Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1999-06-10 / 23. szám
Thursday, June 10, 1999 Amerikai Magyar Szó 5. Claire Kenneth: Micsoda Majális! Ezt a gyönyörű díszelőadást sokáig nem felejtheti el a New York-i közönség. A Kossuth Hall zsúfolásig megtöltött nézőtere volt a színhely, ahol a taps-vihar szinte extázisbán hangzott fel. Csongrádi Katát ünnepelte a rajongó közönség, aki Budapestről érkezett, hogy részt vegyen a Kárpátaljai árvízkárosultak javára rendezett majálison. Cserey Erzsi a Hungarian Theatre, agilis igazgatónője ezúttal is nagyszerűt produkált. Csongrádi Kata, ma a Budapesti színházak és televíziók szupersztárja, nem volt őt könnyű Amerikába meghívni, mégha egyetlen előadásra is. De számoljunk be erői a felejthetetlen délutánról. Kezdjük Mautner Mimivel, aki rövid megnyitó beszédében ismertette, hogy a Magyar Színház már ime 17 éve működik és milyen fontos kapcsolat az itteni és az óhazai magyarság között. Azután Cserey Erzsi következett, hófehér kalocsai hímzett, magyar díszruhájában. Hogy Erzsink a legszebb magyar színésznő az USA-ban, azt már megírták százszor és irigylik is érte, de ő mitsem törődik az irigyeivei Csinálja, amit célul kitűzött maga elé, és jól csinálja. (Kitüntetést érdemelne!) Most pedig, Csongrádi Kata!... Hihetetlenül karcsún, mélyen dekoltált fekete estélyiben, attól a pillanattól, hogy a színpadra lebbent, táncolt énekelt, szellemeskedett, mert humora is van, lázba hozta a közönséget. Egy remek jelenet volt, mikor leszökkent a színpadról és az első sorból kirángatott egy középkorú gentlemant, aki nem volt más, mint Gáti János, a Fészek Klub egyik igazgatója. Gáti először mintha zavarban lett volna, de aztán belejött. Táncolt a csodálatos Csongrádival, válaszolt kérdéseire, hogy hol kell randevúzni?... Hol? A Margitszigeten, vagy kis budai cukrászdákban, a korzón, közben Csongrádi táncoltatta áldozatát. Eszembe jutott, mikor pár év előtt Jimmy Carter USA-exelnökünket forgatta meg, hogy csárdásra tanítsa. (Azt hiszem, ő volt az egyetlen USA elnök, akit egy szép magyar színésznő meghódított.) Üzenet Pestre! S. Nagy Istvánnak, a híres szövegírónak! Ne aggódjon, Kata imádja és hiába akarnak neki udvarolni, mindenkit leéget.... Erre tanú vagyok! Korona tanú! Kata most Californiából érkezett, előzőleg Floridában is szerepelt. Minden szereplése élmény. Két éve az Erzsébet királynéról írt történelmi mini-drámáját adta elő itt a New York-i magyar főkonzulátuson. Ezt ő írta, és végigtúrnézta a "Sziszi"-vel, Ausztriát és Némtországot is. Siker, siker, a köbön! Még oldalakat tudnék írni Katáról, TV-műsoráról. Ezerszámra eladott lemezeiről, de nem hanyagolhatom el a műsor többi szereplőjét sem. A második részben, Márkus Ica, magyar nóta énekesnő és együttese aratott sikert. Itt szerepelt a kinűnő tenorista, Lovas Lajos is. Ajtai egy Petőfi verset szavalt, Bittó Boldog Klára újságcikkét olvasta fel. A díszleteket Kátay Mihály kreálta, egyébként az ő általa mintázott Ady szobor ékesíti a Kossuth Hallt. A hang és fény hatások ismét Molnár Viktor szakszerű munkája. Végül úgy fejezem be ezt a beszámolómat, hogy ismét Csongrádi láz tört ki New Yorkban. És a bevételből máris felépült az első ház Kárpátalján. Egy Ady-tanulmány évfordulója és keserű időszerűsége Kaprinyák Gyulánt "EMEÉKEZZ" Eb# kötet 1997 A szerző 57 versében gondol vissza hazájára: falura, templomra, húsvétra karácsony estre, barátokra, családra - fiatalságára Amerikából. Az ihletet adó Magyarof- szág-i és Arizona-i "idill" harmonikusan lélegzik együtt a szép sorokban, ami -ebből az "első kötetes*;;Vétsek-^ könyvből áramlik. Várjuk á folytatást. Megrendelhető szállítással: Kaprinyák Gyuláné 71*4 N. 7th Street Phoenix, AZ 85028 USA címen $ 7.95 beküldésével személyi csekken, vagy nemzetközi pénzesutalványon. A télen emlékeztünk Ady Endrére halálának nyolcvanadik évfordulója volt. Rövid írásomban most fölidézek egy ugyancsak nyolcvan évvel ezelőtti, Adyval kapcsolatos eseményt, amelyről talán senki nem tud napjainkban: 1919 májusában írt tanulmányt Szabó Dezső "A forradalmas Ady" címmel. (1982- ben újra kiadták.) Az író a maga mindent másként magyarázó szokása szerint részletesen és eredeti gondolatkapcsolásokkal kifejti, miért nem úgy volt a nagy költő forradalmár, ahogyan bírálói, ellenfelei és barátai hitték. A következő nyolcvan év számára azonban Szabó Dezső egyetlen megállapítása jelentős, ezt kétszer is leírta tanulmányában: "Kapitalizmus és szabadverseny halál a versenyre képtelen magyarnak." Valóban nem tudunk versenyezni? Nem akármilyen versenyről van szó. A sport- versenyeken a magyar résztvevők számtalanszor túlteljesítettek: több érmet hoztak haza, mint amennyi a nép létszáma és az ország helyzete szerint arányos lett volna. A matemetikai olimpiák magyar nyerteseinek, helyezettjeinek hosszú a listája. A zenei versenyeken is mindig kiválóak voltak a magyar eredmények. Abban a versenyben nem sikeres a magyarság, amelyben nem tudással, hanem a mások félre- szorításával lehet győzni, és Szabó Dezső ezt a versenyfajtát pontosan megnevezi: a szabadversenyes kapitalizmus, amely szerinte a francia forradalom óta fertővé teszi a civilizált világot. Mások is mondták, írták már, hogy "a magyar" ebben meg ebben nem tehetséges, elmarad más népek mögött. De amit példaként elő szoktak hozni, az nem mondható nemzeti jellegnek, hanem egy múlásra ítélt értékrend, egy feudális-rendi maradvány, konzervatív társadalmi zárvány jellegzetessége. Ez a zárvány valóban alkalmatlan az európai modernség fogadására - az igazi polgárság véleménye szerint "élhetetlen" -, de mert saját azonosságtudatát nemzeti identitás- tudatként hirdeti, sokszor úgy látszik, mintha a megre- kedtség "magyar átok" lenne. Pedig nem jellemző a parasztra, a kétkezi munkásra, és az értelmükkel teremtő magyarok, például tudósaink, ki tudnak állni a világ elé. Egy dologban látszik hátrányos helyzetűnek az egész magyarság, s ez - Szabó Dezső helyesen vette észre - a gazdaságban és a világpolitikában folyó kiszorítós szabadverseny. Szabó Dezső tanulmánya az 1919-es proletárdiktatúra idején készült. Az író a kommunizmusban látta azt az ígéretet, hogy megszabadítja a világot a szabadversenytől, és ezzel esélyegyenlőséget szerez a mi versenyképtelen népünknek. Pillanatnyilag igazolta az események menete, (1948-tól mintegy három és fél évtizeden át megint csökkent a versenykényszer, például azzal, hogy a Szovjetuniónak mindent el lehetett adni.) Szabó Dezső akkor nem volt egyedül elsietett bizakodásával. Az értelmiség elit jó része - éppen a legmagyarabb része - re ményeket fűzött a kommün- höz, legalább az első félidejében, gondolván, hogy a diktatúravalamilyenorvosságot talál a nemzet addig gyógyíthatatlannak látszó bajára, amelynek szörnyű diagnózisa volt 'a háborús összeomlás. Gondoljunk Tóth Árpád "Új isten" című ódájára, meg arra, hogy a fehérterror hogyan bánt a proletárdiktatúra alatti tevékenység ürügyén Babits Mihállyal, Kodály Zoltánnal, Móricz Zsigmonddal, sőt tulajdonképpen az akkor már halott Adyval is. Most megint forrongó történelembe került az ország. Egy alakuló világba kell beilleszkednie. Ez azonban az 1919-essel ellenkező véglet: nem óv a versenytől, ellenkezőleg, a szabadversenyes rendet szinte vallási dogmaként vallja és erőlteti. A verseny szelleme szabadon jár át a határokon, az európai Unió bővítése után pedig nem is lesz számára határ. Versenyre képtelen nemzet maradunk? Mi lesz velünk? Dr. Bán Ervin Könyvszemle Kalifornia címmel jelent meg nemrégiben Sztáray Zoltán legújabb munkája. Az ismeretterjesztőnek szánt és Kaliforniáról szóló első részletes magyar nyelvű kötet olvasmányos módon számol be e nyugatamerikai állam földrajzáról, növény- és állatvilágáról történetéről, néprajzáról, múltjáról, jelenéről. Részletes leírást nyújt többek között a kötet a világon máshol sehol sem létező többezer éves fákról, a mamut- és sequoiafenyőkről, a Yosemite Nemzeti Parkról, a Halál Völgyéről, az oroszok gyarmatosítási kísérletéről, a tengerparton végighúzódó missziókról. Történeti beszámolót nyújt a kaliforniai aranylázról, a kaliforniai szőlőkultúra atyjáról, hazánkfiáról, Haraszthy Ágostonról. Végül számbaveszi a kaliforniai városokat, majd beszámol az itteni indiánok életéről. A számos eredeti fényképet tartalmazó kötet megrendelhető: Star Ray Publishing 5252 Sepulveda Ave. San Bernardino, Ca 92404-1125 Ára dedikálva: $12,- postaköltség $1,24 A szerző Csákánykő - A Recski Kényszermunkatábor című munkája ismét kapható $15.- és $1,24 postaköltség. A két kötet együttes ára $25.- és $1,74 postaköltség. Bika Julianna Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés * Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023
