Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-27 / 4. szám

Thursday, Jan. 27, 2000 Amerikai Magyar Szó 3. Kommandósok őrzik az erdői Milliós károkat okoznak a fatolvajok Nemcsak jog, hanem kötelesség is ' Vonzó a magyar állampolgárság Egyetlen hatóság sem vezet statisztikát arról, hogy hány magyar települ haza évente. Aki két évet és egy napot tölt magszakítás nélkül külföldön, vámmentesség tekintetében ugyanúgy hazatelepülőnek számít, mint aki ötven éve ment el. A rideg számoknál sokkal érdekesebb, vajon mi is késztet arra sokakat, hogy (újra) felfedezzék magukban a magyart, illetve ismét Magyarországon kívánjanak élni. Sok külföldre szakadt honfitársunk akarja feléleszteni a magyar állampolgárságát. Ha nincs birtokukban ezt bizonyító hivatalos irat, akkor kérhetik állampolgársági vizsgálatukat a Belügyminisztériumtól. Az ilyen kérelmek száma évi három-négyszáz, de bizonyos, hogy a kérelmezőknek csak töredéke megy végleg haza. BUDAPEST. Az erdei fatol­vajok két csoportba sorolha­tók: az egyikbe azok tartoz­nak, akik azért viszik el fát, hogy otthon fűteni tudjanak: a másikba azok, akik ebből akarnak megélni. Utóbbiak általában hétvégeken, teher­autóval, darus kicsival felsze­relve mennek az erdőbe, és viszik el a kivágott fákat. Elsősorban az értékesebb fajtákat keresik, leginkább a fekete diót viszik, amelynek köbmétere ötvenezer forint­ba kerül, de nagy a kereslet a tölgy, illetve a nyárfa után is. Számos erdőgazdaságban őrző-védő cégeket alkalmaz­nak, hogy elriasszák a tolva­jokat. A Nyírségi Erdészeti Rt.-nél erdővédelmi kom­mandó is alakult, amely a rendőrséggel közösen vigyáz­za a területet. Az erdészeket sörétes puskával is felszerel­ték, ám ezeket nem nagyon használják, ugyanis szigorú fektételekhez kötik, mikor és milyen esetekben húzhatják meg a ravaszt. A gazdaság időnként enge­délyezi a szabad gyűjtést, elsősorban azoknak, akik részt vesznek az erdőápolási munkában. Ám ők sem in­gyen vihetik haza a gallyakat; persze ez a fa olcsóbb, mint ami a vállalatnál kapható. A hazatelepülök vám- mentességet élveznek, ha életvitelük helye a beköltözés előtt legalább két évet meg­haladóan Magyarországon kívül volt, a bevinni kívánt ingóságok legalább hat hóna­pon keresztül a tulajdonuk­ban voltak, és mennyiségük a szokásos családi szükségletet nem haladja meg. A hazate­lepülök köre igen széles, a törvény ideérti nemcsak a régi emigránsokat, menekül­teket, hanem például azokat is, akik két évvel ezelőtt ösz­töndíjjal mentek ki egyetem­re tanulni. A vámosok általá­nos tapasztalata szerint a hazatelepülök betartják a vonatkozó jogszabályt, ha előbb tájékozódnak róla. Szinte senki sincs, aki vissza akarna élni a hazatelepülés­hez nyújtott vámmentesség­gel. Minden ember személyi állapotának egyik legfon­tosabb vonása az állampol­gársága, ugyanis ennek alap­ján vannak személyes jogai. Ehhez a főosztályhoz fordul­nak azok, akiknek hivatalos állásfoglalásra van szükségük a magyar állampolgárságuk­ról. Ezt nevezik állampolgár- sági vizsgálatnak, ami igen érdekes jogi labirintusjárás. A kiindulópont a hazai sza­bályozás. Négy állampolgár- j sági törvény volt a magyar jogtörténetben, s az állam- polgárság megléte vagy hiá­nya attól függ, hogy a kérel­mező életútjának egyes ese­ményei milyen hazai vagy más országbeli jogkövetkez­ményekkel jártak akkor, ami­kor bekövetkeztek. Az aktuá­lisan érvényes állapothoz figyelembe kell venni, hogy az adott személyt mikor ho­gyan érintette a más államok jogrendje, sőt nemegyszer a ' nemzetközi szerződések. Avizsgálat eredményéről kiállított állampolgársági bi­zonyítvány hármféle állapo­tot rögzíthet: vagy megálla­pítják, hogy az illető magyar állampolgár, vagy azt, hogy nem az, vagy pedig azt, hogy már nem magyar állampol­gár. Akinek kezében a pozi­tív eredmény, azt természete­sen megilletik a magyar al­kotmányos jogok és köteles­ségek, s az okirat birtokában kiválthatja az útlevelét, illet­ve ha Magyarországon lakik, .< akkor a személyi igazolvá­nyát is. Viszont a hazatelepülök egy része csalódik, bár dön­tését nem tudja visszacsinál­ni, mivel külföldi egziszten­ciáját felszámolva tér meg a hazai földre. A csalódás leg­főbb oka, hogy a hazajövök álmaikat keresik, s persze a valóság más; a régi utcák átépültek, a gyerekkori sze­relmek (is) megöregedtek, a mentalitás szintén megválto­zott. A legfőbb változás, hogy a magyar állampolgárság és útlevél felértékelődött, s ezért vágynak rá sokan olya­nok is, akiknek nincs szándé- kukban hazatelepülni. Mivel Magyarország már ténylege­sen az Európai Unió előszo­bájában van, sokan szeretné­nek osztozni ennek előnyei­ben - főleg a Közép- és Dél- Amerikában élő magyarok. Nekik ugyanis jóval egysze­rűbb a kapcsolattartás az egész Óvilággal, ha magyar útlevél lapul a zsebükben, mint egy sor latin-amerikai ország passzusával. Sok afrikai magyar csa­lád azért nem éleszti fel az állampolgárságát, mert így külföldiként olyan csereprog­rammal jöhet a gyermek hazai egyetemre tanulni, amibe magyar állampolgár­ként nem kerülhetne bele. Sajátos helyzetűek az alijázott magyar zsidók. Iz­rael államban mindenki kö­teles hebraizált nevet felven­ni, és az új nevére állítják ki az izraeli iratait. Azonban az alijázással nem veszti el senki sem a magyar állam- polgárságát, és sokan eleve­nen is tartják. Ez meg­könnyíti a kétlaki életvitelt, például Budapesten és Iz­raelben is fenntartani lakást, s további speciális előny, hogy magyar útlevéllel gond­talanabbnak ígérkezik az uta­zás az arab országokba, mint izraelivel. A magyar állampolgárság nem csak jog, hanem köte­lesség is. Ezért jó pár ezren élnek Magyarországon is olyanok, alak eltitkolják a magyar állampolgárságukat, mivel nem akarnak elesni egy sor kedvezménytől, a- melyet külföldiként élveznek Magyarországon, például adózási ügyekben. Ezek az emberek megvonják a ma­gyar állampolgársággal járó előnyök és hátrányok egyen­legét, s úgy találják, jobb nekik, ha Magyarországon nem magyar állampolgárként élnek. Mivel az állampolgár­ság pozitív jog, ha valaki nem akarja aktivizálni, akkor nem kötelezhető rá. ÜGYVED Az egész Schill család évtizedeken át támogatta a Magyar Szó-t, s annak olvasóit. Most én akarom tovább segíteni a régi barátokat, és az új barátokat akik jönnek az Egyesült Államokba Bevándorlás és Állampolgársági Büntető és polgári magánjogi általános jogi ügyek RoseAnn Schill Attorney at Law 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. Í0165' Tel: 212-573-9090 Fax: 212-6^1-2385 Ha szüksége van ügyvédre, aki nagy gondossággal dolgozik, keressen fel! Legyen ön is támogatónk! Hungarian TV Magazine of Queens Adásunkat minden héten a QPTV 57-es csatornán sugá­rozzuk szombaton este 8-9 óráig és ezt az adást szerdán délután 2 órakor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyar- országi videók átfordítását amerikaira vagy fordítva. Ér­deklődjenek Üsztöke István producer-szerkesztőnél az a- lábbi telefon vagy fax számon: 718-721-2824 p— — — — — — — — — — — — — — I Románia,32 Yugoslávia:.29-Slovákia 34 Dial Direct, access szám nélkül Magyarországról-USA-ba 34cent Bármelyik telefontól,bármikor Ugyan azon az áron használható Global kártya is rendelkezésre áll ■Az USA-n belül 6.9cent/] MTelegroup PlTTkEmMBí&lá dffct Iggglgj Globei Service

Next

/
Oldalképek
Tartalom