Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-11-16 / 43. szám
4. Olvasóink írják Tisztelt Szerkesztőség! Az Amerikai Magyar Szó okt. 19-i számának második oldalán Változó Világ cím alatt megdöbbenéssel olvastam "Emlékmű bombázóknak" lévő bejelentést, mely újságot csak ma okt. 27-én kaptam kézhez. A cikket is mellékelem. Hozzáfűzésem e nem épp ildomos cikkhez! Volt szerencsém egy esetben látni, hogy mit műveltek a Magyarországra küldött amerikai Liberator bombázók! Mivel én az Egy Önálló Repülő zászlóaljhoz tartoztam ezen idő alatt, Magyar- ország egyik legnagyobb bombázása idején, mint elsősegélyként volt alakulatunk kivezényelve. Hatvani vasúti gócpontot teljesen eltüntették, csupán egy fadarab maradt belőle egy ruhafogassal. Igaz, háború volt! De a 8-10 ezer méter magasságból bombázó Liberátorok tájékozatlanul már a hatvani templommal kezdték 5 ezer kilogrammos nagyméretű bombáik szórását, Tönkretéve a várost és lakosságát. Két ezer nagyméretű bombát szórtak le, majd utána 20 ezer gyújtó hasábot, aminek a hőfoka a vonat acél sínéit is mint ólóm elolvasztotta! Mint tudomásunkra jutott a Liberátor legénysége fejenként egy-egy ilyen bevetésért 800-1000 dollárt kapott. Nekik nem volt reszkir, mert a földi elhárítású gépágyúk, csak 5 ezer méterig volt hatásos. Borzasztó volt e látvány. A jegenye-fákon emberi karok, lábak testrészek, lovak, vasúti sínek lógtak mindenütt. Égett minden! Sokat tudnék írni e borzalmakról. Ugyanezt láttam Debrecen, Nyíregyháza, Szolnoknál is. Amerilkában élek 50 éve - sok mindent átéltem, láttam szörnyű pusztítást. Köszönet, hogy itt élhetek e talán ma mondhatnám jobb sorsra érdemes országba! De ne essünk túl a ló másik oldalára. Emlékmű? Miért? Kinek? Kérdem. És sokan magyarok így érezzük. Nem értem Szigliget vezetőségét és lakosságát. Én mint magyar szégyellem magam, a szigligeti Emlékbizottság által a szigligeti Szentháromság kápolna elé felállított emlékmű miatt! Talán szebb lett volna emlékművet állítani a sok elesett katona és civil emlékére Tisztelettel Mihály de Katay szobrászművész (Kévés Kátay Úr! Igaza van, hiszen sokan vagyunk még, akik emlékeznek azokra a szomorú időkre. De az újságban éppen azért helyeztem el a kis hírt, hogy felfigyeljenek az olvasók, hogy mi minden történik otthon. Nem csak azokat a híreket kell tudnunk, amelyek tetszenek, ne dugjuk fejünket a homokba, hanem igenis vegyünk tudomást azokról is amelyek mint Önben is a felháborodást váltották ki. - Szerk.) FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv« Subway: F Van Wick Blv. Station. ______ Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt . az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadunk Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7:30-kor műsort . közvetít a ManhattajiCabel-televízió 34-es csatornáján Producer: Bárdos Károly Amerikai Magyar Szó Thursday, Nov. 16, 2000 A tumlmadaras híd Ferenc József híd, melyet 1896-ban adtak át a forgalomnak, ahol jól megfért egymás mellett a villamos és a lovaskocsi 1898-ban. Buda és Pest egészen a múlt század közepéig egy, a Nagyhíd utca - jelenleg Deák Ferenc utca - irányában emelt hajóhíd által voltak összekötve, amelyen át a közlekedés természetesen lassú és nehézkes volt, és télen hetekig, sőt hónapokig sokszor teljesen szünetelt. Széchenyi István ismerte fel, hogy az állandó Duna- híd építése milyen hatással van a közlekedés, kereskedelem, az egész város életének fejlődésére. A Lánchídépítése igazi városrendezési hatással is járt. A pesti oldalon széles úthálózat alakult ki, Budán mégépült az alagút. Még nagyobb jelentőségű volt, hogy a hídépítés kapcsán kezdett tudatossá válni: a két település, Buda és Pest azonos okokból fejlődött várossá és további fejlődése is csak együtt képzelhető el. A Lánchíd volt az első építménye annak a Budapestnek, amely forma szerint csak 25 évvel később született meg. A XIX. század utolsó évtizedében három állandó Duna-híd állt. Az 1849. november 20-án átadott Lánchíd, az 1876. április 30-án megnyitott Margit híd és az összekötő vasúti híd, amelyet 1877. október 23-án adtak át a forgalomnak. A főváros gyors fejlődése folytán már a Margit híd építésekor előreható volt, hogy rövidesen a Belváros irányában is új áthidalások építésére lesz szükség. Erről már az 1870. X. törvénycikk is kifejezetten megemlékezett, a Lánchíd magváltásáról szóló 1885. XXI. törvénycikk pedig már el is rendelte, hogy mihelyt a hidakból befolyó tiszta jövedelem a 650,000 forintot meghaladja, a többlet egy negyedik híd építési költségének fedezésére fordítandó. Ez a feltétel 1890-ben bekövetkezvén, az 1893. XIV. törvénycikk egyszerre két új Dunahíd építését biz- tosította, egyet az Eskü tér, egyet a Fővám tér irányában. A mai Fővám tér déli oldalán azelőtt is közterület volt, a Só tér. A budai oldalon a híd megépítése elősegítette a Lágymányos fejlődését. A Promontori (ma Budafoki) úton és a Fehérvári (ma Bartók Béla) úton házak sora épült. Ez a terület Dél-Buda központjává fejlődött. A híd budai hídfőjénél 1918-ban készült el az elegáns Gellért-fürdő. A híd főtervezőjének és statikusának dr. Gállik István és Béke Józsefet nevezték ki. Az építészeti részt Nagy Virgil irányította. A híd ünnepélyes megnyitására a millenniumi ünnepléseken, 1896. október 4- én került sor, az uralkodó jelenlétében, akiről Ferenc József hídnak nevezték el. A villamosforgalom 1898. május 31-én indult meg a hídon. 1928. szeptember 24-én az autóbusz-közlekedés is megindult. A Gellért Szállóban állomásozó német alakulatok 1945. január 16-án felrobbantották a hidat. A robbantás következtében a felfüggesztett tartórész és a konzolos tartó egy része is a vízbe esett, illetve megsérült. Egy hónappal a robbantás után katonai alakulatok hozzáláttak a megmaradt hídrész pontonhíddal való kiegészítéséhez és a roncsolt részek bontásához. A híd még ilyen lebillent állapotban is alkalmas volt arra, hogy pontonhíddal kiegészítve 1945. március 15-étől 1946. január 1-jéig teljesítse feladatát. Az újjáépített hidat, amely a Szabadság nevet kapta, 1946. augusztus 20-án adták át a budapestieknek. A Szabadság híd a négy úgynevezett belső Duna-híd egyike. Egyedülállóan szép megjelenésével, a Dunán elfoglalt helyével fontos városképi eleme Budapestnek. Tömegközlekedési szerepe már az elmúlt években, a buszközlekedés megszüntetésével nagyban visszaesett és az a dél-budai metró meg- épültével minden bizonnyal még tovább fog csökkenni. De a gyönyörű műemlék híd továbbra is ott feszül majd a nagy folyón, a Dunán a budapestiek és a városba látogatók csodálatára. ÜGYVÉD Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most én akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel!
