Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-10-05 / 37. szám
4. Amerikai Magyar Szó Thursday, Oct. 5, 2000 Véget értek az olimpiai játékok Final Medals Standing NATION G S B TOT. NATION G S B TOT. United States 39 25 33 97 Iran 3 0 14 Russia 32 28 28 88 Turkey.......................3....Ö.....í'.......4 China 28 16 15 59 Finland 2 1 i 4 Australia 16 25 Í 7 58 Uzbekistan í 1 2 4 Germany 14 17 26 57 New Zealand í Ö 3 4 F'anco *3 14 11......38 Argentina 6 2 2 4 ........................1?....8.. j.3.. 34 North Korea 6 1 3 4 Cuha........... 11 11 7 29 Austria 2......1.....Ö 3 Britain.....................I1.. 10.....7 28 Azerbaijan.................2.....0.....1.......3 South Korea 8 9 11 28 j .........................................._ R°m.a.nla................0... . 6....9. 26 Yugoslavia..................i......1.....1.......3 Ihe Nether anas 12....9......4 25 Fstonia........................,....0.....j>.......3 Ukrainu.....................3..19... ,19....23.. Thai land...................i......Ö.....2......3 Japan......................5......8 5......18 Nigeria ...................Ö......3.....0.......3 ..................8.....6......3 17 Slovenia.....................2.....0.....0.......2 Poland.....................6 5 3 14 ?hamaS.....................1......1.....9.....2 Canada 3 3.......8 14 1.......0.....1.......2 Bulgaria 5 6 2 13 Mold°va....................9......1.....1.......2 Greece 4 6 3 13 Arabia.............?.......1.....1.......2 Sweden 453 12 ._. „ Brazil 0......6 6 12 ^ ^...............°.....\.....\.....2 Spain.......................3 3 5 11 CoS,aRlCa...............9......0.....2.......2 Norway....................4 3......3......10 Por1U9al.....................9.....9.....2......2 Switzerland 1 6......2........9 Cameroon..................1.....0.....0.......1 Ethiopia 4 1 3........8 Colombia ................1.......0.....0 1 Czech Republic 2 3 3........8 M°/amoiclue..............1......0.....0 1 Kazakhstan 3 4. Ö........7 l,e,and........................9......1.....9.......9. Kenya......................2......3......2........7 UrOg^ay....................0......1.....0.......1 Jamaica 6 4 3 7 9.......1.....9.......4. Denmark 2 3 1 6 Atmenia.....................6.....Ö.....1.......1 Indonesia 1 3 2 6 Barbados 0 0 i 1 Mexico 1 2 3 6 Chile Ó 6 1 1 Georgia...................0.....Ö......6........6 India 0 0 1 1 Lithuania 2 Ö 3........5 icelanrt 0 0 1 1 Slovakia.................. 1...3......1.........5 Israel 0 0 1 1 Algeria 1 1.....3 5 Kyrgyzstan 0 0 11 Belgium 6 2 3 5 Kuwait Ó 0 1 1 South Africa 0 2 3 5 Sri Lanka Ó Q i 1 Morocco 0 1 4 5 Macedonia C 0 1 Taiwan 0 "l....4........5 Qatar...........................Ó Ö.............2 . 2 Juan Antonio Samaranch, az Olimpiai Bizottság elnöke átadja az olimpiai zászlót Dimitris L. Avramopoulous-nak Athén polgármesterének, ahol 2004-ben lesz az Olimpia a Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn este 1/2 6 órakor ■ Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: Friss Hírek magyarul pénteken du.6 órakor az 57-es Cabel-csatornán Manhattan Hungarian Magazin Extra \ szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatorna Manhattan Hungarian Magazin Extra Brooklyn \ vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Brooklynban Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő Tl< £? ^ze/ike^oS&a... Októberi gondolatok Mióta az eszemet tudom, minden október hatodikén és március tizenötödikén elindultunk Anyámmal, hogy rendbetegyük a honvédsírokat a Maros partján, a Világosi úton, az Arad-mikelakai temetőben. Kapával, virággal, gyertyával indultunk ködös vagy napsütötte napokon. Bár mi kálvinisták vagyunk, gyertyát is vittünk. Anyám mindig azt mondta: - Nem tudni, ki nyugszik a jeltelen sírban?! Csat azt tudni, hogy magyar honvéd volt, aki a háborúban halt meg. Már elég zsenge koromban eltűnődtem, vajon melyik háborúban halhattak meg; az elsőről anyai nagyapám mesélt sokat, de ő csak egyszerűen bakákról szólt, nem honvédőkről, a másodikról pedig Apám, aki csak egyszerűen katona volt, tehát ő sem honvéd. Maradt a szabadságharc 1848, amiről Apám, anyai nagyanyám annyi szép mesét tudott. Számomra ők tiszteletreméltó hősők voltak és azok is maradtak, mert ma már tudom, hogy az egyszerű ember soha nem akart semmiféle háborút, dehát hajtották őket! Minden évben összekapartunk egy kis sírdombot a Maros partján, a Radnai úton, a mikelakai temetőben. Felvirágoztuk,meggyújtottuk a gyertyákat. Aztán jöttek még más asszonyok is, főleg iidősek, talpig feketében és elborította a virág a sírokat. Az emlékezés virágai. Egyszer aztán szélesítették a Radnai utat, eltűnt a sír, aztán feltöltötték a házunk mellett a kubikot, blokkokat építettek, eltűnt még egy sír, de eltűnt a mi házunk is. A mikelakai temetőben közadakozásból cementtel bekerítették a honvédsírokat, sírkövet állítottak, most már idejárunk ősszel, halottak napján, meg október 6-án. De még mindig sok a virág, még mindig vannak talpig feketében járó asszonyok. Az emlékezés központi emlékműve Aradon a tizenhárom vértanú obeliszkje kinn a Vérmezőn. Ide zarándokolnak el az aradiak és immáron határon túliak is, és ide zarándokoltak a múltban is, ha szabad volt, ha nem. 1867-ig a kiegyezésig, nyilvánvaló okok miatt nem került sor ünneplésre. Ebben az évben indult el Aradon az emlékezés hagyománya, ekkor állítják fel Barabás Péter aradi asztalosmester első emlékét; egy tizenhárom ágú eperfát és mellé egy keresztet. A mai emlékmű, az un. Vesztőhely, az aradi vártól délre, a külső sáncon túl, egy kis halom tetején áll. Nem azonos az egykori Tizenhárom Vértanú szoborral, a- mely. a Szabadság téren állt, a színház háta mögött, és amelyet 1890 október 6-án lepleztek le. A 125-ik évfordulóra 1974-ben az emlékoszlopot felújították. Ezen az ünnepségen már mint fiatal pedagógus vehettem részt tanítványaimmal, ugyanis a jószerencse kezünkre játszott; Ceausescu ekkor ünnepeltette magát Temesvárt az egyetemi év megnyitóján. Az iskolásokat kivezényelték tapsolni, a vidékieket ingyen vitte a vonat Temesvárra. Bodón mi is felszálltunk a vonatra, de Temesvárt nem szálltunk ki, tovább mentünk Aradra. Számomra fontosabb volt ez az évforduló. Édesanyám meséli, a háború után az első október 6-át gyászmisével ünnepelték a minorita templomban. Isten- tisztelet után a több ezer emberből álló menet koszorúkkal, templomi lobogókkal indult az obeliszkhez. A kommunizmus fokozatosan betiltotta a megemlékezést, de az emberek így is csendben, de kirtartóan elhozták az emlékezés virágait. 1988-89-ben már teljesen lezárták a hatóságok az emlékműhöz vezető útat, rendőrkordon akadályozta a továbbjutást, motorverseny volt. 1990 óta az ország és talán a világ minden tájáról jönnek a megemlékezők, van, hogy az ünnepségsorozat több napig tart. 1999 nagy esemény, 150 éves évforduló volt, hatalmas ünnepségsorozattal. Én már nem otthon ünnepeltem, de kissé késve október 13-án elzarándokolhattam a clevelandi Kossuth-szoborhoz, elhelyezhettem az emlékezés virágjait. Otthon, kegyeletem a bukaresti Magyar Szóban róttam le beszámolva az amerikaiKossuth-emigráció- ról, az itt található emlékművekről. De odahaza az ünneplés csúcspontját tavaly nem október 6-a jelentette, hanem október 1. "mert beteljesedhetett egy évtizedek óta dédelgetett álom: a Szabadságszobor kiszabadulhatott a több évtizedes várfogságból és elfoglalhatta méltó helyét a minorita rendház udvarán." A lázas előkészületeket leginkább jellemzi az a pillanat, amikor Tokay György exmi- niszter, parlamenti képviselő kiragadta az ecsetet az egyik munkás kezéből. Arra nem is vesztegetem a szót, hogy mindenki közmunkában, ingyen és bérmentve dolgozott: garázst bontottak, vaskerítést építettek, festettek. A világszabadság egyik legszebb szimbóluma biztonságos helyre került. Az események feszültségét jelzi az is, hogy az ünnep díszvendége Dávid Ibolya, magyar igazságügy miniszter, nem várta meg a hivatalos ünneplést, még eredeti helyén, várárokban megtekintette a szoborcsoportot Erről ő maga nyilatkozott az aradi Jelennek: "Én abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy két nappal ezelőtt Stoica miniszter úr lehetővé tette számomra az emlékmű megtekintését. Bementem a csalán közé, minden alakot kitapogattam, és sokkal nagyobb hatást gyakorolt rám mint Fadrusz szobra Kolozsváron.." Mindenki érezte egy új évtized küszöbén ez egy fontos történelmi pillanat. Bognár Levente Arad megye alpre- fektusa így jellemezte a pillanatot: "boldog vagyok, hogy az emlékmű, amely az aradi 13 hős tábornok mártiromsá- gának emlékét őrzi, olyan helyre került, ahol valamennyien láthatjuk. Azt szeretném, ha ez nem csupán a magyarság, hanem valamennyi olyan polgár kincsévé válna, aki értékeli és szereti a művészetet. 1999 október 1-én 19 óra 17 perckor Aradon megszólalt a minorita templom kis és nagyharangja, mert az udvarra beért a szoborcsoport fő alakja a szépséges és méltóságteljes Hungária. Felcsendült a Te Deum, a tömeg hálát adott, hogy részese lehetett ennek a történelmi pillanatnak. Azóta eltelt még egy teljes év, és szívből reméljük a régi szobor új helyén egy új korszakot fog nyitni az aradi emlékezés hagyományában is: ezután együtt és szabadon ünnepelhetünk, mindazok, akiknek szívében, lelkében él a magyar szabadság, a világszabadság gondolata Tatár Etelka, Chicago, a Magyar Műveltség Szolgálat szószólója, tanár.
