Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-11-23 / 44. szám
Thursday, Nov. 23, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. Bittó Boldog Klára 1956 Elektorok Szerte a világon, ahol magyarok élnek nagy ünnepségekkel emlékeztek az 1956-os forradalom 44-ik évfordulójára. Itt New Yorkban a Főkonzulátuson gála koncerttel tisztelegtünk az ’56-os hősöknek, kik megnyitották előttünk a szabadság kapuit. Főkonzulunk dr. Molnár László nagykövet megnyitó beszéde után Magyarországról jött művészek szórakoztatták a közönséget. Kolonits Klára szoprán, Fekete Attila tenor, Sárkány Kázmér bariton, Kodály Zoltán, Erkel Ferenc műveiből adtak elő nagy sikerrel Kiss Krisztina zongora kíséretével. Az est fénypontja: Krisztina zongorajátéka volt: Liszt Ferenc műveiből. A megilletődött közönség alig akart elmozdulni a helyéről, pedig a ragyogó művészi estét a szokásos Hungarian Buffet Dinner követte. i Kövér László a Fidesz elnöke, Varga László Országgyűlési képviselő, dr. Molnár László főkonzul, Bittó Attila fotó külmunkatárs, és Bittó Boldog Klára külmunkatárs Kolonits Klára és Sárkány Kázmér, Kiss Krisztina kíséretével Agya eltérése tette naggyá Einsteint? Kanadai kutatók szokatlan eltéréseket fedeztek fel Albert Einstein agyán, ami megmagyarázhatja a relativitás atyjának zsenilitását. Az ontariói MacMaster Egyetem tudósai felfedezték, hogy Einstein agyvelejének egy része 15 százalékkal nagyobb az átlagosnál, és hiányzik egy agybarázdája. Az eltérő rész az a koponyafalcsonti terület, amely elsősorban a vizuális térbeli gondolkodásért, továbbá a matematikai gondolkodásért felelős. A kutatók hozzátették, hogy az agybarázda hiánya miatt Einstein agyában jobb lehetett az "összeköttetés" egyes területek között. Einstein 76 évesen, 1955-ben halt meg, s agyát eltávolították testéből orvosi kutatások céljára. Ez előtt még sohasem készült anatómiai jelentés agyvelejéről. Kívánság A négy évtizedet legszorosabb amerikai elnöki versenyfutásban megtörténhet amire 112 éve nem volt példa: nem az a jelölt jut be a Fehér Házba, aki a legtöbb szavazatot kapta. 1888-ban a demokrata Grover Cleveland a szavazatok 48.6 százalékával csak 168 elektronhoz jutott, a republikánus Benjamin Harrison viszont 47,8 százalékkal 233-hoz. A 20. században az 1960-as elnök- választáson volt feltűnő a- ránytalanság: John F. Kennedy mindössze 119 ezer vokssal szerzett többet a leadott 68 millióból, mint a republikánus Richard M. Nixon, ám az elektori kollégiumban már 303:219 volt az arány a javára. Az amerikaiak mint ismeretes nem közvetlenül választják elnöküket, hanem egy úgynevezett elektori kollégium közbeiktatásával. Az 50-ből 48 szövetségi államban az összes elektor azé a jelölté, aki ott több szavazatot szerez (Maine-ben és Nebraskában a szavazatok arányában osztják el az elektorokat). Az elektori kollégiumba mind az 50 állam annyi tagot delegál, ahány képviselővel, illetve szenátorral rendelkezik a washingtoni szövetségi kongresszusban (a képviselők száma az állam lélekszámától függ, míg a szenátorból mindenkinek kettő jut.) Ehhez az 535 főhőz jön 3 tag a fővárosból, Washingtonból, amely nem rendelkezik képviselettel a kongresszusban. Az elektorokat nem kötelezi szövetségi szintű törvény, hogy arra az elnökjelöltre voksoljanak, akinek a "szinei- ben" elnyerték a szavazók bizalmát, s ilyen szabály a legtöbb államban sem létezik. A politikai szokásjogot eddig ritkán szegték meg, és akkor sem volt jelentősége. Ha Bush és Gore egyaránt 269-269 elektort szerezne, akkor a szövetségi képviselőház határozna az elnök, a szenátus pedig az alelnök személyéről. Ilyesmi .legutóbb 1800-ban fordult elő, amikor Thomas Jefferson és Aaron Burr végzett döntetlenre, s végül a képviselőház- 35 eredménytelen szavazási kísérlet után - Jeffersont választotta. A képvislőházban ilyenkor minden állam delegációjának egy szavazata van- ezért az egyes államokon belüli erőviszonyok a döntőek. Nemzetközi űrállomás A NASA felvétele a1 űrállomásról A Szojuz-TM-31-es űrhajót szállító rakéta hatalmas robajjal emelkedett fel a közép-ázsiai sivatagból. Úticélja a Föld felszíne felett 368 kilométer magasban keringő Nemzetközi Űrállomás. Szergej Krikaljov és Jurij Gidzenko orosz és Bili Sheperd amerikai űrhajósnak két napjában tellett míg eljutott a komplexumig. A fellövés történelmi pillanatot jelent az űrkutatás történelmében. Ez a nemzetközi közösség által valaha is megkezdett legnagyobb űrkutatási-és fejlesztési program. 17 ország vesz részt benne és 60 milliárd dollárra becsülik az összköltségeket. Az űrállomás fenntartását 25 évre tervezik, az alatt az idő alatt egyfolytában tartózkodik majd rajta legénység. Amikor az egész állomás elkészül, akkor egy hétemeletes, futballpá- lyányi nagyságú komplexum lesz belőle. Tömegét négyszáz tonnára becsülik, és olyan nagy lesz, hogy szabad szemmel lehet majd látni a Földről. Az állomás fő funkciója az lesz, hogy különböző tudományos kiserieteket folytassanak rajta. A most indult csapatnak azonban nem lesz ideje erre: nekik nehéz életük van, mivel gyakorlatilag ők helyezik üzembe a komplexumot. Megbízatásuk négy hónapig tart és mire távoznak az űrállomásnak készen kell állnia eredeti funkciója ellátására LONDON. A brit polgári légügyi hatóság megerősítette, hogy áprilistól újra repülhetnek Concordok. Először a New York-i járatot újítanák fel, utána hamarosan sor kerülne valamennyi tengerentúli járat "felélesztésére" Ha, mindenki gazdag lenne akkor, Földön fény teremne most is akad kis fénytörés ám, a gazdag nagyon kevés kérem ezért a Teremtőt küldje nekünk a Megmentőt! Legyen Földön béke újra Legyen megint sík a róna! Ferencz Amália BALESETEK * SÉRÜLÉSEK 1-888-LOT O’ CASH vagy 1-888-568-6227 (Díjtalan hívások) Ha elsőnek minket hív... Mindketten nyerünk! RÓNAI & RÓNAI és TÁRSAI - Baleseti Ügyvédek CÁZ_ÜGYVÉD! JR0DA MELY 450 7th Ave., 20 emelet , NYC 10123 NJ Iroda - One Exchange Place, Suite 1000, Jersey City, NJ 07302 Képviselettel rendelkezünk MINDEN ÁLLAMBAN! * Ingyenes Konzultáció Láthat minket a legnagyobb TV csatornákon! ÜGYVÉDI DÍJAZÁS CSAK SIKER ESETÉN!
