Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
2001-06-14 / 24. szám
Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ara: 75 cent AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10ÖÖ3 ISSN 0194-7990 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Mit tehetünk az elcsatolt masvarsáeért? Világosan ki akarjuk fejezni, hogy ez a per most nem lehet más mint egy kártérítési per; kimondottan kártérítési per. A tények mind a magyarság mellett szólnak, míg a butító fikciók mind a megajándékozottaké. A magyarság elvérzett a kereszténységért, Európáért éppen annyira, mint saját magáért. Trianonnal a rágcsálók vették birtokukba az évszázadok folytán elvérzett magyarságot, és történelmi területeiket, Trianont magát pedig egy szabad préda kinyilvánításnak is nagyon jól felfoghatjuk, ahogy minden kétséget kizáróan, azzá is változott. Mi ezzel a perrel nem csupán demonstrálni próbálunk vagy történelmi leckét akarunk adni az igazságtalan jogtalan, felelőtlen, hálátlan és rendkívüli módon kegyetlen és feledékeny Európának, de az okozott károknak megfelelően jóvátélelt, és széles skálájú gyakorlati e- redményeket követelünk ezáltal a bírósági eljárás által. Kétségtelenül elvárjuk, hogy ez a per, a magyarságnak gyógy keze léses gyakorlat is legyen, mely kivezeti népünket a reménytelenség, a passzív kétségbeesés, a hiábavalóság hiedelméből. Remélni fogjuk, hogy a per gyorsan erőteljes lendületbe jön, és ez a mozgalom nem lankadni, de gyors erőre és tűzbe fog kapni. Roppant fontos, hogy a per széleskörűvé váljon, és reméljük az egész akció a magyar magánemberek szűnni nem akaró, áldozni kész tevékenységévé alakul ki. Akik részt fognak venni ebben a mozgalomban legyenek megalkuvás nélkül elkötelezettek, a per végéig állhatatosak, mert az anyagi kártérítésen felül nem kevesebbről van itt szó, mint napvilágra hozni, bizonyítani, drámai módon bemutatni - mint ahogy az valóban létezik -, hogy mit is tett Európa (Amerika asszisztenciájával) 1920-ban a legeurópaibb, a leáldozathozóbb néppel, és milyen lelketlen következményeket zúdítottak arra a népre, mely évszázadokon át legállhatatosabb, legmegbízhatóbb bástyája volt a hálátlan kontinensnek. Ezt a népet, ezt az európai védelmi harcaiban legyengült és fölöttébb elvérzett magyar népet pécézték ki 1920-ban bárgyú és gyorsan abortált céljaikérdekében, jogtalanul, lelketlenül, igazságtalanul és kegyetlenül. Az 1920-as Trianoni Paktummal azt a magyar népet, mely az előző 4 évszázadban két fronton küzdött: az Európa ellen felvonuló hódítókkal szemben, és öJÄpen az első világháborúban vesztes hatalmak ellen, akik ugyanez a 4 évszázad alatt kihasználták a magyarság Európa védelmére szentelt elfoglaltságát, de még azon felül állandóan még a magyar nép függetlenségére is törtek. 1920-ban nem volt senki akit Trianonban meghallgattak volna, a történelmi leckeadásban, mert már jóelőre - minden ténytől függetlenül - vélt céljaik érdekében, kiszemelték az áldozati bárányt: Magyarországot a jogtalanság, az igazság, a tények, sőt még a terveik megvalósításának a lehetségessége sem játszottak szerepet. A szereplők kegyetlen elgondolása már kőbe volt vésvé még az idétlen háború befejezése előtt, a megszentesült, borzalmas, a magyar népre nézve rettenetes elgondolás pillanatában. Milyen jogon tették ezt a magyarsággal? A győztes jogtalan jogán? De a magyar népnek az évszázados kemény küzdelmei után, a háború befejeztével végeredményben - ha az események becsületes mederbe kerültek volna -, a legjobban győztesnek kellett volna éreznie magát, mert végül is a véres évszázados török harcok végezetével meg kellett volna tudni szabadulni azoktól, akik éppen a magyarság elfoglaltságát a török hódítással szemben, használták ki a magyarság ellen, saját hatalmi érdeküknek megfelelően. így 1920-ban tulajdonképpen a magyarságnak győztesnek kellett volna lennie, és nem csupán évszázados érdemei miatt, Európa védelmében, de azért mert végre kiszabadult a germán erőszakból. Ezt a tényt az akkori nemzetközi kommunista tevékenységeknek sem lett volna szabad homályosíta- niuk, melyekre a nemzetközi kommunizmusMagyarorszá- got pontosan legyöngült állapota miatt szemelte ki. A gőzteseknek sem lehettek volna igazságtalan jogaik, a győzelem nem szolgáltathat - még valódi ellenféllel szemben sem - terrorszerű következményekkel járó határozatokat. Ez - legalábbis az elfogadott és a gyakorlatban kialakult jog szerint - egy nép, vagy népcsoport elleni bűntettnek számít. Trianon határozatai a magyarság 33 százalékát nem csupán kiszolgáltatta, de egyenesen megjelölte, kinyilvánította, szabad prédaként a megajándékozott országnak. A magyarság viszont végeredményben vesztes sem volt azon az alapon, hogy egy járomba fogott ellenfelet végeredményben szövetségesnek sem lehet titulálni, amikor a kényszer, az évszázados kényszer szülte a teljesen kikerülhetetlen asszociációt. Persze Trianonban nem volt jog, nem volt ilyen irányú filozófia, csak kegyetlen vak és buta elhatározás volt, melyek megalapozták, lehetővé tették és előkészítették a második világháborút. Trianon nem csupán 5 millió magyart fosztott meg mindenféle emberi jogától, és nem csupán kitette ezt az 5 millió magyart a legkegyetlenebb emberi megpróbáltatásoknak, de szinte szabad kezet, teljes felelősségrevo- nás nélküli rendelkezést adott e fölött az 5 millió magyar fölött. Ugyanakkor predesztinálta mind a 15 millió magyar - a maradék Magyarországot is - a további orientációra, és kegyetlen sorsra, hitük szerint az iők végezetéig. Péterváry Miklós folytatjuk Happy, healthy Wirt Day Megalakult az erdélyi magyar egyetem ideiglenes szenátusa KOLOZSVÁR. Kolozsváron június 6-án megalakult az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes szenátusa. A testület az oktatási intézmény rektorává Tónk Sándort tudományos titkárává Marton Józsefet nevezte ki. Az erdélyi magyar magánegyetem ideiglenes szenátusának megalakításáról az egyetem felállítására létrehozott Sapientia alapítvány döntött. Az ideiglenes szenátusba az alapítvány kuratóriumának tagjai, a Nagyváradon működő Partium Keresztény Egyetem rektora, Kovács Béla, valamint a Csíkszeredái és a marosvásárhelyi tervezett részlegek dékánjai, Lányi Szabolcs és Hollanda Dénes kerültek. Az ideiglenes szenátus elfogadta az egyetemi charta szövegét is, amelynek tervezetét Szilágyi Pál készítette.- A charta erőssége, hogy egyesíti a magyarországi a nemzetközi és a romániai gyakorlatot. Olyan dokumentum, amely biztosítja az átjárhatóságot minden egyetem között. Ebben az egyetemi struktúra részeiként az oktatási színhelyeket is feltüntettük, hangsúlyozta Tónk Sándor. Angliában a Munkáspárt győzött LONDON. Tony Blair vezette Munkáspárt nyerte meg június 7-én a törvényhozási választásokat Nagy Británniában. Anglia, Wales és Skócia a 641 választó körzetben 608-ban számolták össze a szavazatokat. A Munkáspárt 404, az ellenzéki konzervatívok 152, a liberális demokraták 42 mandátumra tettek szert. Willian Hauge Konzervatív Párt vezetője elismerte pártja választási vereségét és gratulált Tony Balirnak, majd lemondott a párt vezető tisztségéről. Blair történelmi pillanatnak nevezte a Munkáspárt győzelmét. Macedónia a kormányfő hadiállapotot akar SZKOPJE. Lubcso Georgievszki macedón miniszterelnök azzal a kéréssél fordult a Parlamenthez, hogy az indítson hivatalos háborút az albán lázadók ellen; az Egyesült Államok azonban máris jelezte, hogy ellenzi ezt. A macedón kormány azután döntött a hadiállapöt kihirdetésének kezdeményezése mellett, hogy az albánok a legutóbbi összecsapásokban június 6-án, öt kormánykatonát megöltek és hetet megsebesítettek. Az Egyesült Államok azt követelte Szkopjétól, hogy a legújabb albán támadások ellenére maradjon párbeszédben a lázadókkal. Richard Boucher külügyi szóvivő Washingtonban kijelentette: az Egyesült Államok nem támogatja hadiállapot kihirdetését, mert az nem vezethet megbékélésre. STRESA. Közép-európai államfők találkoztak június 7-én Olaszországban. A vendéglátó Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök ünnepélyes keretek között fogadta Mádl Ferenc magyar, Milan Kucan szlovén, Thomas Klestil osztrák, Václav Havel cseh, Leonyid Kucsma ukrán, Aleksander Kwasniewski lengyel Petar Sztojanov bolgár, Rudolf Schuster szlovák, Johannes Rau német, Stipe Mesic horvát, Vojislav Kostunica jugoszláv, Ion Iliescu román, és Vlagyimir Voronyin moldvai elnököt.
