Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-07-27 / 30. szám
Thursday, July 27, 2000 Amerikai Magyar Szó-3. Lipták Béla Társadalmunk lelkületének tükörképe: az MVSZ AZ MVSZ múltja írásomnak ebben a második részében a jelenleg létező MVSZ alapjait képező tagszervezetekről, elsősorban az északamerikai kontinensen létező MVSZ tagszervezetekről, azok születéséről és eddigi működéséről szeretnék szólni. Mielőtt rátérnék erre a témára, előtte még pár szóban bemutatnám az északamerikai magyarságot, mely öt hullámban érkezett Amerikába és az Egyesült Államok legutóbbi népszámlásakor 1.58 millió személyt jelentett, ennyi nyilvánította magát magyar származásúnak az USA-ban. így, Kanadát is számolva, az északamerikai magyarság megközelíti vagy eléri a két milliót. Az első magyar emigráns hullám a század elején "kitántorgott" József Attila-i másfélmillió nincstelenjéből került ki. Az ő kérges tenyereik voltak azok, melyek megépítették magyar Amerika gyönyörű templomait, ők tarkították Kossuth utcákkal az ország városait, ők hozták létre az Amerikai Magyarok Szövetségét (az AMSZ-ot) és közölük került ki például New York állam mai kormányzójának, George Patakinak nagyapja is. A második hullámban érkeztek a hitleri Európából menekülő zsidó származású magyarok. Az ő hullámuknak egyik leszár mo- zottja, a Dob utcai zsinagóga főrabbijának unokája. Alan Hevesi, New York város mai polgármester jelöltje. A harmadik és negyedik hullámban, az 1945-ös és 1956-os orosz megszállások politikai menekültjei érkeztek Amerikába. Ok közép- osztálybeli, tanultabb emberek lévén, különösen nagy veszteséget jelentettek az óhazának. A 45-ös emigránsok hozták létre az akkori AMSZ-nál jóval konzervatívabb és ezért az amerikai magyarság egységes fellépését nehezítő AMOSZ-t, míg 1956 után pár évig a Magyar Bizottság is fontos szerepet játszott az amerikai magyar közéletben. Az utolsó, tehát ötödik hullámot az elmúlt évtizedben Erdélyből és Magyarországról, nyelvtanulási és pénzszerzési szándékkal érkezett fiatalok jelentették. Visszatérve tehát az MVSZ-re, világosan ki kell mondani, hogy ugyan az a- merikai magyarság soha nem élt diktatúrában és bőven rendelkezett demokratikus hagyományokkal, mégsem tudott példamutató vagy konstruktív szerepet betölteni az MVSZ alapjainak lerakásakor. Lényeges ezt kihangsúlyozni! Lényeges azt világosan kimondani, hogy az otthoniakkal nem vethetünk egymás szemére semmit, mert a demokrácia vizsgáján az amerikai nagyaság ugyan úgy elbukott, mint ők. Az amerikai MVSZ-t úgy hozta létre egy féltucat személy, mintha valami golf klubbot alapítottak volna. New Jersey államban úgy jegyeztették be ezt a szervezetet, hogy a bejegyzőknek hatalmában álljon a tagságra jelentkezőket felvenni vagy elutasítani. E mellett azzal is lehetetlenné tették a demokratikus tömegszervezet létrejöttét, hogy $50-ban állapították meg az egy főre eső évi tagdíjjat. Az MVSZ-t bejegyzőknek nem is volt célja, hogy a másfélmilliós amerikai magyarságnak demokratikusan választott képviselete formálódjék, ők csak önmaguk számára kívántak bázist teremteni ahhoz, hogy egymást a különböző MVSZ pozíciókra jelölhessék, magukat megválaszthassák és így (a nyomorgó magyar adófizetők által anyagilag támogatott) látogatásokat tehessenek Magyarországon, szerepelhessenek ott. Meg kell persze jegyeznünk, hogy a felelősség nem csak ezt a féltucat személyt terheli, elvégre mindez nem titokban történt! Az Egyesült Államok magyar egyházai, egyletei tudták és látták, hogy mi történik és mégsem tettek semmit! Tétlenül elnézték, közömbösen tudomásul vették azt, hogy pár öncélú akarnok megakadályozza az amerikai MVSZ nyitott és demokratikus kibontakozását. így történhetett meg, hogy idén tavasszal (2000, május 4-én), összesen 23 megjelent és 35 postai úton szavazó személyből még néhány (a másfélmilliós amerikai magyarságból tehát összesen 58 fő) praktikusan önmagát választhassa meg, mint az amerikai magyarság 27-személyes MVSZ delegációját. Tudomásom szerint a helyzet Kanadában sem volt jobb és ugyan az ottani pontos számokat nem ismerem, de tudtommal ott még 58-an sem voltak, kik az ottani "öndelegáló" szavazásban részt- vettek. Egy szó mint száz, Lipták Béla nem lehetünk büszkék azokra a silány téglákra, a melyekkel mi, az amerikai és kanadai magyarság az MVSZ épületének alapjaihoz hozzá- járúltunk. A kibontakozás útja A fentiekből remélem világossá vált, hogy az MVSZ reformjához többre van szükség, mint néhány személynek a vezetőségből való eltávolítására, vagy bevonására! Remélem nincs kétség a felől sem, hogy az újraindulás első lépésének az MVSZ új és demokratikus alapokra való helyezésének, ezen alapok lerakásának kell lennie. Ezeket az új alapokat az MVSZ tagszervezeteinek úgy kell lerakniuk, hogy egyrészt elfogadják a demokrácia alapelvét (az egy fő, egy szavazat gyakorlatát), másrészt elfogadják a teljes nyitottságot is, tehát azt, hogy a Magyarok Világszövetsége csak úgy válhat a világ össz- magyarságánakszövetségévé, ha mindenki aki magát magyarnak tartja (minden fel- vételesdi vagy tagdíjjasdi nélkül), tehát automatikusan tagja lehet annak! A fenti két alapelv egyben le is egyszerűsíti az MVSZ működését, mert megszünteti a tagság adminisztrációjával járó teendőket és így a főfeladat az összma- gyarság képviselőinek megválasztására egyszerűsödik le. A választás lebonyolítása is egyszerűvé válik, ha elfogadjuk nem csak azt, hogy minden magyarnak joga van jelölni és jelöltetni is. Ez esetben semmi másra nincs szükség, mint a magyar újságokban megjelentetni olyan szavazócédulákat, melyeken szerepel a szavazatszámláló bizottságok címe, s a többi a szavazásban résztvevő magyarok dolga. Ők írják be, hogy kit szeretnének képviselőjüknek, ők küldik be postán szavazatukat a tiszteletbeli konzulok vagy egyházi vezetők közül kikerülő szavazatszámlálóknak és biztos vagyok abban, hogy ebben az esetben, a másfélmillió amerikai magyarból bizony nem 58 személy venne részt a szavazásban! Magát a küldöttek megválasztását, az egész világon körzetenként lenne helyes lebonyolítani. Magyarországon belül a megyék, az Egyesült Államokban, Európában, Dél-Amerikában az államok, Kanadában és Ausztráliában a tartományok jelenthetnék a választások logikus területi egységeit. Az egy fő, egy szavazat elvét persze ez esetben is fontos lenne betartani és erre lehetőséget is ad a területi egységen belül leadott szavazatok száma. így, ha például Alaszka képviselőjét 3, míg Ohio képviselőjét 3,000 szavazó választotta meg, úgy ezen képviselők szavazatainak a súlya 3 illetve 3,000-ként esne latba akkor, amikor összesül az E- gyesült Államok 50 államából az amerikai magyarság 50 képviselője. Az ilymódon létrejött képviselet nem csak Budapestre küldhetné olyan delegációt, mely tényleg képviseli is az amerikai magyarságot, de ennél talán még fontosabb feladatot is betölthetne, mert ez az 50 demokratikusan megválasztott képviselő megválaszthatna egy olyan képviselőt is, aki az amerikai m agy ars ágot W as hingtonban képviseli! Egy ilyen személyt vagy delegációt bizony fogadna minden amerikai elnök vagy elnökjelölt, mert USA elnökválasztásának kimenetelét gyakran dönti el kevesebb, mint egy millió szavazat. így elérhető lenne például az, hogy képviselőink felkérjék az elnökjelölteket arra, hogy felvegyékválasztá- si programjaikban az őslakos magyar kisebbségek autonómiájának, vagy a Duna visszaterelésének támogatását. Elérhető lenne, hogy képviselőink tájékoztassák a magyar szavazókat a jelöltek válaszairól és így az amerikai magyarság, a magyar népünk érdekeit is figyelembe véve szavazhasson. Ha ez megtörténne, úgy végre egyszer haszna is lehetne annak a nemzeti vérveszteségnek amit emigrációink jelentettek és az, hogy ez meg is történ* jen, az senki máson nem múlik csak rajtunk. A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: FRISS HÍREK MAGYARUL pénteken du.6 órakor az 57-es Cabel-csatornán Manhattan HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatorna Manhattan HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA BROOKLYN vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Brooklynban Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő BALESETEK * SÉRÜLÉSEK ______________________________________________ 1-888-LOT O' CASH vagy 1-888*568*6227 (Díjtalan hívások) Ha elsőnek nőnket hív... Mindketten nyerünk! RÓNAI & RÓNAI és TÁRSAI - Baleseti Ügyvédek CAZ ÜGYVÉDI ^M^ALSÍk.!^: • 450 7th Ave., 20 emelet, NYC 10123 NJ Iroda - One Exchange Place, Suite 1000, Jersey City, NJ 07302 Társaink vannak minden államban * Ingyenes konzultáció Láthat minket a legnagyobb TV csatornákon! ÜGYVÉDI DÍJAZÁS CSAK SIKER ESETÉN!
