Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-07-27 / 30. szám

Thursday, July 27, 2000 Amerikai Magyar Szó ll. Sör történet apróban A kőkorszakbeli föld­műves elsősorban a kölest, az árpát és a búzát termesz­tette. Nyersen vagy pörkölve fogyasztotta a gabonamag­vakat. Változás csak akkor következett be táplálékában, amikor megőrölte a gabonát, és az így nyert lisztből vízzel "pempőt" készített.*.Feltéte­lezések szerint a "pempő" egyszer sűrűbbre sikerült a szokásnál, és véletlenül rá­esett az izzó kóré. A tüzes köveken a pempőcsomócs- kákból pogácsa sült! A KENYÉR Egyszer emberünk az agyagfazékban felejti a sűrű árpapempőt. Mire visszatér, nem ismer rá, mert a tészta igencsak duzzadt, kis buboré­kok pattannak el rajta, olyan, mintha élne, mintha lélegze­ne. Az élesztőgombák a sza­mukra megfelelő közegben dolgozni kezdtek. A felpuf- fadt tészta ráesik az izzó kőre. Valószínűleg így ké­szülhetett az első kenyér. A FOLYÉKONY KENYÉR Talán ugyanakkor a szo­kásosnál kissé hígabbra ke­vert árpapempő tetején is finom, apró buborékok ke­letkeztek. Emberünk sister­gést hallott. Ez is megerjedt! Megkóstolta az italt, amely­től bizonyára nagyon jó kedve kerekedett. így szület­hetett meg a folyékony ke­nyér, az első sörital. AZ EGYIPTOMI SÖR A sumérok gazdálkodása - az ókori viszonyok között ­igen fejlett volt. A gabonát immáron szándékosan meg­erjesztették, sört készítettek. Időszámításunk előtt a har­madik évezredből maradt egy kőbe vésett emlék - ez a legrégibbnek vélt "Írásos" emlék -, amelyen jól látható, hogyan készült az áldozati italnak szánt sör. A sumérok az általuk készített sört seka- runak hívták. Mézzel, fahéj­jal és egyéb fűszerrel ízesítet­ték. A sörfőzők oly nagy becsben álltak, hogy felmen­tették őket a katonai szolgá­lat alól. Hamurabbi, Babiló­nia királya törvényeket is hozott annak érdekében, hogy a sört ne hamisíthassák. A mitológia szerint Ozi- riszt nem csak a termékeny­ség és a föld isteneként tisz­telték, hanem a sör istene­ként is számontartották. A régi egyiptomi papíruszteker- csek tanúsága szerint király­nő naponta két korsó sört ihatott, a hercegnőnek egy korsó járt, a tiszteknek u- gyancsak két korsó volt a napi adagjuk. Minden nő álma a szép, sima bőr. A lilás hajszálerek többnyire az arcon vagy a lábon jelennek meg. Ennek oka lehet a kötőszövet gyen­gesége vagy magas vérnyo­más, szívbetegség, dohány­zás, rendszeres alkoholfo­gyasztás. Akinek ilyen a bőre, tartózkodjon minden­től, ami a bőrt izgatja, pél­dául a szaunától, szolárium­tól és az erőteljes masszázs­tól, mert ezek tágítják a haj­(süitim-FőzOm) Hozzávalók: 4 pár bőrős virs­li, 2 fej vöröshagyma, 1 pohár majonéz, 3 evőkanál darált dió, 6 evőkanál vilá­gos sör, 1 kapribogyó, ízlés szerint bors, porcukor, só. Előkészítés: a virsliket hideg vízbe tesszük és forráspontig főzve, lehúzzuk a tűzről. Közben a hagymát kis koc­kákra vágjuk. Annyi, forrás­ban lévő vízbe tesszük, a- mennyi éppen csak ellepi, majd az újraforrástól számí­tott 3 percig főzzük. Ezután leszűrjük. A mártáshoz a majonézt simára keverjük a sörrel és a kapribogyó levé- vel, azután hozzáadjuk a diót, a törött borsot és kevés porcukrot, valamint sót. Elkészítés: a mártásba kever­jük a tűzforró hagymát és 2 evőnalál hagymalevet. Avirs- liket karikákra vágjuk és a hagymás mártásba még for­rón beleforgatjuk, végül a vágott kapribogyót is hozzá­adjuk. Fél napig hűtve, hideg sörrel és kenyérrel tálaljuk. Megjegyzés: a virslit semmi­képpen nem forraljuk föl, mert ízes leve kifő, csak a gyöngyöző vízben abáljuk. Ez a saláta enyhén füstölt virsli­vel a legfinomabb. A forró virsli csak nagyon éles késsel vágható igazán vékony kari­kákra. Ne hagyjuk kihűlni, mert az ízét csak melegen adja át a mártásnak. szálereket. Tilos a túl szűk ruházat, az alkoholos arcvíz, a durva szemcséjű arcradiro- zás, a bőrre rászáradó maszk. Naponta használjunk enyhe tisztító és ápoló ké­szítményeket, hidratáló maszkot vagy a hideg ellen védő krémeket. Zöldes ala­pozással eltüntethetjük az arcot elcsúfító hajszálereket. Ezután tegyük fel a make- upot, végül sminkünket vízál­ló púderral fedjük be. Arcápolás naponta Vérzékenységet, mozgászavart, köhögést okozhat Növények veszélyes együtthatása Ha egyidejűleg két vegyi anyag jut a testbe, vagy közöm­bösek egymás iránt, vagy utánozzák, gyengítik, illetve fokozzák egymás hatását. Nincs ez másként akkor sem, ha valamilyen gyógynövény és egy bizonyos gyógyszer hat egyszerre, ezért együttes hatásuk ismerete nélkül felelőtlenség szedni őket. Már csak azért is, mert sok növényi és gyógyszer-hatóanyagra áll P.M. Latham híres mondása, miszerint "a mérgek és az orvosságok gyakran ugyanazok az anyagok, csak különbözik az adagjuk".. Az orvosok arról is keveset tudnak, hogy a forgalomban levő gyógyszerek miképp befő- lyásolják egymás hatását, nem csoda, hogy a növényi eredetű hatóanyagok és a gyógyszerek kölcsönhatása javarészt isme­retlen számukra. így ha az orvos rendelte gyógyszer mel­lett a páciens gyógynövénykú­rában is részt vesz, kínos meg­lepetések érhetik. Ha például a vércukorszintet csökentő gyógyszert szedő cukorbeteg ugyanilyen hatású gyógynö­vénykészítményt is kap, ne le­pődjön meg azon,hogy a kelle­ténél jobban csökken vérének a szőlőcukor-tartalma. Az orbáncfű sem tesz jót a depressziós betegnek, ha vele egyidejűleg a szerotonin nevű ingerületátvivő anyag idegsejten kívüli töménységét növelő gyógyszert is szed. A szakirodalom arra is felhívja a figyelmet, hogy a kereskedelmi forgalomban levő egyik-másik keleti gyógynö­vénykészítmény olykor nem azt tartalmazza, ami felvan tüntetve rajta. Például egy alkalommal a szibériai gingszeng feliratú dobozban a kínai selyemszőlő őrleménye volt, amelytől egy nő újszülöttjén férfihormonos elváltozás következett be. Hong­kongban egy tárnicsfaj gyökerének őrleményétől, amely valójában podofillum gyökeréből készült, ideg- és agyvelőbán- talma támadt fogyasztóinak. Mindez arra hívják fel a figyel­met, hogy a gyógyszerekhez hasonlóan a gyógynövények sem veszélytelenek, különösen akkor, ha gyógyszerekkel hatnak együtt a testben. Jelentés a szívbetegségek okairól A franciák, a spanyolok és portugálok diétáznak legeredményesebben, az írek, a finnek és az angolok halnak meg legkorábban egészségtelen életmódjuk következtében. Egy átlagos írnek vagy angolnak négyszer akkora esélye van arra, hogy szív-érbetegségben haljon meg 35 és 75 éves kora között, mint egy átlagos franciának vagy spanyolnak. A diétával kevésbé törődő brit vagy finn átlagpolgár többszörösen veszélyeztetett, mint a kontinens nyugati­délnyugati részén egészségesebben táplálkozó lakosság. A jelentés megerősíti, hogy nem genetikai, hanem sokkal inkább életmódbeli különbségekkel magyarázható a szívhalálok oka. Legyen ön is támogatónk! Hungarian TV Magazine of Queens Adásunkat minden héten a QPTV 57-es csatornán sugá­rozzuk szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást szerdán délután 2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar- ' országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Ér­deklődjenek Üsztöke István producer-szerkesztőnél az a- lábbi telefon vagy faszámon: 718-721-2824

Next

/
Oldalképek
Tartalom