Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-10-19 / 39. szám
Thursday, Oct. 19, 2000 Amerikai Magyar Szó 5. 100 éve született Ráfael Győző Viktor festőművész Rafael Győző Viktor 1900—1981 Az utóbbi években már közhellyé vált a megállapítás, hogy a magyar képzőművészetnek úgy a háború óta a grafika a legerősebb ága. Jóval több és magas színvonalú alkotással dicsekedhet, mint a festészet. Ez lehet, hogy igy van* de különösen akkor nő nagyra az értékkülönbség, ha meglévő festői értékéinket sem ismerjük eléggé. Ez történt Ráfael Viktor művészetével is.Vará- zsos festészete majd 20 évvel halála után sem nyerte még el művészeti közéletünkben az őt megillető helyet. Ha élete fontos fordulópontján, 1940-ben másként választ, Ráfael Viktor minden bizonnyal a közel-keleti térség ünnepelt és megbecsült művészeként, milliomosok és államférfiak barátjaként dicsőülhetett volna meg. Ehelyett hazajött a mesés Keletről, mint előtte Csontváry, és majdnem olyan elfelejtettségben halt meg egy budai lakásban, mint a nagy előd, akit valószínűleg az utolsók között láthatott életben. A 19 éves, akkor már festői ambiciókat dédelgető fiatalember ugyanis é- lelmiszercsomagot vitt a Pesten utolsó heteit élő és nyomorgó festőzseninek. Nem tudjuk, milyen hatást tehettek rá a Csontváry lakásán látható vásznak; Ráfael életútja mindenesetre bizonyos fokig hasonlított az iglói patikusból lett látomásos festőére. A századunkkal egyidős Ráfael Viktor Komáromban született 1900 szeptember 28-án, és gimnazista korában aratta első művészi sikerét egy helyi kiállításon. 19 éves korában megismerkedett Kernstock Károllyal és a köré csoportosuló kis mü- vészteleppel, amelyhez Der- kovits Gyula is tartozott. E- leinte mégis zenei, majd orvosi tanulmányokkal foglalkozott, és csak Vaszary János keze alatt jegyezte el magát végleg a festészettel. Tehetsége gyorsan kibontakozott: ösztöndíjjal Münchenben, majd Rómában folytatta tanulmányait, két évvel később pedig egy grafikai pályadij révén kijutott Párizsba. Itteni élményei hozták az első sorsdöntő fordulatot életében. Picasso és. nagy kortásai eleinte revelá- cióként hatottak rá, utóbb viszont az -izmusok kábító örvénylése kiábrándította. Úgy érezte, hogy az európai művészetet elárasztotta a dekadencia, a hivalkodó ü- resség, és Keletre vágyott megújulni, felfrissülni a több ezeréves kultúra kőbe meredt emlékeihez. 1929-ben kezdődött a nagy kaland Egyiptomban. Egy magyar pártfogója révén kapta az első megrendelést, a kairói gyapotmúzeum díszítő falait. Aztán jó darabig a régészet ejtette rabul: Luxorban, Gizában, Fajúmban dolgozott nyugati régészek társaként, majd a British Mü- seum megbízásából részt vett a mezopotámiai Ur városának feltárásában. Közben Thomas Mann-t kalauzolta a piramisok között, amikor a nagy német iró József és testvérei cimü regényóriása számára gyűjtött anyagot. Teveháton eljutott Szudánon át Addisz Abebába, majd tovább utazott Libanonba, Szíriába, Irakba. Palmyrában és Baalbekben római és ó keresztény romokat restaurált, Baalbek legimpozánsabb műemlékén, a Jupiter templomon ő állította helyre az oszlopokat. Dei-el-Zorban Nabukodonozor nyári üdülőhelyét restaurálta. A Jupiter templomot a 70-es évek elején nekem is módomban volt még megcsodálni, akárcsak Bejrutban a libanoni parlament előcsarnokának a freskóit, sajnos anélkül, hogy tudtam volna: egy Ráfael Viktor nevű magyar művész nyerte el pályázaton e megtisztelő feladatot. A kis Le- banonra azóta rázuhant a polgárháború tébolya, amely immár 25 esztendeje tart és Bejrutot is többször végigszaggatta. Csak remélhetjük, hogy a zöld vonal közelében fekvő parlamentet és benne Ráfael müveit megkímélte az ágyú tűz. A magyar művész közel- keleti élete egyetlen diadalát volt: az iraki király, a libanoni elnök, az amerikai konzul palotáját, Szíriában egy szállodát díszített - freskók, stukkók, szobrok, dom- bormüvek, fafaragványok és kovácsolt vaskapuk kerültek ki mindenre egyformán jó érzékű keze alól. A világháború kitörésekor felkínálták neki a libanoni állampolgárságot, mégsem volt maradása, hanem hazatért. Rövidesen ösztöndíjjal utazhatott Székelyföldre, ahol az anyaországhoz ideig- óráig visszakerült Eszak-Er- dély élményeit örökítette meg olyan festőtársakkal, mint Hincz Gyula, Koffán Károly és Klie Zoltán. A háború utáni évek az újraszerveződő művészi élet lázas, lelkes tevékenységét jelentették Rafael számára. Egyre-másra vett részt csoportos kiállításokon, a Fészek Klubban saját tárlatot rendezett. O hozta létre az első Csontváry emlékkiállítást; alapitója volt a Rippl Rónai Társaságnak. Ekkoriban fedezte fel magának a Balaton festői látványát, ahol barátságot kötött Egry Józseffel. 1949-ben azután megtört a művészi pályafutás ive. A politikai diktatúra kulturális hatalmasságai Ráfael feszté- szetét is formalistának, polgári modernizmusnak bélyegezték, bezárultak előtte a kiállító termek. Kényszerűen visszavonult az Aquincumi Múzeumba reataurátornak, helyreállította a római kori vízi orgonát, értékeket mentett a táborvárosban. Idehazza legközelebb 1964-ben mutathatta be a kényszerű hallgatás másfél évtizedének termését, az Ernst Múzeumban. Ez a kiállítás az újrafelfedezés erejével hatott; Kassák Lajos igen elismerően irt róla, de az eredmény nem volt tartós. Az a művész, akit 30 évi távoliét után is lelkesen ünnepeltek és méltattak a távoli Bejrutban, amikor 1965-ben újra kiállított, idehaza jószerivel ismeretlen és főleg elismeretlen maradt. Első felesége súlyos betegsége miatt lassan napi megélhetési gondok között őrlődött. Poton pénzért kellett eladogatnia pályafutása legszebb, legérettebb képeit, amelyeket 1956 óta fél szemére megvakulva festett. Ráfael úgyszólván gyerekként sajátította el a kubiz- must, és hosszú pályafutása alatt egyforma otthonossággal mozgott a figurális és az absztrakt kifejezési módban. A tudatos, elmélyült művész mintaképe volt. Non-figura- tiv képeinek gondos szer- kesztettsége, finom színharmóniái valami olyan méltóságteljes, leszűrt szépséget árasztanak, mint a modern zenében Bartók kamaramú- vei. A harsány eszközeikkel egymásra licitáló mai festészetben szokatlan ez a nyugodt derű, a színeknek az a belső izzása, ami Ráfael legtöbb képéről sugárzik. Néhány éve kísérletek történnek a méltatlanul elfeledett festő ébresztésére. A kőbányai Pataky Művelődési Központ és Budapest Galéria után 1990-ben Győrött, a Xantus János Múzeumban láthatta a közönség Ráfael festői életművének talán legszebb poszthumusz tárlatát, a kitűnő műgyűjtő, Tóth Kálmán kollekciójából. Ráfael képei szerencsére nem szóródtak nagyon szét: gazdag festői életművének java három gyűjtő, az említett Tóth Kálmán, Budapesten pedig Dr. Nagy Emilné, Haas János és nem utolsósorban a festő második feleségének tulajdonában vannak. Ok mindannyian sokat tettek és tesznek azért, hogy Ráfael Viktor művészete ne merüljön a feledés homályába. László Balázs Szabadság égbolt lobbot vetett tüze lent égetett megperzselte lelket buzdította szívet. ágyúk megdörrentek repeszek sebeztek házak romba dőltek üszkök meredeztek emlékére gyermek koktélt vetett felnőtté megérett bátran előre ment vére földre csöppent szikráztak a kövek aszfaltok repedtek tankok sisteregtek utakat égettek! ötvenhat volt ekkor szabadság hajnala lyukas lett a zászló népnek szimbóluma felhő sötétedett... tüze már nem perzselt holttest szenesedett Isten könnyet ejtett! Ferencz Amália AMERICANA RENT-A-CAR W&M T/Fax: (00-36-1*1320-8287. Tel.: 35^-2542 H-l 134 Budapest, Dózsa György út 65. Wehsite: http://vAwv.arnericana.rnatav.hu E-mail. americana@mail.matav.hu Akar Ön Új, légkondicionált autót bérelni ENNYIÉRT ??? (korlátlan km használattal és biztosítással) SUZUKI Sedan 1.3 FIAT Marea Sedan vagy Kombi SEAT Cordoba automata TOYOTA Corolla automata SPACE Wagons (6 személyes) 17,90 $/nap* 26.90 $/nap* 29.90 $/nap* 29.90 $/nap* 36.90 Map* *a fenti árak legalább 28 napos bérlés esetén érvér sek - amennyiben másként akarja, a legolcsób írat a legjobb szolgáltatással akkor is nálunk pja! Amerikai menedzser: Mr. Gabriel LOK 4D 973-237-0377 *9-18 mindennap
