Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-03-09 / 10. szám
Thursday, March 9, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. Az ARP EMBERSÉGÜNK, MAGYARSÁGUNK évi közgyűlése Az Atlantic Research and Publication Inc., a New Jersey államban bejegyzett non-profit tudományos intézmény magyarországi ágazata 2000 február 21-én tartotta évi közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémián, a társelnökök, Glatz Ferenc az MTA elnöke és Király Béla levezetésével. A magyarországi kuratórium teljes számban jelen volt, köztük hét akadémikus, három egyetemi rektor. Az Ellenőrző Bizottságot dr. Orbán László, a Postabank vezérigazgatóhelyettese mellett Karvalits Ferenc, a Nemzeti Bankügyvezető igazgatója és Szabó Ferenc, a HungaroPharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. elnök-vezérigazgatója alkotja. Megnyitóként a külföldön tartózkodó Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének a közgyűléshez "Kedves Barátaim" megszólítással írt levelét dr. Veszprémy László ARP kurátor olvasta fel. A Köztásaság elnöke az ARP munkáját értékelve többek között ezt üzente a népes gyűlésnek: " Történelmünk leglényegesebb kérdéseit érintő kiadványai elkerültek az amerikai egyetemek és közkönyvtárak polcára, eljutottak a világ történészeinek kezébe, és hiteles tájékoztatással szolgáltak történelmünk egészének és történelmünk fordulópontjainak leglényegesebb kérdéseiről. Ez.... az Atlantic Research and Publication Foundation-on kívül még szinte senkinek sem sikerült...." Dr. Wagner László, az ARP jogtanácsosa jelentést tett a szervezet közalapítvánnyá való bírói bejegyzési folyamatának közeli bejegyzéséről. Az 1998-99-es másfél éves időszak elért eredményeiről Király Béla tett jelentést. Bejelentette, hogy az "Atlantic Studies on Society in Change" c. sorozatban nyolc kötet jelent meg angol nyelven, köztük: Eötvös József: A tizenkilencedik század uralkodó eszméi....: az 1848-49-es szabadságharc hadtörténelme....: a mezőgazdasági társadalom fejlődése 18481998 között....: az 1956-os szovjet aggresszió katonai vonatkozásainak részletei egy szovjet tábornok visszaemlékezése alapján. Ezzel a sorozat köteteinek száma átlépte a bűvös 100- dik számot. A legújabban megjelent kötetek szerkesztői és munkatársai átvették munkájukat, köztük Komoróczy Géza, Gunst Péter és Bona Gábor professzorok. A külföldön tartózkodó külügyminiszter nevében és megbízásából Kisari Miklós főtanácsos vett át egy kötetet az ARP sorozatából, annak jelképeként, hogy a minisztérium 1220 kötetből álló csomagot kapott. A cél az, hogy az európai integráció során magyar diplomaták, katonák és más szakértők nyugati tárgyaló partnereiknek ajándékként adhassanak a szakmájukba vágó tárgyról szóló köteteket, hogy azoknak módjuk legyen rá, hogy jobban megismerhessék, kik vagyunk. Kisari Miklós felolvasta Martonyi János külügyminiszter levelét, amely többek között a következőket tartalmazza: ".... hálát kell mondanom valamennyi külügyes nevében azért a rendkívüli teljesítményért, amelyet az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány ért el a közel 120 kötetes, igényes angolsággal megírt referencia-könyvtár létrehozásával.Amikor a Külügyminisztérium nevében átveszem a referencia-könyvtár köteteit, biztosítom Önöket, hogy gondoskodunk a könyvek leghatékonyabb felhasználásáról...." Hét tudományegyetem képviselője egyetemük számára egy- egy kötetet vett át annak jelképeként, hogy ugyanazon a napon az ARP angol nyelvű könyvsorozatából 40-40 kötetet tartalmazó könyvcsomagot kaptak az ARP-tól ajándékba könyvtáraik gazdagítására. Az egyetemek nevében Báray Szabó Gábor oktatási minisztci iumi főosztályvezető fejezte ki köszönetét. Az ünnepi ülés Niederhauser Emil akadémikus, ARP kurátor jelentésével végződött a 2000. március 24-én a Honvédség Művelődési Házában tartandó "Society in Change" nemzetközi konferenciáról, amelyen a "Vajdasági magyarság sorsá"-t vitatják meg a téma szakértői. Professzor Aleksa Djilas "Tito kisebbségi politikája" címmel tart előadást, és vesz részt a kérdés tisztázásában. A konferencia anyagát angol nyelven az ARP 2001-ben publikálja. A kuratórium tagjai úgy érzik, mindent megtettek maguk választotta küldetésük betöltéséért: a magyarok jóhírének öregbítéséért. Király Béla 1 ARP president-editor-in-chief Az új reneszánsz Természetesen szét kell választanunk az ateizmus értelmetlen világképét, a tudományos világképtől. Amikor Einstein nemet mond a véletlennek ("Isten nem kockajátékos!"), amikor Hawking a tudomány eszközeivel bizonyítja az "Idő Kezdetét", a Big Bang valóságát, akkor egy-egy lépéssel közeledünk az emberi tudat gyógyulása, a vallásos és a tudományos világkép összeolvadása, azonosulása felé. És bizony ideje! Itt az ideje, hogy magunk megett hagyjuk úgy a materializmust, mint az idejét múlt vallási tételeket. Itt az ideje, hogy véget érjen a személytelen szürke relativizmus, az önbizalom és erkölcsi iránytű nélküli tanácstalankodás kora. Itt az ideje, hogy mint a korábbi kultúrák is tették, úgy mi is nemet mondjunk, nem csak betegségünk tüneteinek: a bűnözésnek, a kábítószer használatának, a családi és kultúrközösségeket szétromboló erőknek, de azok kórokozójának, a materializmusnak is. Az anyagel- vűség mellett, nemet kell mondanunk a vallási köntösökbe bújt előítéleteknek és gyűlölködésnek is. Nem tűrhetjük, hogy Isten nevében hirdethessenek olyanok, mint hogy vannak "alacsonyabb- rendű nemek" vagy "kiválasztott fajok", mert csak így tudjuk meggyógyítani az emberiség összezavart, beteg lelkűletét. Ugyanakkor annak is itt az ideje, hogy igent mondjunk az új felvilágosodás, az új optimizmus korának, melyben újra egységessé válik az emberi tudat és a most már univerzális világképünk. Itt az ideje az új reneszánsznak, melyben majd újra az erkölcs és a humanizmus irányítja a tudományos kutatást. Itt az ideje, hogy a tudományok nem a rombolás eszközeinek a tökéletesítését, de az emberi boldogságot szolgálják. Itt az ideje, hogy túllépjük a Lipták Béla 3 rész nemzet-államok határain, hogy bolygónk összes gyermekének, asszonyának, menekültjének vagy kisebbségének gondja, a mi, az emberiség családjának közös gondja legyen. Az élet csodája Tudjuk, hogy nem vagyunk a világegyetem középpontja, de tudnunk kell azt is, hogy a Föld mégis egyedülálló! Ritka és különleges a mi bolygónk: Az általunk ismert világegyetemben egyedül itt dobog, itt lüktet az élet csodája. Ezt a csodát megőrizni, megvédeni, ez a mi dolgunk! Azt is ideje lenne belátnunk, hogy nincs szükségünk prófétákra, hogy az isteni szikra nem kívül, hanem bennünk van és hogy annak a nevét is tudjuk, úgy hívják, hogy: szeretet. Ez - a család, a haza, a hivatás, az igazság, az embertárs szeretet - ez az ember legmegbízhatóbb iránytűje, nem a dogmák, vagy a tudományok! Tudnunk kell azt is, hogy nincs igazi vallás, hogy a Teremtőnek minden vallás, minden hit kedves, nem a- zért, mert Neki szüksége lenne a mi imádatunkra, hanem azért mert azok a mi életünknek értelmet, nekünk lelki békét adnak. Azt is tudnunk kell, hogy hajnalhasadás előtt a legsötétebb az éjjel, hogy a múlt porából nő ki a jövő, hogy nem csak egy. kor végéhez értünk el, de eljutottunk egy új kor küszöbéhez is! Véget értek a korok, melyekben mások mondták meg nekünk, hogy mi a helyes és mi a helytelen, végére jár a dogmatikus vallások és a materialista ateizmus háborújának kora: Vége felé jár az emberiség gyermekkora! Itt az ideje, hogy felnőttként magunk döntsük el, hogy mi a helyes! Itt az ideje, hogy a kívülről irányított ember helyére lépjen a saját lelkiismeretének engedelmeskedni merő felnőtt ember. Itt az ideje, hogy elvigyük a belülről irányított ember újból egységes világképét az intézményeinkbe, iskoláinkba, hogy felnőhessen a maga fejlődését irányítani képes új, felnőttebb lelkületű generáció. Itt az ideje, hogy odafigyeljünk a szftünk szavára, a szeretet szavára, mert a szeretet az, mely elvezet az új reneszánszba, mely megformálja a belső irányítású felnőtt ember újra egységes | tudatvilágát és világképét. A magyar kibontakozás ugratói A magyar tudatra, a magyar közhangulatra is hatással van az emberiség korszellemének, tudatának válsága. Erre az általános tudatzavarra tett rá még "pár lapáttal" a huszadik század magyar történelme: Ilyen "lapát" volt Trianon, ilyen volt a második világháború és azon belül a zsidó származású magyarság tragédiája, ilyen a 40 éves szovjet megszállás és azon belül a Kádár-kor propagandája, az hogy: "aki nincs ellenünk, velünk van"! Ez a lélekmérgezés előre felkészítette a bukott eszme haszonélvezőit mai szerepükre; arra, hogy az "eszme" helyett már csak a "koncot" kell védeni. Ilyen "lapát" volt az is, hogy még alig támolyogtunk ki a szovjet rabtáborból, még a szemünk sem szokta meg a szabadság napfényét, amikor már azzal fogadtak nyugati "barátaink", hogy "adós fizess!" És végül ilyen "lapát" volt az is, hogy a demokráciában járatlan magyar népünknek, az eddigi szabad választások nem adták meg a várvavárt sza- ' badság tudatot. A magyar nép ma sem érzi úgy, hogy végre úr a hazájában és azt sem gondolja, hogy politikai pártjaink vezetői az ő érdekeit szolgálják és nem a magukét. A 20-ik századi magyar történelem megrázkódtatásai kevesebb kárt okoztak volna, ha azokat képesek vagyunk nyíltan megbeszélni, "megemészteni", ha azokkal kapcsolatban kialakul egy "nemzeti közmegegyezés" és egy arra alapozott jövőkép. Sajnos egyik sem történt meg. A mai napig nem gyógyultak be a nemzet lelki sebei és ezért egységes jövőképünk sem formálódhatott. Márpedig a történelmet csak azok formálják, akik tudják, hogy milyen jövőt akarnak. Csak azok érdemlik a szebb jövőt, akiknek van egy világosan megfogalmazott céljuk és egy átgondolt tervük a cél elérésére. Sem a véletlen, sem mások jóindulata nem fogja helyettünk megfogalmazni vagy elérni a mi céljainkat. Az a mi dolgunk, hogy megértsük gondjaink okait, hogy megegyezzünk azok megoldásaiban és hogy kivitelezzük azokat! folytatjuk
