Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)
1999-07-22 / 29. szám
Thursday, July 22, 1999 Amerikai Magyar Szó 7. Évforduló naptár Marc Chagall 110 éve, 1887, Julius 7-én született az orosz származású francia festő. Vityenszkben látta meg a napvilágot, bár nem sok kedve volt kinyitni a szemét. "Halva születtem", irta később, s ez így igaz; megszületése után meg sem moccant, ezért aztán tűkkel szurkálták, majd leöntötték egy dézsa hideg vizzel, mire nagysokára felsírt, "Nem akartam élni", magyarázta, s mint tagadás, meg lehet érteni. Születése napján égették fel a helyi zsidótelepet, később pedig éppen aznap utazott el New Yorkba, amikor Hitler lerohanta szülőhazáját, s két hétre rá földig rombolták Vityenszk városát. Egész életében így kergetőzött a hallál, de mindig ő győzött, végül 98 évesen halt meg. Nyolc évtizeden át alkotott, mintegy tízezer képet festett, s furcsa szerkezetű festményein egészen sajátos világot teremtett, ezért aztán műveire könnyű ráismerni. Ha például parasztokat látunk repülni a falu felett, szinte bizonyosak lehetünk benne, hogy Chagall-képet nézünk. Amint valaki szellemesen megjegyezte: "Neki sikerült rögzítenie az angyalszámysuhogást azok számára is, akik nem hisznek az angyalokban". (1985.március 28-án hunyt el.) 1868 július 30-án hunyt el a szomorú sorsú költő. Egész élete a végzet elleni közdelemmel telt, anyja korán meghalt, iszákos apja elhagyta, így rokonainál nevelkedett, jobban mondva árva kis cselédként tendődött. Nem sok jóval kecsegtette a jövő, a kedvére való jogot tanulni nem volt pénze, így számot vetve lehetőségeivel lelkésznek állt, bár sosem tudott teljes szívvel azonosulni református hitével. A gyermekkori nélkülözések, miatt egész életében betegségek gyötörték, többet volt kórházban és szanatóriumban mint otthon, az annyira várt forradalom kitörése is egy külhoni vízkúra közben találta. A házassága sem sikerült, élete nagy szerelmeit nem vehette feleségül az egyik sokkalta gazdagabb volt nála, a másik pedig jóval öregebb, ráadásul férjes asszony. így aztán elvett egy nála tizenhárom évvel fiatalabb lányt, aid nála is betegebb, ráadásul meghalt újszülött kisfia is. Egyetlen örömét irodaim^ sikereiben lelte, de azzal sem volt igazán szerencséje. Ha nem Petőfivel és Arannyal együtt versel - akiket különben barátainak mondhatott - a korszak legjobb költőjéként őriznék emlékét, így azonban zseniális pályatársai mellett örök harmadik. Nem csoda, hogy állandóan öngyilkos akart lenni, de nem volt bátorsága hozzá. Alig túl az ötvenen halt meg . Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023 Hatalmas park, öreg fák, kicsiny mesterséges sziget közepén áll egy kastély, melyet nemcsak az útikönyvek hanem a zenetörténeti tanulmányok is megemlítenek híres vendége, a nagy zeneszerző Ludwig van Beethoven ottjárta miatt. A Mar- tonvásár-i Brunswik kastély csak néhány kilométer a Fővárostól, kertje nyaranta színvonalas koncertek színhelye. A neo-gótikus "mansion" 1780-ban nyerte el ma is látható formáját, s mivel a kezdetektől fogva magas szintű mezőgazdasági kutatás színhelye, valahogyan átvészelte a viszontagságos időket. Ma a Magyar Tudományos Akadémia "tulajdona" és a Kutatóintézet, valamint a Beethoven Múzeum békében megférnek egymással. Ugorjunk vissza egy kicsit az időben, vajon kik voltak Brunswik grófék és hogyan kerültek kapcsolatba Beethovennel. Beethoven Ferencz gróf felvilágosult szellemű, rendkívül tehetséges és művelt ember volt, birtokán "mintagazdaságot" létesített és ahogyan az máshol is előfordult, szinte minden vagyonát "beleveszitette". Három gyermekét: Feren- czet, Terézt és Josephint nemes elképzelései szerint nevelte, több nyelven beszéltek, műveltek, olvasottak voltak, Teréz, de különösen Josephin egyben tehetséges zongoristák is. Az édesapa korán meghal, s az árváknak alig marad más mint a név és a neveltetés. 1799-ben Brunswik mama Bécsbe indul rokoni látogatásra, elsősorban, hogy fiatal leányait bevezesse az előkelő társaságba, s rábírja az akkori legnevesebb "zenetanárt" Beethovent zongoraleckék adására. A Mester élete ettől kezdve összefonódik a családdal, legboldogabb időszakát körükben tölti. Ma már a zenetörténészek többsége ' elfogadja azt a tényt, hogy a hires "Halhatatlan Kedves" műveinek ihletője nem más, mint az időközben férjhez kényszeritett Josephin. 1800-ban jár Beethoven Martonvásáron, ahol felvétetik a "kiváló emberek köztársaságába" s szokásuk szerint fát ültetnek amely a nevét viseli. A gyönyörű park, talán ma is ugyanúgy áll mint ahogyan azt Ok láthatták, a híres fa lassan kétszáz éves. A zeneköltő szerette a magyarokat, legalább egy tucatnyi nevet lehetne említeni, akikkel szoros baráti kapcsolatban állt, ' elég egy pillantást vetni a művek sokaságára melyet "bajuszos barátainak" (így nevezte őket) és kiváló hölgyeknek ajánlott. Josephin, a szerencsétlen sorsú szép és tehetséges grófkisasszony negyven éves korában már halott volt, a család kihalt, szétszóródott (ez is magyar sors). Honfitársaink közül ha valaki ellátogat erre a helyre (nem bánja meg!), hajtsa meg fejét a híres fa előtt, térjen be a kicsiny kápolnába, s mondjon el egy imát a nemes lelkületű magyarokért... VUmányi Zita Hajnali ébredés Halványul a csillag fénye Eltűnőben titkos lénye Mély álmából ébred a föld Lenge, fehér ködköpenyt ölt Hajnal dereng, lombok árnya Beleolvad a homályba Köd libben, mint sellő fátyla Harmat záporoz a tájra Az ég alja egyre derül Pipál a hegy, levél rezdül Szellő fésüli a fákat Himbálja a gyenge ágat Búg a gerle mint orgona Harkály a ritmust dobolja Tarka szarka csörget hosszan Ne vész el hang a vadonban Trillázik a kis pacsirta A kottáját maga irta Zeng a verebek kórusa Kontráz vén varjú basszusa Vígan ismétli a rigó Hej, halihó! Hej, halihó! Madár élte de szép, de jó Kinek a mag, kinek hernyó Napkorongja dombhát fölött Csillan sugara fák között Száll e csodás harmónia Ez a madár-szimfónia. Nagy Johanna Martonvásári képeslap Tompa Mihály
