizenkilencedik, majd husza­dik századot, vagyis nemze­tet. Tragikus történelmi fo­nákság, hogy a megrekedt idő kimozdítása arra a kaszt­ra várt, amelyet az előre mozgó történelem félre akart állítani. Vörösmarty aztán tovább haladt a magyar gondolat útján. A Szózat már nemzeti riadóként hangzott el, de volt benne visszanézés a ne­mesi megérzések felé: "A sírt, hol nemzet süllyed el..." a "elsüllyedés" a rendi világ utolsó állomása lett volna (némely országokban fizikai megsemmisülés formájában következett be), a magyar­ságnak azonban volt még az élethez szükséges tartaléka a népben. ("Új védoszlop", írta Petőfi.) A mai értelemben vett nemzettel Vörösmarty a bukás költőjeként találkozik igazán. Mint Alexa Károly írja: "A huszadik század- igazából ezt a Vörösmartyt érzi magáénak, a maga előd­jének, akit "megtalált" a kor 1849 után, amikor a nemzeti gyász és téboly "eltűrte" "el­fogadta", mint a kor hangulat természetes megfelelőjét. (Amerikai Magyar Szó, július 13.) De akkor már nem szólt a költő "régi dicsőségünk"- ről. A Zalán futása mind­azonáltal hiteles dokumentu­ma születése napjainak. Aki a reformokat elindító erőket felakarja ismerni, amaz évek ellentmondásait meg akarja érteni, annak nélkülözhetet­len a történelmi színjáték nyitánya, Vörösmarty első nagy műve. Tax Preparation Multistate & Electronic filling available Egyéni és magánvállalkozói adóbevallások elkészítését jutányos áron vállalom Barbara Bolla Hajek Okleveles adószakértő és könyvelő, bevándoroltak adókedvezményeiben specializált www.exceltax.org Magyarul is hagyhat üzenetet: 1-203-924-8390 Toll free: 1-877-924-8484

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom