Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-18 / 3. szám
AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584-------------------------- -------- — -------------- ‘ ' — 1 .. . ■ ---- , ----:...........................-™.............— A kialakuló világkép és a magyarság poziciója benne Folytatás XII. Az első évezred bevezetője és annak első fele a rómaiaké volt, a második fele pedig a zűrzavaré, a római birodalom feloszlásáé, és Európa kialakulásáé. A második évezred Európa évezrede volt (kivéve annak utolsó századát, mely már az Egyesült Államok feltörését hozta és az USA domináció- ját). A második évezredben megerősödtek, véglegesen kialakultak a mai európai országok. Az évezred közepéig ugyan keletről és délkeletről származó veszedelmek miatt még nem dőlt el az európai elrendezkedés véglegessége. Nyilvánvalóan az európai államok királyai, császárai és gondolkodói tudtak a veszélyek lehetőségeiről, lent mélyen állandó is volt a félelmük, a keleti hadi erőktől, de ezeket először gondolko-1 dásukban sikeresen el is nyomták és később igyekeztek nem foglalkozni ezekkel, úgy venni ezt a veszélyt is mint a járványokat, melyek Isten akaratából valók voltak, és ellenük tenni minden hiábavaló lett volna. Erre utalnak portyázó magyarok kezdeti sikerei is, mígnem rá nem jött az európai világ, hogy a magyarok is végeredményben olyan emberek, mint ők és miért ne fordíthatnák a magyar erőket és képességeket a saját szolgálatukra. A magyarok hajlandóak voltak, és magukra is vállalták Európa keleti és déli határainak védelmét. Csak feltételesen lehetne tárgyalni, hogy a magyarok nélkül mi történt volna Európával, hogy Európa képes lett volna-e akkor egy Európai Uniót alkotni és megvédeni magát, de az abszolút tény az, hogy a magyarok védték meg Nyugat Európát a tatároktól és évszázadokon át a törököktől. Csupán Európagazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését tekintve, Európa akkor, ezekben az időkben indult útjára, hogy a világ vezető, irányadó kontinsévé váljon, vagy egyáltalán válhasson. Ettől kezdve a XIX-ik század végéig Európa folyamatosan erősödött gazdaságilag, kultúrális értelemben és katonailag is. Ezért is ítélhetjük a második évezredet Európának. Mindez történhetett annak dacára, hogy Európában e- zekben a fontos századokban is folytonos volt a civakodás, az igazságtalan előnytvevés, és általános volt az ármánykodás; a manipulációk. Végül is a XIX. század végére a XX-ik század elejére fel is kerülhetett a korona a hűtlenség, a dekadencia, a politikai erkölcstelenség fejére, és Európa országai hegemóniái meggondolásból egymás nyakának estek. Mint 1000-ben a magyarokat, 1914-ben Amerikát ci- bálta magához Európa, hogy felhasználja ezt az országot is, mostmár az egymás közötti harcban. Ellentétben a magyarokkal - akik elvéreztek Európa védelmében -, a "rövid" első világháborús védelmi aktusban, Amerika megerősödött, és a történelmi környezetben magának követelheti a XX-ik század pálmáját, század do- minenciáját. Mostanra aztán felgyorsultak az események, a technikai vívmányok folytán gyorsabban általánossá vált a tudás, a lehetőség és a visszahatások: a minőségben jelentkezik az erő, de a képességben a számarányok is dominálnak. Nagy országok, nagy létszámok ha összefognak, nagy technológiával nagy dolgokra képesek. Az utóbbira Európa is felfigyelt. Fél lélekkel, fél eltökéltséggel ugyan, de felmerült Európa összefogása. Ebben az állapotban van most, de ettől az állapottól mérföldekre van még a részleges siker is, sőt még a részleges siker lehetősége is. Ezt pedig nekünk magyaroknak tudni illene. Ebben az alakuló újraalakuló világban Ázsiának, Ázsia hosszú hegemóniájának van a legnagyobb lehetségessége, Amerika valószínű második helyre szorul (de még ennek is a társadalmi stabilitás az abszolút feltétele). A harmadik hely egy feldobott pénz; Európa, Dél- Amerika, és Ausztrália között. Az utóbbinak is persze nagyon sok minden a feltétele, de különösen Európának van ebből határtalanul sok, és ez a tény nem lehet a magyarság számára indifferens. Péterváry Miklós (Vége a sorozatnak) Pinochet kórházba vonult Augusto Pinochet volt chilei diktátor bevonult a santiagói katonai kórházban, ahova Juan Guzman vizsgálóbíró döntése alapján rendelték be általános és elmeorvosi kivizsgálásra. A volt diktátornak ez az utolsó esélye, hogy elkerülje a felelősségre vonást az 1973-1990 közötti diktatúra alatt elkövetett emberjogi sérelmekért. A 85 éves diktátor a hírek szerint szívproblémákkal és cukorbetegséggel küzd ráadásul igen szenilis. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy mentesüljön az eljárás alól: a chilei törvény erre csak akkor biztosítana lehetőséget, ha őrültnek nyilvánítják. — LISSZABON. A portugál elnököt január 14-én újraválasztották. A szocialista Jorge Sampaoi további öt évig állhat az államfői poszton. A hivatalos összegezés szerint a 61 éves Sampaio a leadott voksok 55,8 százalékát szerezte meg, több mint húsz százalékponttal előzve meg legerősebb ellenfelét, a konzervatív Ferreira do Amaralt. Salvadori-i földrengés SAN SALVADOR. A legfrissebb január 15-i adatok szerint Salvadorban több mint ötszáz ember vesztette életét és négyezernél többen tűntek el a január 13-i földrengés következtében. Az 5.8 millió lakosú közép-amerikai ország gazdaságában és közlekedésében is jelentős anyagi károkat okzott a Richter-skála szerinti 7,6-os erősségű természeti katasztrófa. Ronald Reaganén sikeres műtétet hajtottak végre LOS ANGELES. Sikeres csípőcsontműtétet hajtottak végre január 13-án Ronald Reagan volt elnökön a Santa Monica-i St. John’s Egészségügyi Központban. A 89 éves volt elnököt azért szállították a korházba, miután otthonában elesett és ennek következtében eltört jobb combcsontfeje. Kevin Ehrhart, a volt elnököt operáló orvoscsoport vezetője közölte: a másfél órás műtét sikeres volt, nem léptek fel komplikációk, ám a páciens teljes felépülését elsősorban hátráltatja, hogy idős és Alzheimer-kórban szenved. Izrael lezárta a Gázai övezetet JERUZSÁLEM. Izrael január 15-én bejelentette, hogy lezárta a Gázai övezetet és lemondta a palesztikokkal tervezett tárgyalásokat, miután holtan találtak egy zsidó telepest Gázában. A Gázai övezet teljes lezárását az izraeli hadsereg jelentette be, akárcsak a repülőteret. Ehud Barak ügyvezető izraeli miniszterelnök televíziós nyilatkozatában elitélte a gyilkosságot, hangsúlyozva, hogy ez súlyos csapás a békefolyamatra. Barak ismételten felszólította Jasszer Arafát palesztin vezetőt, hogy tegyen lépéseket az Izrael elleni erőszakos akciók beszüntetésének. Az orosz külügyminiszter európai körútja MOSZKVA. Igor Ivanov orosz külügyminiszter január 11-én megkezdte európai körútját, melynek során Párizsba, Budapestre, majd Rómába látogatott el. Emellett a közel-keleti rendezés kérdéseiről is konzultált az izraeli diplomácia vezetőjével. Budapesten Martonyi János külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket a rendszeres külügyi konzultációk keretében. Az orosz politikust fogadta a magyar államfő és a kormányfő is. Igor Ivanov a Vatikánba is ellátogatott, ahol II. János Pál pápa fogadta őt. Rómában részt vett egy orosz ortodox templom alapkő-letételén, s itt köszöntötte a pravoszláv naptár szerinti újévet is. Nagy-Británniában megtámadták az elnököt LONDON. Nagy Britannia iraki politikája ellen tiltakozók gyümölcsökkel dobálták meg Tony Blair brit kormányfőt Bristolban, az egyetem előtt. Az ENSZ Irak-ellenes szankcióinak feloldását követelő tüntetők maroknyi csoportját a lovas rendőrök elterelték az egyetem bejáratától, de az intézményben újabb inzultus érte Blairt, amikor egy fiatal nő elé ugrott és "Hány gyereket öltetek meg?!" kiáltással fogadta a vendéget. A bristoli tüntetéssel egy időben Londonban bejelentették, hogy az iraki szankciók feloldásáért kampányoló szervezetek január 16-án nagyszabású tüntetést terveznek a brit parlamentnél. Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ara: 75 cent
