Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-04-20 / 16. szám
Thursday, April 20, 2000 Amerikai Magyar Szó 11. HÚSVÉTI LEXIKON Barka A húsvét előtti vasárnap, azaz a pálmavasárnap nevét a pálmaszentelésről és a pálmaágas körmenetről kapta. Azokban az országokban, ahol a pálmafa nem honos, azt a tavasszal korán bimbózó ágak - fűzfa, rekettye - helyettesítették, mint nálunk a barka. Magyarország nagy részében azt tartották, hogy a barkát nem szabad bevinni a szobába, mert akkor sok lesz a légy. Gömörben a szentelt barkát a dögvész ellen használták, máshol lovaknak adták, hogy jól menjenek. Szegeden egy-egy barkaszemet lenyeltek a hideglelés ellen. Baranyában a szentelt barkát kivitték a mezőre s a föld négy sarkába egy-egy szálat tűztek, hogy az isten oltalmazza meg a termést. Húsvét Mit is jelent a magyar "húsvét" szó? Hiszen az ünnep eredeti latin neve - "Pascha". Két elemből tevődik össze a mi elnevezésünk: a "hús"-ból és a "vétel"-ből Pontosabban: a "Húsvét" jelzi az ünnep előtti vallásos böjt végét, a húsevés egyházi tilalmának feloldását Ételek A húsvéti szertartásokhoz tartozott az étel, a húsvéti bárány megszentelése. Emellett már a tizedik században említik a sonkaszentelést is. Szokásban volt még a kenyér, később a tojásszentelés. A húsvéti ételeket Zalában a nagyszombati körmenetre is magukkal vitték a hűvők. A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A Székelyföldön a húsvéti étel morzsáját is megőrizték, s nyáron a verebek kártevése ellen, kereszt alakjában meghintették vele a gabonaföldeket. Az Ipoly mentén egy-egy szentelt tojást ketten ették meg, hogy ha eltévednek, jusszon eszükbe, kivel ették. Locsolkodás Egyes kutatók szerint egyházi emléke a keresztelésre utal; más, ugyancsak biblikus történelmi felfogás értelmében a Jézus sírját őrző római katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. De nem hagyható' figyelmen kívül a magyar változat sem, amely a női szépség és egészség egyik demonstratív megnyilvánulásának hódol. Másik magyarázat: tavasszal olvad meg a jég a folyók vizén: mármost, ha az első frissen merített vízzel locsolják meg a jövendőbelit, az biztosan termékeny lesz és gyermekekben nem akad majd hiány a ház közül. Tojás A vallásos szimbolika szerint a sírjából feltár .adó Krisztust jelképezi. Jellemző díszítési mód a batikolás. Pálcára e- rősített fémcsövecskét, toll- csévét forró méhviaszba már- togatnak, ezzel írják rá a mintát a nyers vagy főtt tojás felületére, majd festékben áztatják, vagy főzik. Nyúl Nincs ember, aki megmondaná, hogyan s miként ugrabugrált bele az ünnepbe. És miért pont "ő"? Miért nem valami más háziállat? Mert a nyúl húsát húsvétkor Magyarországon nem eszik, inkább a bárányét, mely szintén húsvét-jelkép. Tudomásul kell venni, hogy a húsvéti nyuszi létező és kikerülhetetlen valóság! Amint viszont sikerült kideríteni róla: régen német földön ünnepi ajándékként kerti fészkekbe rejtették. Ezenkívül - állítólag - a lutheri reformáció korszaka "nevezte ki őt" a festett tyúktojás elhozójának. Hogy miért? Félő, örök titok marad. Kövér lett a divat a divatszakmában Egyre nagyobb "súlya" van a dundiságnak a divatszakmában. A rubensi nőalakokhoz hasonlóan gömbölyded idomú modellek igencsak kapósak lettek az utóbbi időben. Soha ilyen nagy nem volt a kereslet a divatbemutatók kifutóin és a fotósok körében a molett szépségek iránt, mint napjainkban, a legkeresettebb modellek alig tudnak eleget tenni a felkéréseknek. Amerika már egyenesen importra szorul: a 22 éves szőkeség Aleksandra Münchenből sietve New Yorkba költözik, mert oly sok felkérést kapott. S hogy mi lehet az oka a dundi iránti kereslet ilyen gyors növekedésének, arra igen egyszerű választ adott egy modell: "Az emberek megunták a lesoványodott nők látványát." Vitaminfogyasztó magyarok A magyarok élen járnak a vitaminok és a vitamintartalmú tápiáié kkiegészítőkfogyasztásában az európai országok között, derült ki egy országos felmérésből. A megkérdezettek tisztában voltak azzal, hogy az egészséges életmód és a vitaminfogyasztás összefügg. A kutatásban résztvevők 41 százaléka egészíti ki étrendjét vitamintablettákkal. Az epekövet, mint az egyik leggyakoribb betegséget azért nevezték el a szakemberek a jólét betegségének, mert elsősorban a jól tápláltak (sőt a túltápláltak) szenvednek tőle. Háborús időkben, élelmiszerhiány körülményei közt éppoly ritkán fordul elő, mint azokban az országokban, ahol az emberek étlapján inkább nyers, rostdús zöldségek és gyümölcsök, nem pedig zsírban gazdag húsok szerepelnek . Mindebből következően például Afrika népeit szinte egyáltalán nem kínozzák epeköves panaszok, ugyanakkor Európa és Észak- Amerika jól táplált lakói közt mind több az ilyen betegség. A zsírt és fűszereket bőségesen használó magyaros konyha különösen kedvez az epekövek képződésének. A táplálkozás és az epekövek kialakulása közötti szoros összefüggést mutatja a sebészeknek az a tapasztalata is, hogy a műtétre várók között nem akad vegetáriánus. Az epekő képződéséért azonban hormonális okok is felelősek, különben nem lépne fel ez a megbetegedés négyszer gyakrabban a nőknél, mint a férfiaknál. Régebben a belgyógyászok többsége azt az álláspontot képviselte, hogy a fájdalmat nem - vagy csak elvétve - okozó, úgynevezett "néma" epeköveket nem érdemes "bolygatni", a panaszmentes beteg évtizedekig baj nélkül elélhet a köveivel. Manapság viszont általános gyakorlat, hogy a tünetmentes betegeket is műtétre küldik, mert időközben kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a nehezen kezelhető és az esetek tekintélyes részében gyors halállal járó epehólyagrákot mintegy nyolcán százalékban a rejtőzködő kövek váltják ki. Több mint egy évszázadon át a sebészek kénytelenek voltak jókora vágást ejteni a beteg hasán, hogy hozzáférjenek az epehólyaghoz. Mígnem 1987-ben, tehát alig több mint egy évtizede a lyoni sebész, Philip Mouret elvégezte az első laparoszkópos hasi műtétet. Az eredetileg nőgyógyászati műtétekre kifejlesztett laparoszkóp alkalmazásához elegendő a hasfalon keresztül egészen apró vágásokat ejteni. Ma már vakbelet, sérvet, nyelőcsövet és epehólyagot egyaránt operálnak ezzel a technikával. Epeműtétnél elsőként a köldöknél kialakított apró nyíláson át specialis tűt vezetnek be, majd szén-dioxiddal felfújják a hasüreget, hogy jól láthatóvá váljék a műtéti terület. Ezt követően a tűt kihúzzák, és a helyére bevezetik a száloptikás videokamerát, amely egy nagyméretű és nagy felbontású képernyőre vetíti a hasüreg belsejét. A sebész így ugyan nem a valóság három dimenziójában, hanem csak két dimenzióban lát, de hatszoros nagyításban a képernyőn látja a megoperálandó területet, s egy vagy két másik lyukon bevezetett műszerei segítségével a monitort nézve dolgozik. A teljes műtétet videoszalagra rögzítik, így a felvétel bármikor visszanézhető. ■ A műtétet végző sebész mindenekelőtt körben szabaddá teszi az epehólyagot, kapcsokkal elszorítja, majd elmetszi a hólyagvezetéket és a hólyaghoz vezető artériát, végül a máj aljáról finoman leválasztja a hólyagot, csipesszel megfogják, és egy kialakított nyíláson keresztül óvatosan kihúzzák. Ha egy része a testen kívülre kerül, felnyitják és kiürítik, így a maradék könnyebben kiemelhető a résen. Az tudja igazán, milyen óriási a különbség a laparoszkópos és a hagyományos műtét között, aki mindkettőn átesett már. Régebben az epehólyag-eltávolítás nehéz hasi műtét volt, ami után a betegnek komoly fájdalmai voltak, s akár két hetet is a kórházban kellett töltenie. Mivel a műtét során eltávolítják a panaszok forrását, a betegség kiújulásától az esetek döntő többségében nem kell tartani t£iső Amerikai Magyar Televízió N.Y. Minden szombaton reggel 7J0-kor műsort | közvetít a ManhattanCabel-televízió 34-es csatornáján
