Amerikai Magyar Szó, 2001. január-június (55. évfolyam, 1-26. szám)

2001-05-10 / 19. szám

Thursday, May 10, 2001 Amerikai Magyar Szó Testet öltött illat A 16. századi Franciaországban az emberek szerény higiéniai szokásai tették közkedveltté az illatos vizet, amivel ma nők milliói kezdik és zárják a napot Évente több száz új illat kerül a piacra, így a parfümgyártó cégek számára az jelenti az igazi nagy kihívást ha egy illatuk évekig képes az eladási listák élén maradni. Amikor valamiről vagy valakiről véleményt alkotunk, benyo­másainkat összegezzük, melyeknek egy részét érzékszer­veinkkel gyűjtjük, tehát látunk, hallunk, ízlelünk és szagolunk. Utóbbi nagy hatással lehet ránk, ételünk, lakásunk, de sok esetben társunk megválasztásában is. Az illatok komoly ellenszenvet vagy vonzódást is kiválthatnak belőlünk, sokszor döntéseinket befolyásolhatják. Az illatokat tudatosan már a primitív népcsoportok is használták szertartások alkalmával, akárcsak később az egyházak. A keresztények a tömjént, fahéjat égetik, a buddhis­ták a lótuszt tartják szent növénynek ma is. Az illatok a misztikum mellett igen korán - úgy 3-4 ezer évvel ezelőtt a távolkeleti, az egyiptomi kultúrákban, a római birodalomban egyaránt - helyet kaptak a higiéniában. Legendás Kleopátra számos szépségápolási trükkje, a halottak balzsamozása, vagy a rómaiak piperkőcsége, Utóbbiak hajukat, bőrüket is nap mint nap kakukkfűvel, mentával és majoránnával illatosították. Az előkelő rómaiak azonban nem érték be ennyivel, ők rózsát Líbiából, Egyiptomból, az ibolyát Athénből hozatták. A történelem során a földrajzi felfedezéseknek köszönhetően az illóolajok is fontos kereskedelmi termék lett, így árasztotta el lassan a kontinenseket Ázsiából Angliáig. A legenda szerint az újkori európai illatszergyártást Medici Katalin honosította meg 1533-ban, Provance-ban. Bármilyen furcsán is hangzik, ma a parfüm hazájának tartott Franciaországban az emberek tisztátlansága tette oly közkedveltté az illatos vizet, amit mosakodás helyett locsoltak magukra a legelőkelőbb franciák is. E téren a forradalmat a 18. században a kölni megjelenése okozta. Giovanni Maria Farina főzte ki a Cologne-t Kölnben. A németek ma is gyártott 4711 nevű illateszenciája az 1800-as évekből indult világhódító útjára, melynek összetétele a mai napig féltve őrzött titok. A legnagyobb jelenleg is működő parfüm-dinasztiák azonban mégis a franciák, mint Houbigant, Guerlain, Coty vagy Lanvin. De nézzük miből adódik az általuk is gyártott illatos vizekben a különbség. folytatjuk FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main SL and taro blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St- 4c Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.A Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, ízületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése * EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt .az »gé” család számára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfő (sűTűm-fózim) Borban fojtott húsgombóc Hozzávalók: a húsgombóc­hoz: 24 oz darált sovány ser­téshús, 2 oz rizs, 2 tojás, 1 fej vöröshagyma, 2 evőkanál olaj, 1 evőkanál piros fűszer- paprika, ételízesítő. A már­táshoz: 2 nagyobb paradi­csom, 3 pohár száraz vörös­bor, 1 evőkanál finomliszt, kis zeller, 1 evőkanál olaj, 2 gerezd fokhagyma, só, törött bors ízlés szerint. Előkészítése A rizst térfogatának megfele­lően kétszeres mennyiségű vízben addig főzzük, amig az összes levét beszívja. Közben a darált húst összedolgozzuk a nyers tojásokkal, a nagyon finomra vágott hagymával, az olajjal a pirospaprikával, az ételízesítővel, végül a majd­nem puha rizst is hozzáad­juk. Ráöntünk néhány evő­kanálnyi bort, majd addig gyúrjuk-gyömöszöljük a masszát, amíg az összes levet felveszi és formázhatóvá vá­lik. Elkészítése: nedves tenyérben nyolc göm­böcöt gömbölyítünk. A már­táshoz az olajon megpirítjuk a tisztított és finomnra vá­gott zellert, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, meghint­jük a liszttel, és egy-két per­cig kevergetve pirítjuk. Ezu­tán felöntjük a borral és még 1 pohár vízzel, simára kever­jük, megsózzuk, megborsoz­zuk és beletesszük a paradi­csomszeleteket is. A mártást kiforraljuk, majd egyenként beletesszük a gombócokat. Az edényt befedjük és kis lángom 30 percig pároljuk. A húsgombocokat időnként megforgatjuk a mártásban. Idegek az alagútban Az emberi test csodálatos mozgásokra, fizikai teljesítmények­re képes. Ámulunk a balett-táncos, a rúdugró, a kötéltáncos, a sebész, a szobrász és még sok más teljesítmény láttán. Ha ebbe a tökéletes rendben és hibátlan együttműködésben (ízületek, izmok, szalagok, idegek, erek stb.) valahol zavar keletkezik, akkor már a legegyszerűbb mozgás is nehezen, fájdalom árán jön létre. A zsibbadó, erőtlen, bizonyos mozgásokban korlátozott csukló-, kar-, alsóvégtag- és lábfejpa­naszokkal küszködő beteg legtöbbször reumatológushoz fordul segítségért. Ilyenkor pedig a történet meghallgatása és a gondos vizsgálat után az orvos bejelenti a betegnek: "önnek bizony "alagutszindrómája van" Ez ugyanis a képszerű, orvosi megfogalmazása azoknak a bajoknak, amelyek egy meghatáro­zott izomcsoport működését vezérlő ideg leszorítottsága következtében alakulnak ki. Az idegek lefutásuk során a test bizonyos szakaszain csontos vájatban, alagútban futnak. Felettük inak, szalagok húzódnak. Ha bármilyen okból a tér beszűkül, az alagútban "szorulhat" az ideg. Á teret pedig nagyon sokféle állapot, betegség szűkítheti. Folyadék-visszatartással járó állapotok: például terhesség, klimax, keringési zavarok, hormonális betegségek, cukorbaj, alulműködő pajzsmirigy, köszvényes csomó, trauma utáni hegesedés csak töredéke a lehetséges okoknak. Persze az ideg maga is gyulladt lehet, és emiatt megduzzadva "kinövi" az alagutat. A környéki ízületi gyulladás okozta felrakodások ugyancsak gyakran hozzájárulnak a térszűkítéshez. A leggyakoribb alagútszindrójma a csukló magasságában kialakuló idegszorítás következtében jön létre. Ilyenkor az ujjak, leginkább a középső újj zsibbadt, érzéketlen, a kéz szorítóereje csökken. A beteget általában éjjel is felébreszti a kellemetlen "idegentest-érzés": keze nehéz lesz, mintha fából lenne. Súlyosabb esetekben a kéz "párnái" amelyek az egészsé­ges izomtömegből adódnak, eltűnnek, a kéz izomzata sorvadni kezd. A csukló területén számos ideg, ér és ín halad át. Amikor a beteg már orvoshoz fordul, többféle diagnosztikus módszer van a leszorítottság helyének és mélységének tisztázására: az izomtevékenység elektromos vizsgálata, idegsebesség-mérés, az erek állapotának ultrahangos felmérése stb. Legtöbbször a kiváltó ok megszüntetésével (például folyadékháztartás rendezése, cukorbetegség karbantartása stb.) lényeges javulást lehet elérni. A két éjszakai sinezés, megfelelően adott helyi gyulladás- csökkentő injekciók eredménnyel járhatnak. Az esetek kisebb részében azonban sebészeti úton kell a "felszabadítást" elvégezni. Mint a legtöbb bajnál, itt is igaz: minél korábban felismerjük a zsibbadás, érzéketlenség okát, annál kisebb esélyünk van izomzatúnk károsodására, funkcióink beszűkülé­sére. OLVASSA A MAGYAR SZO-T !

Next

/
Oldalképek
Tartalom