Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-07-06 / 27. szám

6. Amerikai Magyar Szó Thursday, July 6, 2000 Nagy Ábrahám Befejező rész A rajoni elnököt még az irodájában találta. Útra ké­szen állt, már a felöltője is rajta volt. Látszott rajta, hogy ideges, amiért a hivata­los idő lejárata után zava­rom. De ez engem nem késztetett meghátrálásra. Dózsa Györgyben a paraszt- háború idején nem lehetett nagyobb elszántság, mint akkor bennem volt. Észreve­hette, hogy nem vagyok vala­mi rózsás kedvemben, barát­ságos mosolyt erőltetett ma­gára, nevemen szólított. Honná ismer, soha nem volt dolgunk egymással - ez vil­lant át az agyamon. Üljünk le - mondta és a két vörös­selyem kárpittal bevont fotel­ra mutatott. Én nem voltam olyan hangulatban, hogy pro­tokoll szabályokat betartsam. Kabátom zsebéből előkotor­tam a kenyérjegyet, amiről nem hiányzott egy bélyeg sem. Feléje tartottam:- Elnök elvtársnak van e tudomása róla, hogy a ke­nyérüzlet napok óta zárva tart? - az idegességtől reme­gett a hangom. - Több mint egy hete kenyér nem járt a számban. Tudtommal még a hadifoglyok is a válságos idő­ben megkapják kenyér fej­adagjukat. Leemelte aranykeretes sze­müvegét, zsebkendőjével tö- rölgette és kiváncsiskodóan bámult rám. Az arcán vörös és lila foltok bujkáltak, vér­erektől szálkás szeme lobbot vetett és csak annyit mon­dott:- Tudunk róla. Mindez egy perc alatt ját­szódott le. Felálltam helyem­ről, a kenyér-jegyet lecsap­tam az asztalára.- Maguktól aztán éhenpusz- tulhatnak az emberek - ma­gamból kikelve ordítottam és azzal távoztam az irodájából. El tudod te képzelni, milyen merészség volt ez abban az időben? Ezek a hatalmassá­gok élet-halál urai voltak, teljhatalommalrendelkeztek. Félistenek. Ellenük szegülni egyenlő volt a megsemmisü­léssel. És akkor én, atomnyi porszem megleckéztetek egy hegyet. Útólag belátom, nem jártam el helyesen. A szele­pen nagyot csavartam, sok gőz kiszabadult a kazánból. Pedig nem az volt a célom, hogy hőstettet vigyek végbe. Az elkeseredés váltotta ki belőlem ezt a magatartást. Tudatni akartam a hatalom­mal, hogy a mindennapi ke­nyerünk eltűnt az asztalunk­ról. Kis helyen hamar szárnyat kap a hír. Másnap reggel a tantestületben mindenki ér­tesülve volt az én esetemről. A nagyszájú, sváb nevű TÖRÉSVONAL Elbeszélés Nagy Ábrahám számtan-tanárnő, akit ma­gunk közt "kettős ügynök- nek"-nek tartottunk, bár erre vonatkozó pontos értesülé­seink nem voltak, egyhamar kikürtölte, tudomására hozta a kollégáknak. - Zágoni kol­légánk tegnap cirkuszolt a tanácsnál kenyérügyben. Háttal állt az ajtónak, nem vette észre, hogy ott vagyok. Amikor meglátott, abbahagy­ta információját. A kollégák mind engem bámultak. Volt aki részvéttel, de olyan is, akinek káröröm csillant a szeme sarkában. Nagyon egy kellemetlen helyzet volt, nem tudom veled fordult-e elő hasonló? A kilencedikben volt órám. Fél óra se telt bele, az igazgató betoppant: szakítsam meg a tanítást, hivatnak a Nagy Házba. A portás előbb vonakodott bee­reszteni. Feltelefonált, és csak azután nyílt meg a kapu Nemrég festhették, a folyosón friss mész szag csa­pott az orromba. A vezér irodájában csak a titkárságon keresztül lehet bejutni. Lelki­leg felkészítik az embert, mielőtt őszentsége elé bo­csátják. A szentélyben hár­man vártak rám.- Ugye tudja miért hivattuk - intézte hozzám a kérdést a főkorifeus. Mondtam, hogy nem egé­szen. Egymásra néztek, csak nincs valami tévedés.- Magát hívják Zágoni De­zsőnek? Engem hívnak úgy, - mond­tam- Mi úgy tudjuk, hogy egy tanárnak jó az emlékező ké­pessége, maga meg már elfe­lejtette a tegnap történteket? Nem kínáltak hellyel, ezzel is az volt a szándékuk, hogy megalázzanak.- Eddigi munkájára vonat­kozó kifogásunk nincsen. Még büszkék is voltunk ma­gára, mint egy új értelmiségi­re, népi demokratikus rend­szerünk friss hajtására. De úgy látszik, hogy a maga ese­tében tévedtünk. Mondja, hogyan merészelte (néven nevezte az elnököt) elvársat, a proletár diktatúra helyi képviselőjét hivatalában megsérteni, felelősségre vonni bizonyos hiányosságok fennállása miatt? Mi tudjuk a dolgozó néppel szembeni kötelességünket. Amiért maga tegnap kikelt magából, azok átmeneti nehézségek, azon vagyunk, hogy mielőbb kiiktassuk társadalmunk éle­téből, megszüntessük, felszá­moljuk őket. A prófétai szólamok régen ismerősek voltak számomra. Az egyetemen is állandóan ezt kellett hallanunk, de akkor még bizalmat kölcsö­nöztünk nekik. A katedráról nem távolítottak el, de roha­mosan megkezdődött a "le­építésem". Napok leforgása alatt megfosztottak az egyes szervezetekben viselt funkci­óktól. A legjobban az fájt, hogy az első érettségiző osz­tály főnökségéről azonnali hatállyal le kellett monda­nom. Az érettségi tabló már készen állt, a fényképek fel­ragasztva. Az enyémet a tabló közepéről el kellett távolítani, egy kisbbel kicse­rélni. Tanítványaim csodál­koztak, milyen főbenjáró bűnt követhettem el. Suttog­tak, amikor a folyosón végig­mentem. Iskola évzáró napján aszta­lomon egy hivatalos pecséttel ellátott levelet találtam. Nem tudom ki tehette oda. A me­gyei Tanfelügyelőségtől jött, mindjárt kiderítettem a borí­tékról. Izgatottan szakítottam fel. Nevemre szóló átirat volt. Áthelyezés. "Ezúton ér­tesítjük, hogy a felsőbb szer­vekkel szemben tanúsított kihágásai miatt, jelenlegi munkahelyén tovább nem gyakorolhatja hivatását. A jövő évtől kezdve (a helység megnevezése szerepel) falu iskolájánál fog tanítani". A tanári szoba falán függött egy rajoni térkép, azon ke­restem a települést. Mindjárt megtudtam, hogy a Rajon legeldugottabb helyén fekvő legsárosabb faluról van szó. Kint május volt, ragyogó napsütés. Mindenki haza­ment, egyedül voltam a taná­riban. Leültem egy székre, fejemet az asztalra hajtot­tam. Piros cserepes őrház... Éjjel-nappal jöttek-mentek a vonatok. Érkezésüket a sín­párak kattogása előzte meg.... Apám áll a peronon tányérsapkásan, zászlócskáját magasba tartja, amig átvonul a szerelvény.... Anyám várja vissza apámat a sín ellenőr­zéséből. A töltésen, kézár­nyalta szemmel figyel abba az irányba, amerre távozott... Harmatos ködös nyári reggel a bányában. Fehérszőrű kecskéim bolhásszák a bok­rokat, jóízűen ropogtatják, ami a szájukba kerül.... Áhi- tatos csend ölel magához... Pap rokonunk, földet seprő reverendájában értesítőmet tartja a kezében: "Szó sincs róla! Nem leszel kecskepász­tor!" Ki lesz a király? Már mint Angliában. Legalább is ez foglalkoz­tatja az angol lapokat William herceg 18. születésnapján. Ugyanebben az évben sok kerek évfordulót is ünnepelnek majd a Wind­sor kastélyban. Többek között az anyakirálynő 100. születésnapját. William herceg egyelőre a nagyon is kiváltságos Eton gimná­ziumban végzi utolsó évét. Utána a nemkevésbé elismert Edinburgh skóciai egyetemen folytatja majd tanulmányait. A hercegről kiderült, hogy nem szereti a formaságokat és a címeket. Nem szereti a királyi fenség, sem az uram megszólí­tást. Jelenlétében nem kell meghajolni, vagy pu- kedlizni a hölgyeknek. Örömét leli a focizás­ban a vizilabdázásban és főző tanfolyamra jár. Az iskolában mo­torbicikli szerelést is tanul. Szereti az úszást, mint anyja és a 100 legjobb úszó között tartják számon Angliá- f ban. Apja befolyása is érez­hető, hiszen kedveli a lovaspolót és a rókava­dászatot. Ez utóbbi erős kereszttűz alatt áll az állatvédők és a média részéről. Ausztriai sí vakációján először adott interjút a sajtónak apja jelenlétében. De arra a kérdésre, hogy mivel és hogyan tölti estéit nem volt hajlandó válaszolni. Apja szintén kifogásolta ezt az intimitást. Egyesek szerint érvényesül a királyi házban való szigorú nevelés, nem mutatni érzelmeket a külvilágnak. Akárhogy is William visszahúzódó alkat, amit szülei háborúskodásának és anyja elvesztésének tulajdonítanak. Szerintem csak van esze és azt mondja a sajtónak, ami rá tartozik. Testalkatára nézve inkább anyjára hasonlít. Éppen olyan magas mint ő volt, 185 cm magas és elegáns megjelené­sű. Ennek ellenére láthatóan nagyon szereti apját, mely feltünikszámos fényképen, amin együtt szerepelnek, természe­tesen ő látszik a legjobb partynak is a lányos, gazdag apák számára. O lehet az évszázad legnagyobb sztárja, ha ő is úgy akarja. Az angolok nagy többsége azt szeretné, ha egyenesen William örökölné a trónt, habár csak 44 százalék gondolja azt, hogy a királyság megszűnése hanyatlást jelentene Anglia számára. Kérdés azonban, hogy a királyfi mennyire akarja azt a nyomást magára venni, ami elpusztította anyját és tönkretet­te apja életét. _ ,, Deák Pál MAGYAR UROLÓGUS DR. GEORGE KLEIN ' Comell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐ: 157 East 72nd Street, New York, NY 10021 (212) 744-8700 * Prosztata problémák * Vasectomy * Húgyúti fertőzések * Impotencia * Vesekő * Vese-és hólyagdaganatok * Nemi betegségek 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFONKONZULTÁCIÓ A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: FRISS HÍREK MAGYARUL pénteken du.6 órakor az 57-es Cabel-csatornán Manhattan HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatorna Manhattan HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA BROOKLYN vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Brooklynban Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom