Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)

2000-07-27 / 30. szám

Thursday, July 27, 2000 Amerikai Magyar Szó 7. KÖNYVSZEMLE Akikre büszkék vagyunk 17-ik a sorozatból, egyben az utolsó John Lukács az 1900-as generációról Olykor nem árt a régi könyveket sem fellapozni: sok új információra bukkanhat bennük az ember. Ráadásul John Lukacs könyve, a Budapest 1900 - A város és kultúrája nem is olyan régi: 1991-ben jelent meg az Európa Kiadónál. A budapesti születésű, Amerikában élő történész eredetileg az angolszász olvasókat kívánta "képben hozni" a szecessziós Budapest históriai beágyazottságáról - a magyar kiadás azonban az őshonosok számára is érdekesnek bizonyult. Az alábbiakban a könyv egy olyan részletét idézzük (az áthallás nem minden szándéka nélkül), amely az "1900-as nemzedék", a századforduló életét megpezsdítő értelmiségi és művészgene­ráció szerepét taglalja. Jó volna hinni, hogy egyszer hasonló névsor születhet a "2000-es nemzedékről" is. (....) Az 1900-as nemzedékből sokan, férfiak, nők egyaránt, nem Magyarországon, hanem külföldön értek el (olykor megdöbbentő) sikereket. A hat magyar Nobel-díjas közül (azóta örvendetesen szaporodott a számuk - A szerk.) öt született 1875 és 1905 között, de csupán egyikük élt és dolgozott még Magyarországon, amikor a díjat elnyerte: Szent-Györgyi Albert. Később ő is kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol élete utolsó harminc esztendejében ismert közéleti személyiség lett. A hasonlóképpen híres, külföldön élő magyarok között vannak színműírók, mint Molnár Ferenc és Lengyel Menyhért, zeneszerzők (Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kálmán Imre), karmesterek (Széli György, Sebestyén György, Ormándy Jenő és Sely Tibor), hegedűművész (Szigeti József), filmrendező és producer (Korda Sándor, Bolváry Géza, Kertész Mihály és Joe Paster­nak), újságíró (Herzl Tivadar és Arthur Koestler), irodalomtu­dós és filozófus (Lukács György), fizikus (Wigner Jenő, Békésy György, Szilárd Leó, Kármán Tivadar és Gábor Dénes), vegyész (Elevesy György), orvos (Bárány Robert), matematikus (Neumann János, Riesz Frigyes), színésznő (Bánki Vilma), fényképész (Kertész Andor, Munkácsi Márton és Brassai), filozófus (Kerényi Károly és Kolnai Aurél), építész (Breuer Marcell és Moholy-Nagy László), pszichoana­litikus (Franz Alexander), közgazdász (Lord Thomas Balogh), szociológus (Mannheim Károly), Polányi Mihály, a vegyészből lett filozófus. (....) Itt említem az 1900-as nemzedék két új jellemzőjét is. Egyik: a tehetségnek szokatlanul széles skálája, amely a matematikától a költészetig terjed (sőt előfordul a többsíkú zsenialitás ritka kombinációja is). A második: hogy ez a nemzedék, Magyarország történetében első ízben, alapvetően budapesti volt. Nem minden tagja, de a többség már budapesti születésű, és ez is újdonság. Budapesten kezdték tudományos, irodalmi vagy művészi pályafutásokat; és túlnyomó többségük budapesti iskolában szerezte alapművelt­ségét. (....) Nem akarok idegen toliak­kal ékeskedni, mikor meg­halt sógornőm Bartos Mária közkedvelt sorozatának a címét adtam, Máriánkra em­lékezve. "Akikre büszkék vagyunk". Sose gondolta volna az életé­ben, ő is idekerül, hol el­mondhatjuk és magasztaljuk színes egyéniségét. Színes, sokoldalú, ezek a szavak a legalkalmasabbak ha Máriát jellemezni akar­juk. Minden érdekelte, ami a világban történt. 1964-ben érkeztek az Egye­sült Államokba férjével Mik­lóssal és akkor pár esztendős kisfiúkkal Gyurival. Ausztrá­liából jöttek, ahol az emigrá­ció első éveit élték. A szere­tet és a családhoz való ra­gaszkodás hozta őket ide. Mária testvére Melitta itt élt férjével és két kislányukkal. Örömteli volt a találkozás és ahogy ők mindig mondták "közelebb voltunk nem csak a családhoz, de hazánkhoz, Magyarországhoz is." Mária azonnal elhelyezke­dett a Gambine North Adv. Company-nál, majd később az Interpublic World-wide hirdetési irodában dolgozott 31 évig. Tökéletes munka­hely volt számára, az egész világ nyitva állt előtte, amit nagyon élvezett. Mária prominens tagja volt a Magyar Háznak, nem volt olyan magyar megmozdulás, ahol ne lett volna jelen. Leg­utoljára az Erdélyi Teán ta­lálkoztunk vele. Gyönyörű hímzett erdélyi ruhájában tündöklött, ami kiemelte sző­keségét, szép kék szemeit. A divatban mindig élen járt, választékos eleganciával öltözködött és ha divatta­nácsra szorult valaki, Mária minden problémát megol­dott. Sokoldalúságát kiváló írásai bizonyították, amit mind­annyian nagy érdeklődéssel olvastunk az Amerikai Ma­gyar Szó-ban Kiváló feleség, jó anya és nagymama volt. A család gyerekeivel hallatlan türe­lemmel és szakértelemmel foglalkozott. Ravatalánál férjem kis uno­kája Julianna megkérdezte, hogy ugye nem hagyjuk itt Mária nénit, hazavisszük és játszunk, ahogy szoktunk. De otthagytuk, bízva az örök életben és a feltáma­dásban. Bátyja Attila szavai­val búcsúzunk: Mária eltávozott az élők sorából, de mégis itt maradt velünk és itt lesz örökké. Ne arra gondoljunk, hogy itt hagyott bennünket, hanem gondoljunk arra, hogy mi­lyen jó volt, hogy itt volt ve­lünk, hogy együtt lehettünk vele sok-sok éven keresztül, és akkor mindannyian meg­nyugszunk. Mária a mindig kedves mosolyával megszépítette a körülötte lévők életét. Mária volt a mindig virágzó Virág közöttünk és emlékezetünk­ben örökké az is marad. És búcsúzzúnk el tőle az Úr imádságával: Mi Atyánk, aki a mennyek­ben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el az Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bo­csásd megvétkeinket, mikép­pen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vigy minket kisértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tiéd az ország, a hata­lom, és a dicsőség mindörök­ké. Amen. Bittó Boldog Klára — Évfordulónaptár Dohnányi Ernő 1877. július 27-én szü­letett a zseniális zene­művész. A század egyik legnagyobb magyar zenésze volt, aki ter­mészetesen külföldön sokkal nagyobb sikere­ket aratott, mint Ma­gyarországon. Amikor 1898-ban első koncert­jeit adta Londonban, az angol főváros egé­szen felbolydult; a 21 éves Dohnányi zongo­rajátékával óriási sikert aratott. A tekintélyes kritikusa nem győzött lelkesedni; "Csodálatos, ez az egyetlen jelző, amelyet a fiatal művész játékára alkalmazhatunk" - írta egy méltatója, de hasonló elismerés övezte első szerzeményét is; "minden sora a zseni jegyeit viseli magán" - foglalta össze szintén a Times. A leírhatatlan siker hire hetek alatt bejárta Európát, s a budapesti sajtó nem vett tudomást róla, a Pester Lloyd c >ak fizetség fejében lett volna hajlandó beszámolót közölni. Később Dohnányi karmesterként is meghódította a világot, de hazai bírálói mindig találtak rá okot, hogy belekössenek. Egy őszinte írás meg is jegyezte: "hogy a vele szemben tanúsított bánásmód ellenére Budapesten maradt, eléggé nem értékel­hetjük". Végül mégis sikerült elüldözni, s így amerikai állam­polgárként halt meg New Yorkban 1960 február 9-én Dukász Anna emlékére Egy szép égi csillag Felszállt vissza a légbe Aki, Erdélynek volt A csillám szülötte Énekelt ódát Verselte a stófát Hirdette fájdalmát Erdélynek bánatát Hímzett ruhát öltve Színpadon remegve Sírt befelé könnye Lelkét összetörte Nyugodjék békében Istennek gyermeke Világítson fénye Ott fent az égben Ferencz Amália — — — — — — — — — — —i j^V] |g] ||T£3 K ft [I | lett a Telegroup I IszoigahatasainL I ___ I I Magyar- Referral BONUS : $10 telefon kártya l I B I Ország! ------------------------—------------------------------------ I I I Cent/perc Magyarország - 21.9 cent/perc I I Az USA-n belül 6.9 cent/perc Q Üzleti Toll Free számok: 9.9 cent/perc , Bárhonnan használható Telefonkártya rendelkezésre áll. , 11 éves gyakorlatunk biztosít pontos számlázást és re- I I * mek ügyfélszolgálatot. Óvakodjon a kétes csábító ajánla- I I Lakáshoz j 608Kbps-49.99/honap toktól. A járt utat a járatlanért ne adja fel. I I ADSL 1.5Mbps- 59,99/honap Hívjon minket bizalommal. I * 5£h“ ii!n°naP Csak eev Dár példa az állandó remek árainkból: !! * ,SDSLj 1.5Mbps-400/honap Romá^ P j2-----^^------NénMtTTn 1 |Ded.keted vonal 24 oran keresztül Jugoszlávia 29 Csehorsz. .25 Anglia .9 ■ 1 kÍPu-T Szlovákia .34 Ausztna .14 Svéd .12 * ■ (ahol kapható) folyamatosan bővítünk. l I j

Next

/
Oldalképek
Tartalom