Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1999-03-11 / 10. szám
Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! VOL. Lili. No. 10. Thursday, March 11, 1999 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 1999. Március 15. Minden évben megünnepeljük március 15-ét. Még a kommunisták is ezt tették, ha nem is igazán ünnepeltek, de nem tudták teljesen negligálni sem ezt a napot. 151 év óta mit is valósított meg a magyar nép a márciusi törekvésekből, a márciusi elképzelésekből, a márciusi ideákból? Hány pontját vitték véghez a 12 pontnak ezalatt az idő alatt? Ha még a mai napig sem, még 151 év után sem tudtuk vagy akartuk teljesíteni a márciusi ifjúság kívánságait, akkor mit is, és miért is ünnepelünk? Miért is ámítjuk magunkat? Vagy csak erre lennénk jók, saját kivánsághangverse- nyünkre? A sóvárgó gondolatokra, beteljesülés nélkül? Ha 1848 a túlerővel, az önkényuralomerejévelszem- ben el is bukott, vagy el kellett a márciusi ifjúság moz- gaimanak es a saaúadsag- harcnak is, mit hozhatunk fel mi mentségünkre most 1999- ben? Hogyan folytattuk később mi, jelen generáció? Elveszítettük a hitünket talán és a fejünket is vele? Eltorzult a gondolkodásunk és értékrendet sem tudunk tartani? Vagy nem találunk haza, oda, ahova tartozunk vagy tartoznunk kellene? Talán kiégtünk és nem tartozunk most már sehova, csak lézengünk, halott, kiégett leikekként szétszórtan? Vagy érzéketlenek, érdektelenek és értéktelenek lettünk, és alantosan vagy otthontalanul érezzük csak jól magunkat, mert alkalmatlanok vagyunk a felelős, megalapozott alkotó életre? A hovatartozás útvesztőiben végképp direkciót vesztettünk és csak e- gyügyüen botorkálunk át a keresztutcákon? Vagy elpu- hultunk és csak feladjuk magunkat küzdelem nélkül? Odébb állunk és kitérünk mindenki útjából, mert mások kitartásával nem vagyunk képesek lépést tartani? Vagy érthetetlen-élhetetlen passzivitással csak egyszerűen szübordinaljuk ma gunkat? Minden évben amikor ünnepeljük március 15-ét, vizsgáljuk meg leikeinkben, hogy mennyit is valósítottunk meg ennek az ifjúságnak a törekvéseiből, elképzeléseiből. Vizsgáljuk meg magunkat, hogy az ő szellemiségükben vagyunk-e magyarok! Vizsgáljuk meg, hogy az ő szellemiségükben gondolkozunk-e a magyar jövő felől, vagy kialkuszunk azzal, ami csak kialakul, spontán, rosszul a magyarság jelenében? Milyen ünneplés az, hogyha eltűrjük ugyanazokat az állapotokat, vagy még annál is rosszabbakat, melyek ellen 1848. március 15-én felvonult az akkori magyar ifjúság? Hogy aggódhatunk mi őszintén, mélyen, aktivan a magyarság jövőjéért, ha ma mi magunk semmit, vagy keveset teszünk csak azért, hogy a magyarság jövőjét biztosítva láthassuk? 1848. március 15-én a magyar nép jogairól, a magyar nép függetlenségéről, a magyar nép szabadságáról, szellemi és anyagi boldogulásáról: a magyar nép jövőjéről volt szó. Mondhatjuk-e megelégedéssel, hogy ezeket a törekvéseket már teljesítettük az elmúlt 151 évben, és most már csak újabb kihívásokkal kell csak foglalkoznunk? Bár újabb kihívások bőven akadnának, mégis, még ma is, fennállnak azok a régiek is. Fejezzük be valamennyit, tisztítsuk meg az utat az 1848-as törekvések befejezéséhez, melyek még mindig még ma is tartozékai és ki nem aknázott, véghez nem vitt alapjai jövőnk, a magyar jövő kialakításához. Ki kell tisztítania a magyar népnek a torlaszokat, melyek a politikai, társadalmi, gazdasági felemelkedés útjában állnak. Meg kell szüntetnie a magyar népnek az elnyomorító egyenlőtlenségeket, mely a magyar nép többségét, feltétlen a jobbik, nagyobbik feléi manapság kizárja a szellemi és anyagi javak elnyeréséből. Ki kell az országban alakítani az 1848-as szellemiséget- azt amiért az az ifjúság kiállt, hogy a magyar nép ma, és az elkövetkező millenniumban Petőfi Sándor Bizony mondom, hogy győz most a magyar Bizony mondom, hogy győz most a magyar Habár ég s föld ellenkezőt akar! Azért nem győzött eddig is e hon, Mert sohasem volt egy akaraton: Most egy a lélek, egy a szív, a kar... Mikor győznél, ha most sem, oh magyar ? Egy ember a haza, s ez halni kész, S ezért, oh népem, ép ezért megélsz, S dicső lesz élted, boldog és szabad, Amilyen senkié a nap alatt! S én bátran állom a csaták tiizét, Tudom, hogy a sors őriz engemet, Hogy engemet megölni nem lehet, Mert én leszek, nekem kell lenni, ki Ha elleninket mind a föld fedi, Megéneklem majd diadalmadat, “Szabadság, és a szent halottakat, Akiknek vére volt keresztvized, S halálhörgése bölcsőéneked: Meg kell, hogy érjem azt a szép napot, Midőn áldásodat reánk adod, S mi annyi átokteljes év után Sírunk, mosolygunk, az öröm mián, Midőn, mit eltört láncunk ád, a nesz Egy szabad nemzet imádsága lesz! Meg kell, hogy érjem azt a nagy napot, Amelyért lantom s kardom fáradott! Marosvásárhely, 1849. március 6-7. végre töretlenül, egyértelműen, egyesült erővel, eredményesen előre, felfelé haladhasson, mert az eredmények - legyünk őszinték magunkkal - még mindig, még 151 év után is váratnak magukra. Amikor ma, Magyarországon az egyenlőség és egyenlő lehetőségek állapota rosszabb, mint valaha is volt az elmúlt 1100 évben, az összmagyarság egyharmada pedig jogok nélkül, megharmadolt állapotban, beárnyékolt sötét ég alatt kénytelen vonszolni, már 79 éve megnyomorított életét. Ha már megtettük, amit tennünk kell. amit tenni érdemes, azzal ünnepelhetjük majd igazán 1848, március 15-ét, addig viszont nem ülhetünk a nem létező babérjainkon, sem hétköznapokon, sem ünnepnapokon. Péterváry Miklós Amerikai s Ara: 75 cent 1848-1849 Mttkiráia magyar nemzet. : '■ ' “7 '■ -- 1 t Legyen béke, szabadság és egyetértés. ... ^ ... L Kivágjak » »njtá «uttataágtt, eewatra «Mritaét s- ««Lik isimktevimMAt m» #cir<w mniTWmT iww «mawi X Kvrokinti Fwttfo ’ 4 Tárvény eW<Ü eryealfeéget ^polgári és vattáid tekintene«. 5. Neaxcti draeveg. 6. SLáaá» lehervisdte*. >.■ 7. Citéri vbataeyok rntyaOmMé». 4 EskftdtKzéi. képviselet egyenltaég alapján. 8. Kemzeti iBank. It, A' katonaság mkddjék mtf a» alkotmányra, magyar kain* sálakat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék et Mtftnk. 11 A’ politikai Matosfegfyok «nakadon boesáltamtanak. . tt Uni*.' EgjeaMség, szabadság, testvériség! r -+ ■**» * /?****■ /d'. > ,t¥l4ia-r yii Vii'á.,**/ » ■***' “*T*,< SfyBgmmteWaw....... ... - ......... • - - - ... ........-
