Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

2000-04-20 / 16. szám

Thursday, April 20, 2000 Amerikai Magyar Szó 5. „Lettem csak népemből egy ” "Nyelvében él a nemzet" Arany Jánosról Mielőtt átnyújtanám az olvasóknak az itt egy csokor­ba gyűjtött idézeteket, talán segítségül szolgál, ha felele­venítek ismereteinkből né­hány fogalmat. A nyelv az érintkezés esz­köze. A nyelv segítségével közöljük gondolatainkat szó­ban és írásban. A nép nagyobb emberi, etikai közösség, amelyet a közös nyelv, részben közös eredet és közös hagyomá­nyok fűznek össze. A nemzet történelmileg kialakult, tartós emberi kö­zösség, amelyet közös nyelv, közös terület és a gazdasági élet s a kultúrában megnyil­vánuló közös lelki sajátos­ságok tartanak össze. Valaki megtanulhat több nyelvet, érvényesülhet is az idegen nyelven, de csak anyanyelvén lehet teljes em­ber. (Az idézetek nem időrend­ben követik egymást, hanem mondanivalójuk kapcsán.) Konfucius: "Ha nyelv nem fontos , akkor az amit mon­dunk, nem azonos azzal, amit gondolunk; ha nem azt mondjuk, amit gondolunk, a művek nem jönnek létre; ha a művek nem jönnek létre, nem virágzik az erkölcs és a művészet, nem jut érvényre az igazság, a nép nem tudja hányadán áll" Széchenyi István: "Nyelvében él a nemzet, mert míg az fennmarad, a nemzet él, de ha egyszer elnémul, akkor gyásztűzet terem a hon, mely a voltakért szomorúan erege­ti a földre csüggedt lomb­jait." Kosztolányi Dezső: "A ter­mészet csak egyetlen édes­anyát adott nekünk, csak e- gyetlen édes anyanyelvet." Fábri Zoltán: "Egy nép tük­re, lényege, önkifejezése a nyelve. A nyelv az emberi létet jelenti. Szabad, kötetlen lélegzést. A nyelv egy nép életéneklegfontosabbszerve, ideghálózata. Ha itt bénulás áll be, megérzi az egész szer­vezet. Népet csak nyelvével lehet felemelni, amiből logi­kusan következik, hogy nyel­Húsvéti * En Istenem adjál békét! Küld le nékünk Fiad ismét! Nem lesz többé Ő áldozat Fején nem lesz tövis-nyomat ve bénulásával ki is lehet semmizni. Nyelv nélkül nincs szellem, nincs erkölcs. A nyelv maga az emberség." Kölcsey Ferenc: "Meleg sze­retettel függj a hon nyelvén! • Mert haza, nemzet és nyelv egymástól válhatatlan dolog; s ki az utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog." J.G. Herder: "Van-e a ma­gyar népnek kedvesebb kin­cse, mint nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja, története, hite, életalapja, egész hite, lelke." Mezzofanti: (Nyelv zseni, aki 108 nyelvet ismert, ezt írja egyik kortársához): "Tudja-e, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után a legin­kább dallamosnak és a verse­lés szempontjából leginkább fejlődésre képesnek? A ma­gyart!" Sir John Boweing: "A ma­gyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idő viharai karcolást sem ejte­nek. Ez a nyelv a nemzeti felsőbbre ndűségnek^izellemi függetlenségnek legrégibb, legdicsőbb műemléke." Sütő András: "... a nyelv szentség, amelynek érvényes­ségét nem érintik világnézeti korszakváltozások; szentsé­günk és szentségtartónk, a magyarság szellemi értékei­nek foglalata." Lőrincié Lajos: "Bízom ab­ban, hogy minden népét sze­rető magyar ember tudja, mi a kötelessége anyanyelvűnk­kel szemben s ki-ki vállalja a reá eső részt"... "A nyelv o- lyan, mint egy hatalmas or­gona, vagy méginkább, mint egy zenekar. Csak érteni kell a megszólaltatásához, ismer­nünk kell titkait." Ady Endre: " S szebb dolog így meg nem halni, S kinoz- tatva is akarni: Magyarul." Reményik Sándor: "Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír, Míg le nem teszi a művész a vonót." "Vigyázzátok, ma jól, mikor beszéltek, És áhítattal ejtsé­tek a szót, A nyelv ma nék- tek végső menedéktek..." Összeállította: Nagy Johanna fohász Üldözd el a Sátánt Földről Adjál áldást onnan fentről Békét kérünk, szeretetet Ne ácsolják a keresztet! Legyen boldog minden lélek Ne legyenek szenvedések! Száradjanak fel a könnyek Ragyogjanak égi fények! Ferencz Amália Vajon lehet-e még valami újat mondani róla? Hiszen amikor Toldijával soha ki nem hunyó csillagként fel­tűnt a magyar irodalom egén, rögtön Petőfi Sándor • ölelte magához, versben kö­szöntve a hozzá méltó pálya­társat: 'Toldi írójához elkül­döm lelkemet, Meleg kézfo­gásra, forró ölelésre! Olvas­tam költőtárs, olvastam mű­vedet, S nagy az én szívem­nek ő gyönyörűsége, Ha hoz­zád ér lelkem s megtalál é- getni: Nemtehetek róla.... te gyújtottad úgy fel! Hol is tehettél szert ennyi jóra, S ennyi szépre, mely könyved­ben csillog pazar fénnyel." Aranyt olvasni és ellesni ízesen szép szavait, melyek mint a pohárba csurgatott óbor, úgy gyöngyöznek a szemünk előtt. Nézzük csak hogyan kezdi a Toldi estéjét: Őszbe csavarodott a termé­szet feje! Dérré vált a har­mat, hull a fák levele, Rövi- debb rövidebb lesz a napnak útja, És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja." Petőfi óta szinte nincs is olyan számottevő író, vagy költő a magyar irodalomban, aki prózában, vagy versben meg ne idézte volna Arany Jánost. Babits Mihály így ír róla: "Méltán ültük meg az iskolát, s ittuk már lelked italát, tejnek, mint a jó bor elejét, ó csak most érezzük erejét! Lelked íze lelkűnkön maradt, s lelkesebb a lel­künk általad!" Tóth Árpád pedig így jeleníti meg "Arany János ünnepére" című versé­ben: Törékeny testben nagy lélek, szilárd - Veszélyes volt bár férfias a dal s eszme. Zengtél azért is büszke Cvelszi bárd>, Nehogy jobb érzésünk végképp kiveszne." Miért fordultak ezek a köl­tők és mások is Arany János felé? Mi az, ami benne any- nyira példa értékű, hogy aki tollat vesz a kezébe, mindun­talan szem előtt kell tartsa, mint jelzőfényt a tengeren hajózó? Ha egy szóval aka­rok erre megfelelni, akkor azt mondom: a magyarsága. Arany János úgy volt ma­gyar olyan természetesen, olyan egyszerűen, mint az égen úszó bárányfelhő, vagy a tiszta vizű hegyi patak. Arany egész költészetében a nemzetféltés munkál. Meg­maradásunk óhajtása ebben a mindenki kényére-kedvére kitett Kárpát-medencében, ahol élnünk adatott. Arany János tudta és érezte ezt és Istentől kapott talentumait nemzete szolgálatában kama­toztatta. Példája költészete talán soha nem volt ennyire időszerű, mint ma. Tóth-Máthé Miklós Hiányt pótló CD-ROM Magyarok a világ haladásáért Senki sem lehet próféta a saját hazájában - tartja a mondás. Gondoljunk csak arra, ki mindenki hagyta el ilyen-olyan okok miatt Ma­gyarországot, hogy másutt csináljon karriert, legyen el­ismert a szakmájában. Ami­kor az illető elérte a nemzet­közi mércével mérten is je­lentős színvonalat, megjött a hazai elismerés. Most történt valami, ami szót érdemel. Megjelent magyar és angol nyelven egy CD-ROM Ma­gyarok a világ tudományos­műszaki haladásáért címmel. Az ötezer példányban kapha­tó korszerű dokumentum a tudomány- és technikatörté­netből 83 olyan magyar tu­dós, mérnök, feltaláló élet­rajzát, munkásságát, találmá­nyait publikációit mutatja be, akik maradandó értéket hoz­tak létre. A teljesség igénye nélkül néhány világhírnévre szert tett egyéniség a sok közül: Bánki Dónát, Fejér Lipót, Ganz Ábrahám, Hauszmann Alajos, Korach Mór, Lech- ner Ödön, Richter Gedeon, Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Zsolnai Vilmos. A CD hozzávetőleg 1000 oldalnyi szöveget, 1100 képet, filmrészletet tartal­maz. BALESETEK * SÉRÜLÉSEK!; 1-888-LOT O’ CASH vagy 1-888-568-6227 (Díjtalan hívások) Ha elsőnek minket hív... Mindketten nyerünk! RÓNAI & RÓNAI és TÁRSAI - Baleseti Ügyvédek (TÄZ ÜGYyági 1^/C~MEL MÉM ALSZllQ-450 7th A ve., 20 emelet, NYCT0123 i Vs NX Iroda - One Exchange Place, Suite 1000, Jersey City, NJ 07302 . , Licensed: NY, NJ, CT * Ingyenes Konzultáció 'LálhatnunlMakgn^i^TVcsstoni^on! ÜGYVÉDI DÍJÁZÁSCSAMSBCER ESETÉM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom