Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

2001-05-31 / 22. szám

Q5Í Olvassa New York egyetlen magyar úyelvű hetilapját! Amerikai VOL. LV. No. 22. Thursday, May 31, 2001 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E 16th *v Ara: 75 cent ISSN 0194-7990 (212) 254-0397 Fax: 212) 254-1584 Mit tehetünk az elcsatolt magyarságért? ii. Manapság divatba jött, hogy mindenről beszélünk * csak az elkötelezettségről és tényállásról nem. Divatba jött az Európai Unió (ha valójában van már ilyen?) kegyeit keresni, divatba jött az igyekvő jó jelölt, megala­pozott ország színeiben ver­senyt futni a tagsági könyve- ' kért, de hogy milyen is lesz ez az Európai Unió az évszá­zadok óta elburjánzott euró­pai igazságtalanságok ügyé­ben, arról nem szólnak a hangszórók. Pedig ezen fog állni vagy megbukni az unió, még úgy is, sőt annál is in­kább, mert most nagy a söp- rögetés, a szőnyeg alá. Bármennyire is általános a szőnyeg alatti térség, mégis van egy jó tulajdonsága: nem sok a hely alatta és onnan dúrván kilóg a lóláb. A ki­sebbségi sors, az Európai Unión belül vagy kívül, tag vagy nem tag országban ter­mészeténél, és a természetek . miatt, már eleve embertelen, vagyis embertelenül megalá­zó. Erre nincs orvosság sem, de ami a magyarsággal tör­tént az egyenesen gonoszság és gyalázatosság, melyre nem lehet mentség Trianon jogtalan felhatal­mazást adott a megajándéko­zott országoknak, hogy a legendásan szabad lelkű, hosszú és rendkívül gazdag történelemmel rendelkező magyar népet legyengült álla­potában béklyóba verjék, járomba fogják, büntetlenül alázzák és felelősségre vonás nélkül mindenétől kényükre- kedvükre kifosszák és emberi mivoltukból kiforgassák. Párizsban holmi kontár, a hatalomtól megrészegedett történelem faragók össze­csaptak egy úgynevezett kis antant, saját vélt javukra, melyben igazságérzet egyál­talán nem játszott szerepet. Hogy ez a "kis antant" láz­álom volt, ma már még a dilettáns történészek is elis­merik ezt. A következménye­ket viszont a magyar nép egyharmada, szétszóródva, hazátlanul, jog nélkül, kiszol­gáltatottan, sok ezren idő­előtti halott állapotban, vagy * mindennapi megaláztatásban még ma is nyögi. A Trianoni Paktum annyira embertelen j volt, mint amennyire jogtalan , és igazságtalan. Ami Trianonban történt a magyarsággal szemben, arra nem volt és nem is lehetett felhatalmazása a szereplők­nek. Az odaítélt, szétosztott j magyar területek, és a több milliós magyar lakosság el­ajándékozása, martalékká í süllyesztése csak felháborító lehet akármilyen formában j élő népnek és államnak. Kí­vülállónak és érdekeltnek egyaránt! 1920-ban az úgynevezett "Trianoni szerződés" a ma­gyarságot - akik az első vi- I lágháborúba úgy keveredtek bele, mint Pilátus a crédóba - nem csak kárhozatra ítélte, de predesztinálta is a magyar nép jövőjét. Erre azoknak, akik ezt a "Trianoni szerző­dést" összehozták nem volt és nem is lehetett mandátu­muk. Évtizedeken keresztül a magyar nép kétségbeesetten próbált orvoslást keresni és orientációt találni. 1920 óta a magyarság nem csupán megértést, méltányosságot nem kapott, de ezt az egy évezred folyamán legendásan szabadlelkű népet, ezt a rendkívül gazdag, Európának egyedülállóan szolgálatot tevő történelmi népet, le­gyöngült állapotában Párizs­ban sikerült béklyóba verni, és vadkutyák harmincadjára dobni. Már eddig nyolc évti­zede. A kisebbségi sors már eleve nem lehet humánus, az Eu­rópai Unión kívül, de belül sem, tagországként vagy kí­vülállóként így van ez, egy erre, egy ilyen ítéletre, nincs és nem is lehet jusztifikáció. Ilyen ítéletet senkinek, sem­milyen összehozott, vagy magát kinevezett testületnek nem lehet joga hozni. Tria­nonban sem. Ezért, ami 1920 óta történt a kisebbségbe szorított magyarsággal, azért az összes résztvevő országok erkölcsileg és anyagilag fele­lősek. Felelősek a többszázezer gyilkosságért, a kitoloncolá­sokért, a határon átdobásért, az elkobozásokért. a kegyet­lenkedésekért, a megnyomo­rított életekért, a lelki és testi fájdalmakért, a nélkülö­zésekért, az álmatlan éjsza­kákért, az állandó aggodal­makért, a verésekért, a meg­szégyenítésekért, az éhezése­kért, a megaláztatásokért, a kiszolgáltatottságért, a félel­mekért, az igazságérzet kiol­tásáért, a tudás megszerzésé­nek meghamisításáért, az életből való kiábránduláso­kért, a családi életek szétsza­kításáért, az anyanyelv meg­tagadásáért, az emberiségben kialakult hit elvesztéséért és a sokszázados magyar törté­nelmi hagyományok "sikeres" szétrombolásáért. A "Trianoni szerződés" a megszámlálhatatlan magyar többségi területekből pokollá változtatott, kisebbségbe ta­szított kínzó börtönöket va­rázsolt, ahonnan a 80 év alatt kialudtak a fények, és elvesztek az álmok. Ma már kevesen emlékez­nek Clemenceau új rende­zést meglidérciesített agyré­mének céljaira. Az elgondo­lás korai halált szenvedett, ami viszont megvalósult be­lőle az kísérteties életre kelt, és magyar ártatlan milliók­nak keseríti minden nap minden órájában, még ma is, az életét. Péterváry Miklós folytatjuk Uj amerikai nagykövetet jelöltek Budapestre WASHINGTON, D.C. George W. Bush elnök Nancy Good­man Brinkert jelöli budapesti amerikai nagyköveti posztra. Brinker asszony az Peoriában 111. született, de régóta texasi i illetőségű és ő a Susan G,. Komenről elnevezett, világszerte ismert mellrákellenes alapítvány létrehozója. Csehországban elfogadták a kisebbségvédelmi törvényt PRÁGA. Csehországban május 23-án a képviselőház elfogadta a sokat vitatott kisebbségek helyzetét szabályozó törvényt, mely várhatóan július elsején lép életbe Az új törvény szabályozza a kisebbségek szervezeteinek létrehozását, a kisebbségi oktatást, az anyanyelvi oktatáshoz és az információkhoz való jogot, valamint az anyanyelv használatát a hivatalokban. A jogszabály szerint azokon a településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a tíz százalékot és az adott kisebbség fele ezt igényli, a települések megnevezését, az utcáinak, tereinek nevét, valamint a közfel­iratokat a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni, a helyi szerveknek pedig a kisebbségi nyelven is kommunikálniuk kell az érintett lakosokkal. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvükön használni nevüket a hivatalos okmányokban. MVSZ-küldöttgyűlés Nem vállalta újabb négy évre a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tiszteletbeli elnöki posztjának betöltését Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök, aki mandátu­mának lejártával azzal mentette ki magát, hogy nem akar politikailag ellehetetlenülni. A 40 millió forintos adóssággal küszködő MVSZ legútóbbi küldöttgyűlése felhatalmazta az elnökséget, hogy 30 millió forint hitelt vegyen fel, s a Benczúr utcai .székházat adja bérbe. A kötelezően megtartandó elnökségi ülések számát a küldöttek évi hat alkalomról kettőre csökkentették, az alapszabály módosításával pedig elfogadták, hogy a jövőben a személyes részvételt kiváltva "távszavazni" is lehet a testületi döntéseknél. Az elnökségi munkát Patrubányi Miklós tavalyi elnökké választása óta bojkottáló "tizenketteket" a küldöttek visszahívták tisztségükbe. Ők válaszul bejelentet­ték, hogy - hasonlóan a tavaly májusi küldöttgyűlés érvénytele­nítése ügyében tett kezdeményezésükhöz, amelyben várhatóan június közepén dönt a bíróság - a május eleji gyűlés határoza­tait is megtámadják a Legfelsőbb Ügyészségen. Funar népszámlál Ellenzi Boros János kolozsvári alpolgármester Gheorghe Funar polgármester helyi nép­számlálási szándékát, amellyel be akarja bizonyítani, hogy a magyarok aránya a városban alig 10 százalék, azaz nem éri el a kétnyelvű adminisztráció bevezetéséhez szükséges 20 százalékot. Boros emlékezte­tett, hogy népszámlálást külön törvény alapján, csak országo­san, parlamenti szavazással Magyarellenes kolozsvári tüntetésen iehet szervezni, ráadásul Funar kezdeményezését és annak költségeit a kolozsvári városi tanácsnak is meg kellene szavaznia, amelyben azonban a kormánypárt és szövetségesei abszolút többségben vannak. A közelmúltban megszavazott új helyhatósági törvény kimondja egyébként, hogy az érintett városoknak az 1992-es népszámlá­lási.adatokat kell figyelembe venniük, eszerint Kolozsváron a magyar lakosok aránya 22,7 százalék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom