Amerikai Magyar Szó, 2000. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-06 / 1. szám
Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai Ára: 75 cent Az új magyar évezred Ezer évvel ezelőtt a másodikévezred kezdetén Szent István elérkezettnek látta Magyarország eljövetelének idejét, és ezért teljesen új alapra helyezte az ország sorsát. Most a harmadik évezred kezdetén mi is elérkezettnek látjuk az időt, hogy ismét új életet kezdjen el az az ország, mely 1000-ben olyan jól indult el az új gondolatok megvalósulása felé. Hol vagy István király?.... Sajnos most nincs egy hozzá fogható egyéniségű vezéralakja a magyarságnak, aki ugyanolyan kitartással, elkötelezettséggel tudna irányítani bennünket, mint ő tette azt a Xl-ik század elején. Ha valóban akarni tudnánk, ha valóban össze tudnánk fogni; ebben a szándékban biztosan sikerülne is kikristályosítani a tervet és a szándék végrehajtásához a szükséges vezéralakokat a magyarság hosszútávú érdekeinek megvalósításához. Az új évezred kezdetén mindent sorba kell állítanunk a magyarság elsőszámú célja, a magyarság jövőjének biztosítása érdekében. Az országnak ki kell jutnia a valamit visz a víz szituációból: céljainknak, saját céljainknak kell. lennie. A vontatásra nem lehet építeni, a saját futóművűnket kell üzemképes állapotban tartanunk. Inkább mi nyújtsunk segítséget másoknak, mint mi tartsuk a kezünket alamizsnára éhesen: Az Európai Unión belül vagy kívül csak annyit fog a magyarság érni, a- mennyit maga saját magának megteremt. Legújabb történelmünkben már így is túlontúl sok időt, lehetőséget csak mulasztottunk, melyért és a jövőnkért csak magunkat hibáztathatjuk, mert most csak üres reménnyel futunk azok után, akiknek nincs még türelmük sem, meghallgatni sem sirámainkat. Építsük ki maximálisan azokat a lehetőségeket, melyeknek már most a birtokában vagyunk, mert csak azon felül lehetnek reménykedő, másoktól és a jövőtől függő álmaink. Ha nem használjuk fel a jelen lehetőségeinket maximálisan, nem érdemeljük meg másoktól a minimális segítséget sem. Sőt egyoldalú segítségre nem is szabad aspirálnunk, mert az a koldulással lenne azonos. Ha meggondoljuktörténelmünk- ben mindig többet adtunk, mint kaptunk, és erre büszkék lehetünk. Nem is tudom, hogy egyáltalán valaha is kaptunk e valamit, talán nagyritkán gesztusként, szimbolikus formában, szinte jelentőség nélkül. A szimbolikus formáról lévén szó, azt hiszem elvárhattuk volna már az EU összességétől és a tagoktól egyenként, hogy felemeljék szavukat az egyharmad magyarság emberi jogainak érdekében. Mivel ezt mindeddig nem tették, ennek a ténynek rossz ómennek kell lennie a gazdasági lehetőségeink szempontjából a jövőre nézve. Ilyen körülmények között felelőtlenség olyan mértékben építeni az európai tagságra. mint amilyen mértékben ez folyik már évek óta Magyarországon. Hitegető, üres, vagy csak félig teljes reményekkel magunkat csapjuk csak be. Ez csak arra lehet jó, hogy cselekvést helyettesítünk önámítással, kibúvót fabrikálunk jelen tehetetlenségeink elkendőzésére és ópiumot szívunk, hogy rózsaszínben láthassuk legalábbis a jövőt, ha már a jelen nem hoz semmi örömet. Már eddig is könnyelműen eljátszottukszerény lehetőségeink csaknem egészét, miért nem látunk az új évezredben komoly munkához. Szedjük rendbe a magyar gazdaság egészét és külön-külön minden ágát, ahelyett, hogy beszélünk dolgokról, kezdjük el a munkát magát, bármilyen szerény legyen is a kezdet, és soha ne hagyjuk félbe, amit elkezdtünk. Ne bizzunk a hamis barátságban és ne keressük azokat. Azok az országok, melyek évtizedeken át ártottak a magyarságnak most ne hagyjuk, hogy csak üres fecsegéssel cseréljék fel az ártalmat. Ha nincs igazi őszinte mondanivalójuk, ne adjunk alájuk lovat a csupasz remények alapján. A lépés az övék, a meg nem osztott figyelem legyen a miénk. Figyeljük őket kritikus szemmel és csak valóban a magyarság számára értékes lépésekre reagáljunkpozitívan. A jelenben nem mást mint pojácát csinálnak belölünk, amikor a semmit simogattat- ják velünk. Keressünk barátokat, akikkel közös a politikai érdekünk és kereskedni is tudunk velük. Kérjünk tőlük támogatást és adjuk meg nekik ugyanat. Ne fussunk azok után, akikkel már megjártuk. A nagyok előtt pedig ne hunyászkodjunk meg, hanem bátran nevezzük meg siralmainkat és szálljunk síkra az igazunkért, még akkoi is, ha frontálisan nem akarunk harcot kezdeni, de az álláspontunk akkor is legyen világos, nem pedig kendőzött, hogy regisztrálni tudjuk, hogy milyen alapon nézzünk mi ezt vagy azt. Az igazunkból egy jottányit se engedjünk, még akkor sem, ha részletekben lennénk kénytelenek kompromisszumokat elfogadni a végző igazunk elnyerése folyamatában. (Például a elcsatolt magyarság önrendelkezési jogában.) A legfontosabb, hogy az új évezredben minden fronton valóban előre menjünk. Ez legyen a jövő kormányainak a sikermércéje és a sikermérce magasságához minden magyar járuljon hozzá képességének maximális fokában, hogy a harmadik évezred kezdete méltó lehessen a második évezred kezdetének teljesítményeihez. Péterváry Miklós 2000 Tél van a javából, csontfagyasztó hideg, Szél hasít arcomba, de nem futamít meg. Ezer évben egyszer van ilyen alkalom, Részese lehetek a csodás hajnalon. Felemelő érzés áradó hulláma, S féktelen ujjongás kerít hatalmába: — Új év! Te új ezred, szivemből köszöntelek! Fényes érkezésed új reménnyel tölt meg. Kisérjen utadon nyugalom és béke, Deríts egy szebb jövőt az emberiségre! Nagy Johanna Boldog, egészséges 2000-et kívánunk olvasóinknak hirdetőinknek! AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A Parlamentben helyezték el a Szent Koronát BUDAPEST. A Nemzeti Múzeumból a Parlament Kupolatermében szállították át a Szent Koronát. A Millenniumi ünnepség alkalmából az ország vezetői méltatták a Szent Korona történelmi szerepét, s beszédeikben kiemelték az elhatározást tartalmazó emléktörvény társadalomalakító szerepét. Zökkenőmentes volt az átállás 2000-re BUDFAPEST. 2000 január 1. A dátumváltásra felügyelő Kormányzati Információs és Koordinációs Központ szerint az Y2K nem okozott fennakadást a magyar szolgáltató rendszerben. Ez vonatkozott a paksi és az összes többi magyar erőmű folyamtos működésére, és a Dél-Dunántúl legnagyobb egészségügyi intézményére a Pécsi Tudományegyetem 400 áova« klinikájára is. Borisz Jelcin lemondott Putyin az ideiglenes utód MUSZKVA. Borisz Jelcin orosz elnök 1999. december 31-én televíziós beszédében bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond tisztségéről, és Vlagyimir Putyin miniszterelnököt nevezte ki ügyvezető államfővé. A 68 éves Jelcin nyolc évig állt az orosz állam élén, és 2000 júniusáig kellett volna betöltenie az elnöki posztot. Az orosz alkotmány szerint 90 napon belül meg kell tartani az elnökválasztást. Az orosz államhatalom központjának elhagyása előtt Jelcin átadta Putyinnak az elnöki tisztség szimbólumait - Oroszország alkotrnányát és a Haza Szolgálatáért Érdemrend első fokozatát. A ceremónián II Alekszij, egész Oroszország pátriárkája is részt vett, s előzőleg megáldotta az ügyvezető államfői tisztet ellátó Vlagyimir Putyint. A volt titkosszolgálati főnök a szavazati szándékok alig 1 százalékát mondhatta magáénak miniszeterelnöki kinevezésekor, de néhány hónapi csecsenföldi háború után az oroszok kedvencévé vált. A felmérések azt mutatják, hogy amennyiben most rendeztek volna elnökválasztást, a szavazatoknak több mint 50 százalékával elnökké megválasztották volna. Borisz Jelcinre olyan emberként emlékeznek majd a történelemben, aki felszámolta a Szovjetuniót, anélkül azonban, hogy sikeres lett volna Oroszország építésében.
