Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)

2000-04-13 / 15. szám

6. Amerikai Magyar Szó Thursday, April 13, 2000 Deák Pál "A magyarok asztalánál" Cserey Erzsi "Művészeti Fórum" televíziós adása érdekes művészeti ágat választott témá­jául legutóbbi adása alkalmával. Mint, ahogy azt már tőle megszokhattuk, mindig keresi az újat a szokatlant és a szépet. Claire Kenneth: Piri, Kurunczi Margit és Haresa Béla rövidfilmje, Utazások Magyarországon, a házi konyhaművészet világába kalauzolta az amerikai tv nézőket. Megismerkedhettünk a gyönyörű magyar tájakkal, finom ételekkel, remek italokkal és a stúdióban jelenlevő szakácsokkal, cukrászokkal, borászokkal. Mint ahogy azt Unger Károly a Magyar Nemzeti Gasztronó­miai Szövetség elnöke elmondta: a magyar konyhaművészet sikerei Árpád apánkkal kezdődtek, aki egy tejjel, mézzel folyó Kánaánba telepítette le a magyarokat. Azóta a magyar ember a zsigereiben hordozza a vendégvárást, a vendéglátást. Wagner Róbert ötödik generációs vendéglős, gyönyörű szombathelyi vendéglőjében a New York-iak is visszatérő vendégek. Lánya a "feketeleves" Mekkájában Bécsben nyitotta meg kávéházát. Osváth János diósdi cukrászmester apja Brüsszelben tanulta a szakmát. Fia most 80-100 féle friss süteményt készít naponta az édesszájuak örömére. A Nyirség és Nyíregyháza természetileg és gasztronómiailag is érintetlen volt az utóbbi időkig. Éppen ezért Zilahiné, Karai Xénia Nyíregyházán nyitotta megszállodáját a pihenni, kikapcsolódni vágyóknak, sőt az üzletemberek számára is. Nem csak 19 légkondicionált szoba, jakuzi és úszómedence várja a látogató­kat, hanem a tájjellegű és a nemzetközi konyhaművészet remekei is. Gilián György bajai borász több borverseny győztese már 1 milliárd forintnyi forgalmat bonyolít és díjnyertes csátaljai Kadarkájával és bajai Kékfrankosát megtalálni otthon és külföldön egyaránt. Megtudhattunk, hogy Móra Ferenc egyik leszármazottja Móra László, aki festő és cukrász egyszemélyben egy remek kis cukrászdát alapított, ahol helyet kapnak a saját és kortárs festők képei is, mint egy galériában. Gratulálunk Cserey Erzsinek, hogy ezt a nívós ismeretter­jesztő és esztétikailag is kiváló filmet, amely talán (?) egy sorozat első darabja, műsorára tűzte. Az ő támogatásával már nem egy remek alkotás jutott el a New York tv nézőihez. Cserey Erzsinek mint művésznek, mint színigazgatónak és mint tv adás tulajdonosnak tevékenységét kiemelt figyelem kiséri New Yorkban, aminek ő a legmagasabb művészi szempontok figyelembevételével tesz eleget. Deák Pál. SZENZÁCIÓ ! Világhírű írónőnk CLAIRE KENNETH bestseller regényei megrendelhetők: az Amerikai Magyar Szó Kiadóhivatalában 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Éjszaka Kairóban Randevú Rómában Forgó táncparkett Egon naplója Holdfény Hawaiiban Halálos háromszög Kötetenként: $ 14.- postázással együtt (A Kenneth könyvek a rendszerváltozás után ismét megjelenhettek Magyarországon. 1989-ben 18 könyvé jelent meg és két év alatt 6 millió példány fogyott el'. Ez hivatalosan is világrekord egy 10 millió lakosságú európai országban.) A legfrissebb helyi és hazai magyar nyelvű hírekért a magyar kultúráért nézze TV műsorainkat: FRISS HÍREK MAGYARUL pénteken du.6 órakor az 57-es Cabel-csatornán Manhattan HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA szombaton de. 10 órakor a 34-es Cabel-csatorna Manhattan HUNGARIAN MAGAZIN EXTRA BROOKLYN vasárnap du. 5:30-kor az 56-os Cabel-csatorna Brooklynban Bikkál Gyula igazgató-főszerkesztő- Nézd, Béla, lehet hogy eladott Pesten valami heren­di porcelánt, amit itt fognak neki dollárban kifizetni, vagy egy értékes képet....- Miért nem azok hozat­ják ki, akitől a dollár jár neki?- Én vagyok a rokona.- Na és hová tesszük?- Nem probléma, van még ej*y bedroom....- És ha Béluska jön, mit fog szólni, hogy ez a vén krampusz van a szobájában?- Nem vén még a Piri. Kiszámítottam, hogy pont negyvennyolc éves most. És ha Béluska jön, aludhat a living-roomban. Anna mindig kiharcolt mindent, amit akart. Béla végre, nagy nehezen bele­egyezett, de ahhoz ragaszko­dott, hogy egyelőre ne szólja­nak semmit a barátoknak, ne csődítsenek ide senkit, hátha úgy néz ki ez a Piri, hogy szégyellni kell!- Valamikor nagyon csi­nos volt!- Az lehet! Valamikor nekem is dús, hullámos hajam volt és mégis törülkö­zővel fésülködöm. Anna mindent elintézett, meghívólevél, affidavit és repülőjegyek. A lakásban is volt sok változtatnivaló, új függönyö­ket vett a living-roomba és pasztellszínű, virágmintás ágyhuzatokat. Lehet, hogy Pesten még mindig csak fehér lepedők vannak, hadd lássa Piri, hogy Amerikában mi a divat. Na és egy színes televí­zió, ez tényleg fontos volna! Ezt bizonyára nagyon élvez­né, ilyen fehér-fekete Pesten is van.- Most ezért kidobjunk hatszáz dollárt? - mérgelő­dött Béla.- Te vagy az, aki állan­dóan televíziózik!- De nekem teljesen mindegy, hogy Walter Cron- kite kék vagy piros nyakken­dőben mondja be a híreket! Végül mégis beadta a derekát és megvették a nagy, színes televíziót is.- Helikoptert nem ve­szünk? - gúnyoskodott Béla. Anna már előre könyör- gött, hogy legyen kedves és udvarias Pirivel. Ha már meghívtuk, legalább élvezze ezt a négy hetet. Béluska se helyeselte túlságosan, hogy kihozatják az öreg hölgyet, de megígér­te, hogy majd átjön valame­lyik ví kenden Washingtonból és körülviszi a városban. a pesti rokon NOVELLA Claire Kenneth IV. Egy április estén, ponto­san hét órára volt jelezve az érkezés. Béla sokáig kérette magát, végül ő is kiment An­nával a Kennedy repülőtérre.- Ennél nagyobb paraszt­ság, mint ha ki se jönnél elé, nem is létezhet! Béla morgott, hogy nem az ő rokona.... És semmi kedve négy hétig kerülgetní valakit a lakásban. Na de most már mindegy, késő a bánat, percekben belül itt lesz! Közben megtudták, hogy Jumbo jettel érkezik, arról rengeteg utas fog leszállni, hogy fogják megismerni? Miről? Milyen hülye nő ez, hogy nem küldött egy fény­képet magáról!- Ez nem probléma! Küldtem én magunkról egy csomó felvételt, majd ő meg­ismer minket! Fontos, hogy feltűnő helyen álljunk, ne­hogy elkerüljük egymást! A jet szinte percnyi pon­tossággal szállt le. Özönlöt­tek az utasok, össze is keve­redtek a várakozókkal. Egy kis, ősz hajú asz- szony, aki botra támaszkod­va járt, mintha őket nézte volna. Lehetséges, hogy ez Piri?... Egyszer írta, hogy beutalták Hévízre, mert a térdízületei fájtak. Persze hogy ő, csak nem akarta megírni hogy ennyire sántít szegény.... Anna már rohant is hozzá, kivette a kezéből a kézitáskát:- Pirikém, drágám, Isten hozott! Az ősz nő rémülten ka­pott a kézitáskája után és közben csak anyit mondott:- Sorry, I speak only English! Béla mulatságosnak ta­lálta a jelenetet.- Remélem, nem fogsz mindenkihez odafutkosni, hogy nem ő-e az a drágalá- tos rokon, akit kihozattál?- Csak gúnyoskodj! Már egészen ideges vagyok! Le­het, hogy lemaradt a gép­ről!...- Az volna a legjobb! Anna már nem is hallga­tott Bélára, utálta ezt a szel­lemeskedést. Csak nézett jobbra, balra és egyszerre csak felfedezte a zöld kockás kabátot, amit Pirinek kül­dött. Igen, ez a zöld kockás kabát, de a nő?... Fiatal, ma­gas, szőke. Olyan rövid a szoknyája, hogy a térdei is kint vannak. Most idenéz. Integet.- Anna, Anna! Drága Annám!... A következő percben már egymás nyakába borul­nak, Piri ciklámenpiros rúzs­foltokat nyom Anna arcára. Béla csak meglepve bá­mul. Aztán merev udvarias­sággal bemutatkozik:- Dr. Bordás Béla.... Szertartásosan kezet is csókolna, de Piri elhúzza a kezét és cuppanós csókot nyom Béla arcára.- De hiszen rokonok va­gyunk! Téged is rögtön felis­mertelek!- A kopasz fejemről?- Nem, dehogy. A kedves mosolyodról.- A mosolyom a régi, csak a fogaim újak.... Ezen már nevettek. Meg­tört a jég. Piri csak ölelgette Annát, közben nem tudott betelni a hálálkodással.- Nem is tudom, hogyan köszönjem meg? Itt vagyok Amerikában, hát ez olyan, mint egy álom!- Most nem álmodoz­zunk, hanem nézzünk a pod- gyászok után. Elég soká fog tartani, amíg ki tudjuk válta­ni. Mikor végre előkerült Piri bőröndje, Béla alig tudta a megdöbbenését palástolni. I lye n hatalm as koffere két nem hoznak négy hétre. Meddig akar ez a nő itt ma­radni?... Na majd kiderül. Az, hogy ilyen csinos, fess és fia­tal, hát erre tényleg nem volt elkészülve. És erre mondta, hogy vén krampusz.... Anna is csak bámulta Pirit. Direkt felvette a szem­üvegét, hogy úgy nézze meg. Egyetlen ránc sem volt az arcán, bámulatosan néz ki.- Milyen fiatal maradtál, Pirikém!- Óh, most nagyon fá­radtnak nézhetek ki, tudod, nálunk ilyenkor már éjjel két óra van.- Persze, hat óra az idő­különbség - jegyezte meg Béla. folytatjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom