Amerikai Magyar Szó, 2000. július-december (54. évfolyam, 27-48. szám)
2000-07-13 / 28. szám
Thursday, July 13, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. Határon túl élő magyarok státusának rendezése A Balkán-háborúk, A "Magyarország és a határon túli magyarság" konferencia 1999 február 20-i döntését jóváhagyva a Magyar Országgyűlés 26/1999 III. 26 OGY számú határozata létrehozta az összma-’ gyarság konzultatív testületét" Magyar Állandó Értekezlet" névvel. A MÁÉRT november 11-12-i második ülésén javasolta, hogy a határon túli magyarok jogi helyzetének szabályozására un. "statustörvényt" alkossanak. A törvény előkészítésére a kormány 2041/2000 számú határozata június 30-i határidővel megbízta a Határon Túli Magyarok Hivatalát, (HTMH) hogy a MÁÉRT szakértői bizottságaival együtt dolgozza ki a törvényjavaslat szabályozási koncepcióját és szakmai tervezetét. Ez a terv szerint július 15-én kerül a kormány elé, majd a MÁÉRT októberi megvitatása után decemberre lenne kész a parlament számára. A MÁÉRT Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottsága eddig két alkalommal tanácskozott a törvényjavaslatról, majd a harmadik ülést a határidő előtt egy nappal június 20-ra hívták össze. A nyugati magyarok részéről én lettem delegálva ebbe a bizottságba, de szándékosan vagy bürokratikus ügyetlenség miatt az ülésről csak 27-én szereztem tudomást. Nyilvánvalóan így csak írásban volt módom a nyugati magyarok ügyében felszólalni. Ez annál is inkább fontos volt, mert a HTMH által javasolt szöveg csak a szomszédos országokban élő magyarokra kívánja a törvényt érvényesíteni. Eszerint a státustörvény csak bizonyos részkedvezményeket nyújtana a szomszédos országokban élő magyaroknak, azzal a kifejezett céllal hogy azok szülőföldjükön való maradását segítsék elő. így elsősorban bizonyos kultúrális és oktatási támogatást irányoznának elő alapítványok és ösztöndíjak segítségével úgy, hogy a megszerzett tudást szülőföldjükön hasznosítsák. A rászorulók bizonyos egészségügyi segítséget is kapnának és évente három hónapot, meg nem haladó irőtartamra idénymunkát vállalhatnának, feltéve, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulást a munkáltató, vagy a munkavállaló megfizeti. Itt nyilvánvaló az igyekezet arra, hogy a fekete gazdaság részleges "kifehérítését" érje el az állam. Aki a három hónapot túllépi, azzal szemben a javaslat szigorú szankciókat helyezne kilátásba. Különös eleme a javasolt szövegnek, hogy a munkavállalásra vonatkozó kedvezmények az EU csatlakozása után megszűnnének. Annak ellenére, hogy az előző üléseken résztvevő bizottsági tagok ezt szorgalmazták, a HTMH jelenleg előterjesztett javaslata nem terjed ki a határátlépés ügyében nyújtandó kedvezményes elbírálásra. Minthogy a -mostani ülést egy nappal a határidő előttre időzítették, nagy a gyanúja annak, hogy a benyújtott szövegen már nem is kivánnak módosítani. A nyugati magyarok szempontjából sérelmes az, hogy őket a tervezet minden igyekezetünk ellenére nem veszi figyelembe. Semmiképpen sem javaslom a "határon túl élők” közötti megkülönböztetést azon az alapon, hogy azok lépték-e át a határt, vagy a határ lépett át rajtuk. A nyugaton élők is éppen úgy a történelmi események szükségszerűségek és tragédiák következtében élnek a határon túl, mint a trianoni és párizsi békék által elválasztottak. Olyan törvény kell szülessen, amely nem tesz különbséget magyar és magyar között azok földrajzi elhelyezkedése miatt. Ugyancsak sérelmezhető az, hogy a jogosultak megítélését a határon túli szervezetek döntésére biznák. Ez politikai és más jellegű diszkriminálásra ad alkalmat azon az alapon, hogy az egyén mennyire támogatja az organizációt és milyen viszonyban van annak vezetőivel. Az elbírálás szempontjai szükségszerűen mások lennének országonként. A megítélést egységes szempontok szerint kell elvégezni, figyelembe véve az illető országos szervezetének ajánlását, valamint a külszolgálati szervek közreműködését. A különleges státus megítélésében a magyar származás, a nemzethez és államhoz való hűség és a szándéknyilatkozat szükséges, de a nyelv és állampolgársági vizsga követelménye elfogadhatatlan. Figyelembe kell itt venni a szórványban élő másod-harmad generáció helyzetét. Megjegyzem, hogy míg a környező országokban élő lojális magyaroknak van szüksége az anyaország támogatására, addig a nyugaton élők esetében elsősorban az anyaországnak van szüksége a nyugaton élők segítségére az ország kedvező megítélése érdekében. Ezért kell ragaszkodnunk ahhoz, hogy a törvény foglalkozzon a wettós állampolgárok státusával is. A törvénynek ki kell terjednie a határon túl élők két csoportjára, nevezetesen azokra, akiknek jogosultságuk van az állampolgárság elnyerésére és gyakorlására, valamint azokra, akik erre nem jogosultak és ezért egy különleges státust kell számukra létrehozni. Papp László avagy a történelem tanulságai A Balkán Európa viharsarka - mondta a több mint száz éve Goluchovszki gróf, a Monarchia közös külügyminisztere. Ez a megállapítás, sajnos, ma is helytálló. Ezért különösen időszerű és tanulságos Juhász József Volt egyszer egy Jugoszlávia című könyve, amely gazdag tényanyagával, az események, adatok bőséges ismertetésével megkönnyítheti a magyar déli határán túl zajló véres háborúk hátterének megértését. A búcsúzó XX. század eseményeit tárgyaló kötet egyben kiváló alkalom arra is, hogy eltöprengjünk: miért nem sikerült békét teremteni mindmáig az itt élő és sokat szenvedett délszláv népek között. MÉLY MEGOSZTOTTSÁG. A magyarázat leginkább a múltban rejlik; abban, hogy e népeket történelmük, tradícióik, vallásuk, nyelvük megosztotta. Ez pedig gyakran fegyveres konfliktusokhoz is vezetett. Az első világháborút követően a sok belső viszállyal küszködő első jugoszláv állam önállóságának hamar véget vetett a második világégés. A németek az 1941. évi angolbarát puccs megtorlásaként Jugoszláviát hadüzenet nélkül megtámadtákés megszállták. A zsákmányból juttattak O- laszországnak, Bulgáriának és Magyarországnak is. Megteremtették "a korszak legellentmondásosabb politikai képződményét", a horvát usz- tasa államot. Vezére Ante Pavelic volt, a modern kori délszláv történelem legvéres- kezűbb alakja - olvashatjuk -, akinek uralma alatt kiirtották a zsidókat, megsemmisíteni szándékoztak a szerb lakosságot, és kegyetlenül leszámoltak az antifasiszta horvá- tokkal is. Az idegen megszállók azonban nem sokáig ülhettek babérjaikon, mert megkezdődött a Balkánon mindig is nagy hagyományú gerillaháború. A Tito által vezetett és a föderatív jugoszlávizmust, az antifasiszta népfrontpolitikát hirdető partizánok álltak a fasiszta megszállók elleni harc élére. Idézet a Titóval közel sem rokonszenvező Churchill emlékiratából: "A partizánok Tito vezetése alatt kicsavarták a fegyvert a németek kezéből. Nem felemlítette meg őket semmiféle véres megtorlás." Roose- veltnek 1943 októberében pedig azt írja: az ellenség több mint huszonöt német és nyolc bolgár hadtestet vetett be ezen a hadszíntéren, jelentősebb eredmény nélkül. A partizánháború a fasiszták csúfos vereségével végződött és a világháború befejezése után a kommunisták vezetésével létrejött a hat köztársaságból álló szövetségi állam, amely mindenben a szovjet példát követte. De ez sem tartott sokáig, mert Tito szembeszállt az országát ízig- vérig függő helyzetbe hozó Sztálin akaratával. Az addig példa nélküli szakítást a Szovjetunióval a lakosság túlnyomó többsége támogatta. És itt tegyünk egy kis kitérőt: a szerző Titót a XX. századi délszláv történelem egyik legnagyobb formátumú, egyben egyik legellentmondásosabb alakjának tartja; továbbá autokrata politikusnak. diktátori teljhatalommal, fejedelmi udvartartással, és szinte a sztálinizmust meghazudtoló személyi kultusszal. Ez a megítélés azonban meglehetősen egyoldalú, Tito ugyanis a század egyik különösen jelentős, a világpolitikára is hatást gyakorló, karizmatikus politikusa volt. Államférfiúi nagyságát jelzi, hogy képes volt ellenállni kora két leghatalmasabb diktátorának, Hitlernek és Sztálinnak. Ami pedig nem csekélység: Tito a történelemben először - és félő, utoljára - megteremtette és megvédte a föderatív alapon szervezett Jugoszláviát. NYUGATI APÁTIA. Az újabb NATO-akciónak, a Koszovó miatti bombázásoknak most "ünnepeltük" az első évfordulóját. A mérleg meglehetősen kétes és vitatható. Ami azonban bizonyos: e fegyveres akciók hatalmas pusztítással, de csupán mérsékelt eredménnyel jártak. Bár öt volt jugoszláv köztár- saságbanállomásoznakjelcn- leg nemzetközi békefenntartó csapatok, még sincs béke az olajfák alatt. A NATO- hatalmak is kezdtek belefáradni a rendteremtési kísérletekbe, és egyre kevésbé hajlandóak ezekre "pénzt, paripát, fegyvert" áldozni. Jól ismerjük a latin szentenciát: História est magistra vitae, vagyis a történelem az élet tanítómestere. Talán éppen a Balkán történelmének tanulmányozása óvhatta volna meg a felelős nyugati politikusokat a költséges és kockázatos kalandoktól. De még most sem késő! Kovács Dénes Budapest--------------------------------------1 hogy az jßj Ilii |Th lett a Telegroup szolgaltatasainak Magyar- Referral BONUS : $10 telefon kártya i B ■ Ország! -------------------------------------------------------------------- I ■ Cent/perc Magyarország - 21.9 cent/perc I I Az USA-n belül 6.9 cent/perc Q Üzleti Toll Free számok: 9.9 cent/perc —.. Bárhonnan használható Telefonkártya rendelkezésre áll. , 11 éves gyakorlatunk biztosít pontos számlázást és re- | ^ammu mek ügyfélszolgálatot. Óvakodjon a kétes csábitó ajánla- | Lakáshoz | 608Kbps-49.99/honap toktól. A járt utat a járatlanért ne adia fel. I ADSl I í.őMbps- 59 99/honap Hívjon minket bizalommal. | Üzlethez 192Kbps-l 19/honap —-------------------------------------------------------------------■ SDSL 1.5Mbps- 400/honap CsaLegv pár példa az állandó remek-árainkból: !! r- ■1 . t . , . .... Románia .32 Izrael .15 Német. .11 ' Dediketed vonal 24 oran keresztül T ■ n .... . , , ..... . , Jugoszlávia .29 Csehorsz. .25 Anglia .9 * Garantalt sebesseg 1.5Mbps-ig! c , ,,. -. . . _ f, i (ahol kapható) folyamatosan bővítünk,______ Szlovákia .34 Ausztria .14 Svéd. .12 SPTelesrnuP i
