Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)

1999-08-26 / 31. szám

Olvassa mew York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai Ára: 75 cent Az emberiség nem nézhet tovább a másik oldalra.. Van magyar áldozata a törökországi földrengésnek Az augusztus 16-i törökországi földrengésnek eddig 12 000 halálos áldozata, a sebesültek száma meghaladta a százezerét, eltűnteknek száma kb. 30 ezret. Több mint 100 ezer ház omlott össze vagy károsodott meg, Izmitben halottasházzá alakították át a műjégpályát, hogy ideiglenesen elhelyezhessék a holtak ezreit. Az orvosok arra figyelmeztetnek, hogy a halottak számának növekedésével súlyos a járványveszély. Egyre több külföldi mentőalakulat érkezett, franciák, osztrákok, magyarok, amerikai segélyakciók küldeményei. A mentési munkálatokban 50 ezer török katona és közel 2 ezer külföldi mentő vész részt A csapás következtében földönfutó­vá vált emberek körében az élelem és ívóvízszállítási nehézsé­gekkel párhuzamosan növekszik a reményvesztettség. A "Sabah" című napilap az alábbi helyzetleírást adta: "A nép tehetetlen, az állam tehetetlen, még csak helyet sem találunk, ahova halottainkat temethetnénk." Augusztus 20-án Izmit egyik elővárosában a hotel romjai alól egy magyar hajózási szakembernek a holttestét találták. Az 58 éves férfi egy brit hajózási cég megbízásából szakértői munkát végzett egy hajón, amely az izmiti kikötőben horgonyzott. Az isztambuli magyar konzulátus értesítette a hozzátartozó­kat hat magyar fiatal hollétéről, akik Isztambulból Ankarába mentek vonattal, jól vannak. Augusztus 20-i ünnepségek Budapesten BUDAPEST. Az állami ünnepségek a hagyományoknak megfelelően reggel zászlófelvonással, eskütétellel és tisztava­tással kedződtek a Kossuth téren. Göncz Árpád köztársasági elnök a Budai Várban, a Szent István szobornál rendezett állami ünnepségen - "hazánkban élő minden magyart és nem magyart és minden határontúl élő magyart" köszöntött. A magyar államfő Magyarország 999 évének folyamatos változá­sainak napjainkra vonatkozó szeletére utalt, figyelmeztetve arra, hogy "az idő szele tarol is, halmoz is, Jót és rosszat. De mindenkor csak utólag felismerhető." A történelmi visszatekin­tőben emlékezetetett rá, hogy Szent István uralkodásától kezdve a török kor és a két világháború csapásain keresztül, a kor magyarjainak mindig valamilyen újjal kellett megismer­kedniük. A változások közül egy valami, a nemzet fogalma maradandó - hangsúlyozta Göncz Árpád. A parlament előtt háromszázharmincnyolc honvédségi tiszt tette ünnepélyes keretek között esküjét a köztársasági elnök és a honvédelmi miniszter előtt. Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. A Bazilikában körbevitték a Szent Jobbot, a szentmisét Paskai László bíboros esztergom-budapesti érsek mondta. Az idén a köztársasági elnök mintegy 250 személynek adományozta a Magyar Köztársasági Érdemrendet. A Várban és a Városligetben egész nap ünnepi rendezvényeket tartottak este pedig tűzijátékkal szórakoztatták a budapestieket. 79 évvel ezelőtt történt a Trianonnak nevezett fényes kínzókamrában egyrészt ke­gyetlen, embertelen, lelket­len, másrészt félrevezetett, a tárgykörben tudatlan politi­kusok által. Az előzőek ter­vezett monstrumot kreáltak, az utóbbiak úgy hitték, a kreációval újat, talán nagyot alkotnak, szenzációt hoznak létre. Az előzőek Magyaror­szág és ezzel a történelmi magyar nép feldarabolásával és egy új csoportosulás létre­hozásával szándékoztak meg­fékezni, ellensúlyozni Né­metország hatalmi ambícióit. Hamis adatok birtokában az utóbbiak között kialakultak felületes szemléletek és fél­revezető, hiányos olvasmá­nyok is hozzájárultak a téves ítéletekhez - ilyen volt Wil­son elnök nézete is -, és si­került nekik elhitetni egy­mással, és talán maguk előtt is, hogy ítéletük igazságos. Ilyen mámoros miliőben hozták életre a monstrumot, de miért éppen Magyaror­szág feküdt Frankenstein kísérleti asztalán? 1526 után a magyar király­ságot és a magyarság több száz éves Európát és a ke­reszténységet védelmező sze­repét, az egykori mongol veszedelmet, a török invá­ziók sokaságát, Európa mind feledni igyekezett mert a nagy, a török veszély elmuló- félben volt már. Viszont megmaradt a magyarság leg­újabb dimenziója, a kipusz­tult nép, a nyomora az élet­ben maradottaknak, a le­pusztult ország: a szegény elesettek országa, és nem utolsósorban megmaradt a hataloméhes, manipuláns Habsburg-dinasztia, mely folyton úszította a nemzetisé­geket, hogy megosztással tudjon uralkodni, melyet a törökök által hagyott vá­kuumban félkézzel képesek voltak véghezvinni. Ilyen kö­rülmények között vonszolták a magyarságot először a kie­gyezésbe, és később az első világháborúba. Ezáltal vált Magyarország modell médiummá 1920-ban. Ez volt az ürügy, ez tette a magyarságotkiszolgáltatottá, ez tette Magyarországot a gyávák legveszélytelenebb áldozatává. Ekkor már az érdemek nem kaptak meg­fontolást, viszont a manipu­látorok mind nagy családba tartoztak, szlávok, angolszá­szok, latinok, még a németek is osztozkodtak a régen ugyan gáláns, de 1920-ban sajnálatra sem méltó, majd­nem rokontalan szerencsét­len, szegény örödög sorsra jutott magyar nép megma­radt nyomorúságán. A ma­gyarok országa, a néhai büsz­ke magyar királyság szinte tálcán kínálta védtelensége alkalmát, és a gyáva hiénák nem is sokáig haboztak 1920-ban, hogy aztán irga­lom nélkül szétmarcangolják. A trancsirozóknak még meg­torlástól sem kellett tarta­niuk, míg ha máshol tették volna ugyanezt, az következ­ményekkel járhatott volna. Az emberiség történelmé­ben az életben, a természet­ben gyakran egyszerű magya­rázatokra mennek vissza a tragikus események. Egy-egy kihasznált pillanat, egy-egy opportunista lehetőség drá­mai szituációkat szülhet. Sötét erők, becstelen szerep­lők, indiferens nézők találko­zásából népek és lények pusztulhatnak ki, vagy kár­hoztathatnak meg nem érde­melt, pokoli existenciára. Ez történt 1920-ban a magyar­sággal, Az emberiség történetében ha a rossz dolgok megbuk­tak, akkor is, a legrosszabb részük tovább élt. A trianoni diktátumban sem volt ez másképp. Már az 1930-as években a nagy becstelen gondolatnak csak ködfoszlá­nyai maradtak meg; Német­országot a Trianonban életre hozott kisantant nemhogy megfékezni tudta volna a fasizmus születésében, de ez a kisantant nem is akarta, nem is próbálta ezt, sőt több tagja egyszerűen átállt a fa­siszták oldalára. (Az egész első világháború utáni elren­dezés a fasizmus születését és kifejlődését kimondottan elősegítette, sőt ez tette ezt lehetővé, és az adott alkal­mat a sötét erők kialakulásá­nak Németországban és a volt Oroszországban egya­ránt.) Ugyanez a trianoni diktá­tum - függetlenül attól, hogy Magyarországegí sz történel­mi szereplése folyamán nem oda tartozott - egyszerre pre­desztinálta a magyarságot, és a fasiszták ölébe dobta a megcsonkított országot. Ma­gyarország ezeregyszáz éves léte folyamán nem csupán délről, a törököktől, keletről, a tatároktól és szlávoktól, de nyugattól, a németségtől is védeni volt kénytelen függet­lenségét; mi több, az utóbbi­val szemben fette ezt a leg­nagyobb sikerrel, 600 éven át, egészen 1526-ig, a török veszedelem bekövetkeztéig. A lelketlen trianoni döntés azonnal elindította a törté­nelmi magyar nép szenvedé­seinek lavináját. Ez a lavina nem csupán a szenvedéseket indította el, de a gyűlölködés mérgezett magvát is elvetet­te, és a felismerhetetlenségig deformált mindent, ami egy nép életében természetesen fejlődhetne. Ez a diktátum a megaján­dékozott országokban a leg- elképesztőbb faji elméletet hozta életre - mint például "a dákó" elméletet, és megin­dította a környező népek újabbkori erőszakos vándor­lását, mely a magyarság jó részét kitaszította otthoná­ból, és a jövevényeket ke­gyetlen pozícióba helyezte, a magyarságmaradékárapedig fojtogatóan rátelepedtek. Megindultak az irgalom nél­küli magyar faj üldözései, kialudt lelkiismerettel. A megajándékozott országok egyenként és összefogással a legkörmönfontabb népirtáso­kat, kilakoltatásokat, határon átdobásokat, elhurcolásokat, kinzókamrákat, meghurcolta­tásokat, a mesterséges elbutí- tások gyakorlatát, az anya­nyelv használatának kegyet­len eltiltását, a mozgássza­badság megszüntetését, alat­tomos gyilkolásokat, a védte­lenek embertelen bántalma­zását vezették be. Ha a trianoni diktátum sze­replői mindezt előre megfon­tolt szándékkal, kegyetlen­ségből tették, akkor a ma­gyarságnak nem lehet fóru­ma az orvoslásra. Ha könnyelműségből, tudatlan­ságból vagy tájékozatlanság­ból, akkor ideje lenne min­dent jóvátenni. Mert néme­lyek szerint egy igazságosabb világ van kialakulóban. Ha ez igaz, akkor ez a világ nem nézheti tovább a második évezred utolsó évében, a harmadik évezred küszöbén az igazságtalanságnak ezt a csimborasszóját. Péterváry Miklós VOL. Lili. No. 30. Thursday, Aug. 26, 199^ 1 - ^ ' ________ /•_______________________________________________ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 13^Er^fi^@Vew York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584

Next

/
Oldalképek
Tartalom