Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)
1999-08-26 / 31. szám
Olvassa mew York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai Ára: 75 cent Az emberiség nem nézhet tovább a másik oldalra.. Van magyar áldozata a törökországi földrengésnek Az augusztus 16-i törökországi földrengésnek eddig 12 000 halálos áldozata, a sebesültek száma meghaladta a százezerét, eltűnteknek száma kb. 30 ezret. Több mint 100 ezer ház omlott össze vagy károsodott meg, Izmitben halottasházzá alakították át a műjégpályát, hogy ideiglenesen elhelyezhessék a holtak ezreit. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a halottak számának növekedésével súlyos a járványveszély. Egyre több külföldi mentőalakulat érkezett, franciák, osztrákok, magyarok, amerikai segélyakciók küldeményei. A mentési munkálatokban 50 ezer török katona és közel 2 ezer külföldi mentő vész részt A csapás következtében földönfutóvá vált emberek körében az élelem és ívóvízszállítási nehézségekkel párhuzamosan növekszik a reményvesztettség. A "Sabah" című napilap az alábbi helyzetleírást adta: "A nép tehetetlen, az állam tehetetlen, még csak helyet sem találunk, ahova halottainkat temethetnénk." Augusztus 20-án Izmit egyik elővárosában a hotel romjai alól egy magyar hajózási szakembernek a holttestét találták. Az 58 éves férfi egy brit hajózási cég megbízásából szakértői munkát végzett egy hajón, amely az izmiti kikötőben horgonyzott. Az isztambuli magyar konzulátus értesítette a hozzátartozókat hat magyar fiatal hollétéről, akik Isztambulból Ankarába mentek vonattal, jól vannak. Augusztus 20-i ünnepségek Budapesten BUDAPEST. Az állami ünnepségek a hagyományoknak megfelelően reggel zászlófelvonással, eskütétellel és tisztavatással kedződtek a Kossuth téren. Göncz Árpád köztársasági elnök a Budai Várban, a Szent István szobornál rendezett állami ünnepségen - "hazánkban élő minden magyart és nem magyart és minden határontúl élő magyart" köszöntött. A magyar államfő Magyarország 999 évének folyamatos változásainak napjainkra vonatkozó szeletére utalt, figyelmeztetve arra, hogy "az idő szele tarol is, halmoz is, Jót és rosszat. De mindenkor csak utólag felismerhető." A történelmi visszatekintőben emlékezetetett rá, hogy Szent István uralkodásától kezdve a török kor és a két világháború csapásain keresztül, a kor magyarjainak mindig valamilyen újjal kellett megismerkedniük. A változások közül egy valami, a nemzet fogalma maradandó - hangsúlyozta Göncz Árpád. A parlament előtt háromszázharmincnyolc honvédségi tiszt tette ünnepélyes keretek között esküjét a köztársasági elnök és a honvédelmi miniszter előtt. Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. A Bazilikában körbevitték a Szent Jobbot, a szentmisét Paskai László bíboros esztergom-budapesti érsek mondta. Az idén a köztársasági elnök mintegy 250 személynek adományozta a Magyar Köztársasági Érdemrendet. A Várban és a Városligetben egész nap ünnepi rendezvényeket tartottak este pedig tűzijátékkal szórakoztatták a budapestieket. 79 évvel ezelőtt történt a Trianonnak nevezett fényes kínzókamrában egyrészt kegyetlen, embertelen, lelketlen, másrészt félrevezetett, a tárgykörben tudatlan politikusok által. Az előzőek tervezett monstrumot kreáltak, az utóbbiak úgy hitték, a kreációval újat, talán nagyot alkotnak, szenzációt hoznak létre. Az előzőek Magyarország és ezzel a történelmi magyar nép feldarabolásával és egy új csoportosulás létrehozásával szándékoztak megfékezni, ellensúlyozni Németország hatalmi ambícióit. Hamis adatok birtokában az utóbbiak között kialakultak felületes szemléletek és félrevezető, hiányos olvasmányok is hozzájárultak a téves ítéletekhez - ilyen volt Wilson elnök nézete is -, és sikerült nekik elhitetni egymással, és talán maguk előtt is, hogy ítéletük igazságos. Ilyen mámoros miliőben hozták életre a monstrumot, de miért éppen Magyarország feküdt Frankenstein kísérleti asztalán? 1526 után a magyar királyságot és a magyarság több száz éves Európát és a kereszténységet védelmező szerepét, az egykori mongol veszedelmet, a török inváziók sokaságát, Európa mind feledni igyekezett mert a nagy, a török veszély elmuló- félben volt már. Viszont megmaradt a magyarság legújabb dimenziója, a kipusztult nép, a nyomora az életben maradottaknak, a lepusztult ország: a szegény elesettek országa, és nem utolsósorban megmaradt a hataloméhes, manipuláns Habsburg-dinasztia, mely folyton úszította a nemzetiségeket, hogy megosztással tudjon uralkodni, melyet a törökök által hagyott vákuumban félkézzel képesek voltak véghezvinni. Ilyen körülmények között vonszolták a magyarságot először a kiegyezésbe, és később az első világháborúba. Ezáltal vált Magyarország modell médiummá 1920-ban. Ez volt az ürügy, ez tette a magyarságotkiszolgáltatottá, ez tette Magyarországot a gyávák legveszélytelenebb áldozatává. Ekkor már az érdemek nem kaptak megfontolást, viszont a manipulátorok mind nagy családba tartoztak, szlávok, angolszászok, latinok, még a németek is osztozkodtak a régen ugyan gáláns, de 1920-ban sajnálatra sem méltó, majdnem rokontalan szerencsétlen, szegény örödög sorsra jutott magyar nép megmaradt nyomorúságán. A magyarok országa, a néhai büszke magyar királyság szinte tálcán kínálta védtelensége alkalmát, és a gyáva hiénák nem is sokáig haboztak 1920-ban, hogy aztán irgalom nélkül szétmarcangolják. A trancsirozóknak még megtorlástól sem kellett tartaniuk, míg ha máshol tették volna ugyanezt, az következményekkel járhatott volna. Az emberiség történelmében az életben, a természetben gyakran egyszerű magyarázatokra mennek vissza a tragikus események. Egy-egy kihasznált pillanat, egy-egy opportunista lehetőség drámai szituációkat szülhet. Sötét erők, becstelen szereplők, indiferens nézők találkozásából népek és lények pusztulhatnak ki, vagy kárhoztathatnak meg nem érdemelt, pokoli existenciára. Ez történt 1920-ban a magyarsággal, Az emberiség történetében ha a rossz dolgok megbuktak, akkor is, a legrosszabb részük tovább élt. A trianoni diktátumban sem volt ez másképp. Már az 1930-as években a nagy becstelen gondolatnak csak ködfoszlányai maradtak meg; Németországot a Trianonban életre hozott kisantant nemhogy megfékezni tudta volna a fasizmus születésében, de ez a kisantant nem is akarta, nem is próbálta ezt, sőt több tagja egyszerűen átállt a fasiszták oldalára. (Az egész első világháború utáni elrendezés a fasizmus születését és kifejlődését kimondottan elősegítette, sőt ez tette ezt lehetővé, és az adott alkalmat a sötét erők kialakulásának Németországban és a volt Oroszországban egyaránt.) Ugyanez a trianoni diktátum - függetlenül attól, hogy Magyarországegí sz történelmi szereplése folyamán nem oda tartozott - egyszerre predesztinálta a magyarságot, és a fasiszták ölébe dobta a megcsonkított országot. Magyarország ezeregyszáz éves léte folyamán nem csupán délről, a törököktől, keletről, a tatároktól és szlávoktól, de nyugattól, a németségtől is védeni volt kénytelen függetlenségét; mi több, az utóbbival szemben fette ezt a legnagyobb sikerrel, 600 éven át, egészen 1526-ig, a török veszedelem bekövetkeztéig. A lelketlen trianoni döntés azonnal elindította a történelmi magyar nép szenvedéseinek lavináját. Ez a lavina nem csupán a szenvedéseket indította el, de a gyűlölködés mérgezett magvát is elvetette, és a felismerhetetlenségig deformált mindent, ami egy nép életében természetesen fejlődhetne. Ez a diktátum a megajándékozott országokban a leg- elképesztőbb faji elméletet hozta életre - mint például "a dákó" elméletet, és megindította a környező népek újabbkori erőszakos vándorlását, mely a magyarság jó részét kitaszította otthonából, és a jövevényeket kegyetlen pozícióba helyezte, a magyarságmaradékárapedig fojtogatóan rátelepedtek. Megindultak az irgalom nélküli magyar faj üldözései, kialudt lelkiismerettel. A megajándékozott országok egyenként és összefogással a legkörmönfontabb népirtásokat, kilakoltatásokat, határon átdobásokat, elhurcolásokat, kinzókamrákat, meghurcoltatásokat, a mesterséges elbutí- tások gyakorlatát, az anyanyelv használatának kegyetlen eltiltását, a mozgásszabadság megszüntetését, alattomos gyilkolásokat, a védtelenek embertelen bántalmazását vezették be. Ha a trianoni diktátum szereplői mindezt előre megfontolt szándékkal, kegyetlenségből tették, akkor a magyarságnak nem lehet fóruma az orvoslásra. Ha könnyelműségből, tudatlanságból vagy tájékozatlanságból, akkor ideje lenne mindent jóvátenni. Mert némelyek szerint egy igazságosabb világ van kialakulóban. Ha ez igaz, akkor ez a világ nem nézheti tovább a második évezred utolsó évében, a harmadik évezred küszöbén az igazságtalanságnak ezt a csimborasszóját. Péterváry Miklós VOL. Lili. No. 30. Thursday, Aug. 26, 199^ 1 - ^ ' ________ /•_______________________________________________ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 13^Er^fi^@Vew York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584