Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

2001-06-07 / 23. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, June 7, 2001 Bevándorlók Deák Pál A németekről már egyszer irtunk, most legyen szó a többi nagy bevándorló nemzetekről. Az egyik nem is igen akart bevándorolni, hanem hozták. Ezek a négerek. Már 1625-től a hol­land gyarmatosítók idejétől dolgoztak feketék New York építésén. Templomaik lehettek. Tizennyolc-tizenkilenc év múlva felszabadítot­ták őket és saját mesterségüket folytathatták. Aztán ahogy az angolok vették át a hatalmat 1664-től már igazi szolgaság várt rájuk, amiből csak 1868-ban szabadultak fel. Nehogy azt higyjük, hogy az íreknek könnyebb dolga volt. Szakképzetlen tömegekben jelentek meg és nem is beszéltek anolul. Nyelvük a gallon volt. Építkezésen és a hajódokokban dolgoztak. Ha házicselédet hirdettek, ők számba sem jöhettek A kínaiak nyugat felől léptek be az USA-ba. Kuliknak hívták őket és a legnehezebb munkát kapták. Vasút építkezésen dolgoztak szinte az egyetlen népként. Előfordult, hogy a munkások 90 százaléka kínai volt. 1880-ban sztrájkba léptek, mert a vasút-társaság megvonta tőlük a fizetett ebédet. A Kongresszus megtiltotta a visszatérést Amerikába azoknak a kínaiaknak, akik akár csak rövid időre is elhagyták az orszá­got. Indoknak azt hozták fel, hogy az Amerikában keresett dollárt kiviszik az országból. Ez a törvény egészen 1943-ig érvényben volt. Az olaszok csak nagyon lassan kezdtek szivárogni Ameriká­ba. Az akkor még sok kiskirályságból álló Itália déli részén tiltva volt a kivándorlás. Később a Garibaldi által egyesített köztársaság megengedte állampolgárainak a szabad költözést. Ez 1868 után történt. A törvény után lassan, de egyre nagyobb hullámokban vándoroltak ki az olaszok és találtak új hazát Amerika földjén. Sokáig az olaszok is csak munkahelyként tartózkodtak az újvilágban és a megkeresett pénzzel otthon kezdtek új életet. Később mint más nemzetek fiai, megragad­tak és gyökeret eresztettek ezen a földön. A századforduló elején az Egyesült Államok lakossága még csak pár tízmillió volt. Azóta ez az ország 280 milliós nemzet­té növekedett, melynek leghíresebb városa New York immár 8 millió ember otthonba. Deák Pál í Amerikai magyar könyv bemutatója az írószövetségben Pomogáts Béla az írószövetség elnöke, május 24-én mutatta be a Magyar Öregdiák Szövetség negyven éves működése kötetét. Aznap a Magyar Nemzet interjút közölt a könyv szerzőjével, Nagy Károllyal Kincs minden megőrzött szó Nagy Károly, az Anyanyelvi Konferencia társelnöke az amerikai magyarságról (részletek) FAMILY PRACTICE 1 Dr. MOLNÁR TAMÁS I Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. I I Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St and ■ two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Mam St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station. | Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, ízületi bántalmak korszerű (fiagnózisa és gyógykezelése * EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt * az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk® Legyen Ön is támogatónk! Hungarian TV Magazin of Queens Adásunkat minden héten a QPTV 57-es csatornán sugá­rozzuk szombaton este 8-9 óráig, és ezt az adást szerdán délután 2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar- országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Érdeklődjenek Üsztöke István procuder-szerkesztónél: telefon/fax: 718-721-2824 1956-ban hagyta el Ma­gyarországot a fiatal tanító, Nagy Károly. Erdősmecske Forradalmi Nemzeti Taná­csának egyik vezetője. Kül­honban sem adta föl ma­gyarságát. A New Jersey ál­lambeli Rutgers Egyetem szociológia tanáraként egyik létrehívója és huszonöt évig tanítója volt a Magyar Öreg­diák Szövetség New Bruns- wick-i hétvégi iskolájának. A nyugati magyar szigetvilág megismerése, felmérése, a kultúrális kötődések erősíté­se közös feladatunk - nyilat­kozta a lapnak Nagy Károly, akinek Emigránsok küldetés­ben című könyvét a napok­ban mutatják be Budapes­ten. Forradalmunk leverése után Amerikába kerülve a Rutgers Egyetemen folytat­tam tanulmányaimat, ahol már magyar fiatalok is tanul­tak abban az időben. Azt tapasztaltuk, hogy az ameri­kai közvélemény, de még egyetemi társaink és taná­raink jó része is tájékozatlan Magyarország helyzetét ille­tően. Ezért hívtuk életre aztán 1960-ban a Magyar Öregdiák Szövetséget (1977- től vette föl a Bessenyei György Kör nevet is), amely­nek a hétvégi magyar iskola szervezése mellett még egy nagyon fontos célja is volt a magyar művelődési életet kiállítások, felolvasóestek szervezésével akartuk moz­gásban tartani (több mint 260 előadót hívtunk meg eddig), az amerikai közvéle­ményt és döntéshozókat pedig konferenciákkal, ta­nácskozásokkal, állásfoglalá­sokkal, lobbizással tájékoz­tattuk a magyarországi hely­zetről és a határon túli ma­gyarság sorsáról - mondotta Nagy Károly- 1984-ben megjelent köny­vében ön használta először a szigetmagyarság fogalmát a nyugati magyarságra utalva. A XXI században mekkora az esély arra, hogy az Ameri- j kában élő magyarság meg­tartsa nyelvét, kultúráját?- "Küldetéses készenlé­tünk", a magyarság érdeké­ben való tévekenykedésünk azért is fontos, mert felis­mertük: gyermekeinket, uno­káinkat nem csak azért kell megtartani magyarnak, hogy eredetiben olvashassák Arany Jánost, Radnótit és Kányádit, hanem azért is, hogy életükben legyen egy vezérlő elv, majdan akár a nyelvtől is független magyar­sághoz tartozás élménye. Hétvégi iskoláink, cserkész- csapataink jól, egészséges szellemben működnek, de a törvényszerűség mégis az (újabb kivándorlóhullám sze­rencsére nem lévén), hogy a magyarság lélekszáma csök­ken. Míg a rendszerváltozás előtt elsősorban a hiánypót­lás, a korrekt tájékoztatás volt a feladatunk, ma már mások a célkitűzések: késlel­tetni szeretnénk, ameddig csak lehet, a magyarság fo­gyatkozását. El kell kezde­nünk azon is dolgozni, hogy a magyar származású ameri­kai, amikor már nem is tud magyarul, érzésében, érzé­kenységében nyitott legyen a Kárpát-medencei problé­mákra. Ez pedig mérhetetle­nül fontos, mert a magyar­amerikaiak révén felhalmo­zott kapcsolati tőkét Magyar- ország és a környező orszá­gok magyarsága hasznosítani tudja.- Mi lehet a szerepe az A- nyanyelvi Konferenciának a magyarság megtartásában?- A kultúrális identitás megerősítésében, a magyar­ság vállalásának hangsúlyozá­sában fontos szerepe van az Anyanyelvi Konferenciának is. Több mint harminc éve veszek részt a konferencia munkájában, amelyet annak idején többek közt Kodály Zoltán, Illyés Gyula és Váci Mihály személyes közbenjá­rásával tudtunk elindítani. Ma már ennek a mozgalom­nak is az lehet az egyik fő célja, hogy a megfelelő esz­közök biztosításával kidol­gozzon olyan késleltető me­chanizmusokat, amelyek az asszimilációt lassítják, más­részt nagy nyugati nyelveken kiadott könyvekkel, folyóira­tokkal a magyarul már nem megfelelő szinten tudó ma­gyar származású fiatalok ér­deklődését is feltámassza nyelvünk, kultúránk iránt.- Említette az amerikai döntéshozók tájékoztatását, a lobbitevékenységet Milyen eredményeket értek el ezen a területen?- Kezdetektől fogva kiemelt kérdésként kezeltük azt a Bessern ei Körnél, hogy a lehetőségek szerint képvisel­jük a határon túli kisebbsé­gek és a magyarországi ellen­zék törekvéseit. így járt ná­lunk többek között Czine Mihály, Csoóri Sándor, Mé­szöly Miklós, Sütő András, Nagy Gáspár, Dobos László. Igyekeztünk felhívni a dön­téshozók figyelmét a kisebb­ségi magyarságot sújtó jog- tiprásokra, rendszeresen tájé­koztattuk őket az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvi­déki helyzetről. Tanúk - ko­runkról című szóbeli történe­lem (oral history) progra­munkban huszonketten ta­núskodtak nyilvánosan az általuk is alakított történelmi eseményekről, az atombom­bát létrehozó "Manhattan Project"-től (Wigner Jenő) a népi mozgalom márciusi frontján (Kovács Imre) Szár­szó konferenciáján (Püski Sándor) át az 1956-os forra­dalom munkástanácsáig (Nagy Elek, Rácz Sándor). Nyolc tanúbeszámolót könyv alakban is kiadott szövetsé­günk, ezek közül többet (pl. Nyeste Zoltán Recskről szóló tudósítását) annak ide­jén a magyarországi szamiz- dat kiadók is terjesztettek. A rendszerváltozás után már a Magyar Köztársaság, hivata­los diplomáciájával együtt­működve folytattuk a kap­csolatépítést, többek közt a NATO-csatlakozás idején is. Jelenleg számos nyugati ma­gyar szervezettel együtt az európai uniós tagság támo- gattatásán munkálkodunk.- Milyen tervei vannak a Szövetségnek az esztendő hátralévő részére?- Ebben az évben eddig vendégül láttuk Gerő András és Pásztor Péter történésze­ket, áprilisban ellátogatott hozzánk Jankovics Marcell, a Nemzeti Kultúrális Alap­program elnöke, májusban pedig Deutsch Tamás ifjúsá­gi miniszter. Az Öregdiák Szövetség Bessenyei Kör őszi tervei között szerepel Gálfal- vi György marosvásárhelyi író, szerkesztő irodalmi elő­adásának megrendezése, majd október 23-án a forra­dalom negyvenötödik évfor­dulóján angol nyelvű előadás­sal, a Magyar Örökség Köz­ponttal közös fényképkiállí­tással emlékezünk a szabad­ságharcra. Németh László születésének századik évfor­dulójáról novemberben lá­nya, Németh Magda "Apám, Németh László tegnap és ma" című előadásával emlé­kezik a Szövetség. Ablonczy Bálint

Next

/
Oldalképek
Tartalom