Amerikai Magyar Szó, 1999. július-december (53. évfolyam, 26-47. szám)

1999-11-25 / 43. szám

Thursday, Nov. 25, 1999 Amerikai Magyar Szó 3. Dávid Ibolya New Yorkban November 16-án az American Hungarian Foundation, George Washington Awards vacsoráján, és a következő napon a N.Y.-i Magyar Konzulátuson találkozhattunk, a magyar politikai élet egyik legjelesebb szereplőjével: Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszterrel. A miniszter asszony beszédében tanúbizonyságot adott magyarságáról, képzettségéről és párthűségéről. Már beszéde elején, és később válaszaiban, tisztán é- rezhettük, hogy egy ízig-vérig magyar politikus beszél. Nem azt szajkózgatta, amit hivatásosak itt, vagy külföld más részeiben elvárnak tőle, hanem azt, ami a magyarság érdeke, és amit a valóság határoz meg. Felfrissítő volt hallani tekervé- nyeket és mellébeszéléseket nélkülöző eszmefuttatásait; a tárgyra tért és tisztán magyar szempont bői úgy, ahogy annak lenni kellene, ha valaki magyar színekben szerepel. Beszéde és válaszai szintén bizonyították, hogy nem felü­letesen foglalkozott a témakörökkel, hanem alapos fel­készültséggel és analitikus elmélyedéssel alakított ki érett véleményeket. Szereplésében rögtönzéseknek, mellébeszélésnek nem volt helye, mondta amit gondolt. Dávid Ibolya miniszter asszony párthűségét meg tudjuk . érteni - nem csak azért, mert ő az MDF-nek az elnöke is, hanem azért is mert az MDF első elnöke olyan nagy szerepet játszott az ő politikai fejlődésében - de ezen a fronton nem ér­tünk vele egyet. Mi itt hisszük, tudjuk és bőrünkön tapasztal­juk, - mi is és a magyar nép -, hogy az MDF nem nagyot, de borzalmasat mulasztott azzal, hogy a teljes rendszerváltást nem valósította meg. Ezen az ítéletünkön mit sem változtat, hogy ha az MDF vezetősége abból a (téves) hitből tette, hogy az véres következményekkel járt volna, vagy kényelemből, vagy esetleges régi vagy előbbi személyes asszociókból. A hosszútávú érdeke a magyar népnek a teljes rendszerváltás lett volna. A régi MDF másik nagy mulasztására pedig szintén nem lehet magyarázat. Helyesebben az csak az lehet, annyiszor hangoztatott elfogadhatatlan magyarázat. Sokan felhívták az akkori kormányzat figyelmét, - többek között e sorok írója is - hogy a privatizációból (a valódi privatizációból) nem fog elég pénz befolyni a adósság és az ország jövőjének rendezésére, csak talán-talán, az egyikre vehemens formában ajánlottuk az adósság legalább 50 százaléka elengedésének kérését. (A miniszter asszony maga is mondta, most a konzulátuson, hogy eddig nem tudták összehozni a magyar egészségvédelem reformjára a pénzt.) Nincs elfogadható magyarázat a mulasztásra. Büszkeség vagy IMF vélemény, vagy már előzetes elzárkózások mind nem elégségesek vagy elfogadható magyarázatok. Dávid Ibolya szoros asszociációja az MDF-fel az egyedüli hátrányos tényező a politikai jövőjére nézve. Azonban - innen úgy látjuk -, nagy kár lenne egy ilyen szinte egyedülálló képességű magyar politikust háttérbe szorítani csak azért, mert őszinte érzelmi kapcsolata volt egy párttal, mely elégtelenül szolgálta a magyar népet. Nem lenne disloyalitás Dávid Ibolya részéről,ha mindezeket tisztázná a magyar néppel őszintén. (Ez még az MDF nevét és fennmaradását sem feltétlen veszélyeztetné) Mi magyarok akárhol élünk is, nem szeretnének ha a magyar nép egy másik vesztesége Dávid Ibolya politikai pályája lenne, mert nem az emlékekre, hanem a tevékenységére lenne inkább szüksége a magyar népnek. Pétervári Miklós Új bevándorlási hivatal BUDAPEST. Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal néven f 2000 január 1-jétől új, a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervezet alakul - erről döntött a kormány. A180-200 köztiszt­viselőt foglalkoztató hivatal átveszi a Menekültügyi és Migráci­ós Hivatal feladatait, így hozzá kerül a menekültügyi hatósági ügyintézés és menekültellátás, az állampolgársági, valamint másodfokon az idegenrendészeti hatósági ügyek. A hatóságok­hoz 1998-ban 10 458, az idén októberig 8880 bevándorlási kérelem érkezett A Bukarestbe akkreditált amerikai követ New York-i előadása Egy fontos előadás margójára A Magyar Színház Művészeti Fórum-a Minden hétfőn eset 7 órakor Manhattan Cable 56 RCN calbe 108 Cserey Erzsi igazgató 1999. október 10-én egy tanulságos előadásnak lettek tanúi azok, akik azon az estén eljöttek a bukaresti amerikai nagykövet, a romá­niai magyarsággal kapcsola­tos előadására. Ez azért volt tanulságos, legalábbis azok­nak igen, akik a magyar nemzet ügyét, a magyar em­ber életkörülményeit - éljen az bárhol - a szívükön vise­lik. Nem voltunk ott sokan, de kevesen sem. Azonban azok, akik ezen az előadáson ott voltak a Magyar Házban, valóban a szívükön viselik a magyarság sorsát, s itt hirte­len, ezen az előadáson meg kellett éreznünk, hogy mi­lyen nagy feladat vár ránk, kint élő magyarokra, s főleg itt Amerikában élő magya­rokra, hogy a magyar nem­zet, a magyar ember sorsán változtatni tudjunk, mert ami a legfőbb reményünk, amit Péterváry Miklós a New Jer­sey Nemzetgyűlési ünnepek­kel kapcsolatosan írt vezér­cikkében az Amerikai Ma- ■ gyár Szóban a különböző or­szágokban élő magyarság autonómiai törekvéseivel kapcsolatosan; itt az előadá­son megtudtuk, hogy ezen törekvéseknek akadályozói vannak. Szomorúan be kell valla­nunk; amerikai kormánykö­rökben is. Hogy miért? Saj­nos az amerikaiakat félre vezették a magyarokkal kap­csolatosan. Ne lepődjünk meg rajta. Nagyon sokat ár­tott a magyarság érdekeinek a magyar kommunista ideo­lógia, a kommunista kormá­nyok, a kommunistákból szo­cialistákká lett Horn kor­mány is, amely nagyon gyor­san megegyezett ugyanúgy kommunistából szocialistává lett Iliescu romány kor, mánnyal, s eleve lemondott arról a 2,5 millió romániai magyarság kollektív jogairól csak azért, hogy a két volt elvtárs megint a világot jár­hassák, hogy pénzt kérhes­senek hatalmuk további gya­rapítására. Ez a Horn-Iliescu államszerződés nem tett jót a magyarság érdekeinek, sem ott, sem Romániában, sem Szlovákiában Jugoszláviában vagy Ukrajnában, sem pedig itt Amerikában. Amerika politikája jelenleg gyenge vagy naiv, velünk magyarok­kal kapcsolatosan. Itt 'Nyugaton, Amerikában ne­künk amerikai magyaroknak és Nyugat-Eüropában pedig a nyugateurópai magyarok­nak, meg kell találnunk azo­kat a lehetőségeket, amik idő után hozzásegítik magyar testvéreinket emberi és kol­lektív jogaikhoz. Amerika és az egész nyuga­ti világ tartozik nekünk, tar­tozik nekünk azzal, amivel a magyarok győzelmeihez hoz­zájuttatták. Eisenhower, Amerika elnö­ke Neumann Jánost, a szá­zad legnagyobb matematiku­sát, kitüntetésében ezt írta a plaketten, amit érdemeiért az amerikai kormánytól ka­pott: "No one had contrib­uted more to the defence of the Western Hemisphere than John von Neumann". Neumann János Budapes­ten érettségizett, doktorált, majd Berlinbe ment tovább­képezni magát. Ott barátko­zott össze Szilárd Leóval. Ott formálta ki matematikailag Szilár Leó agyában megfor­mált Maxvell ördögét, ami később a komputerprogra­mozásoknak lett az alapja. Amerikában Neumann János részt vett az amerikai atom­bomba kísérletekben (Man­hattan Project), befolyással volt az amerikai rakéták ki­tervezéseiben. Igazgatója volt a "The Electronics Computer Project at the Institute for Advanced Study at Princeton University. Neumann Jánost valóban a komputer atyjának ismerik. Kármán Tódor professzor a budapesti Műegyetemenvég- zett. Az aerodinamika világ­híres tudósa volt. Az egye­tem elvégzése után Kármánt Budapestről Németországba hívták kutatásra, onnan az Egyesült Államokba. Itt a Californiai Institute of Tech­nology, a Guggenheim Aero­nautics Laboratory igazgatója volt. Az ő érdeme B-36, B- 47, a B-52 -es bombázó re­pülőgépek megtervezése és azok bevetése, amik döntően hozzájárultak a nyugati ha­talmak győzelméhez., Hitler Németországaellen. Kármán professzort a szuperszonikus repülés atyjának nevezik. Érdemei az Atlas, a Titan, a Minuteman rakéták kifej­lesztéseiben, és ne felejtsük el Szilárd Leó érdemeit sem, amivel hozzájárult, hogy A- merika nem egy legyőzött állam ma, hanem szuperha­talom. Szilárd röviddel azu­tán, hogy elhagyta Németor­szágot egyszerre felismerte, hogy Németország a kutatá­sok terén mennyire előtte járt a világnak és ha ezt ki­aknázza az óriási lehetősége­ket, amiket ezekkel a tudo­mányos feltárásokkal valósá­gos erőkké lehet formáni, s tudósait, mérnökeit azok megvalósítására serkenti és pénzeli, esetleg ott tartja és netán kebelére öleli, ideig- óráig az ott élő összes tu­dóst, mérnököt, akkor bizony Nyugat nagyon nagy bajba kerülhet. folytatjuk Kleiner Béla, New York Figyelem! Közeleg a karácsony! Már meg lehet rendelni WALKÓ BÖZSI könyvét: Az elvesztett boldogság Érzékeny megható.Lidia romantikus szerelme. Ugyanakkor, ez a könyv beszél az emberek bűneiről,mert az nem elég, hogy embernek számítunk, bizonyítsuk be, hogy még szeretni tudunk. A könyv ára $ 10.- postai küldéssel $12.- Megrendelni lehet: Walko Bözsi 35-16 34 St Long Island City, 11106 Telefon: 718-361-2463 Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés * Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023

Next

/
Oldalképek
Tartalom