Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-21 / 3. szám

Thursday, Jan. 21,1999 Amerikai Magyar Szó 3. Amerikai Tanácsának közleménye Magyarországnak szüksége van nyugati "nemzetpolgáraira" A nyugati országokban élő magyarok újra és újra kinyilatkoztatták, hogy a magyar nemzet részeinek tekintik magukat. Itt az ideje, hogy a magyar nemzet egésze is testvérként vállalja azokat, akik az óhazától távol szolgálják az egyetemes magyarság ügyét. Ezzel az anyaország önmagát erősíti, hiszen a külhonban élők sok szolgálatot vállalnak az ország jóhíre és támogatottsága érdekében. Kik azok a nyugati magyarok? Két és félmillió ember él a Kárpát-medencén kívül akiknek a szülei vagy az ősei magyarok voltak és bennük még él magyar származásuk tudata. Tudom, hogy vannak akik vitatják ennek a számnak az érvényességét, mert a két és félmilliónak jórésze már nem beszél magyarul. Mégis hinni kell abban, hogy ma nem csak nyelvében, szívében is élhet a nemzet és mindenkit aki a magyarsághoz kapcsolódik magunkénak kell vállalnunk. Ahogy Teleki Pál mondotta a Magyarok Világszövetsége megalakulásakor 60 évvel ezelőtt: "Magyar minden, amire mint magyarok emlékszünk, magyar minden amiért és ami által egymáshoz kapcsolódunk, egymásért érzünk, egymást testvérünknek valljuk". A tesvéri érzés kell legyen az, ami összeköti az óhazában és a távoli szétszórtságban élő népeket. Értéket jelent-e Magyarországnak a nyugaton élő szórvány? Hányszor hangzott el a panasz, hogy nem ismer és nem méltat bennünket a nyugati világ! Most jelentős számú, a magyarság ügyének szolgálatát vállaló és az ország jóhírét keltő ember segíti ezt a képet megváltoztatni. Ők más államok polgárai, új hazájukban részt vesznek a politikai életben, és minthogy magukat magyarnak is vallják, sokat tehetnek Magyarország pozitív megítéléséért. Hivatkozhatunk a NATO csatlakozással kapcsolatban végzett felvilágosító munkájukra, hogy bizonyítsuk, tevékenységük valóban jól működik. Mi a nyugati szórvány helyzete ma? A történelem során nyugatra került magyarok csaknem mind politikai okokból távoztak, vagy maradtak távol a hazától. így volt ez Rákóczi, Kossuth emigrációjánál, vagy a 38-as, 44-es, 47-es, 56-os kirajzással. Végeredményben politikai okokból rekedt Amerikában a századforduló táján "kitántorgott másfél millió" is, akik azért vállaltak munkát a tengeren túl, hogy otthon majd földet vehessenek. Aztán a világháború meghiúsította szándékukat és végleg kinn rekedtek. Ók és leszármazottaik politikai elhivatottságot érezve vállalták a magyarság érdekében végzett munkát. Néhány év múlva egy teljesen új helyzettel nézünk majd szembe. A jelenleg cselekvőképes generáció kihalóban van. Az újabb nemzedé­kek beolvadása pedig jelentősen csökkentheti a magyarok segítőképességét. Hadd illusztráljam mindezt. 1990-ben 1 millió 580 ezer amerikai polgár vallotta magát magyar származásúnak. Ez az adat 11 százalékkal volt kevesebb mint az 1980-as népszámlálás felmérése. Évenként egy százalék a beolvadás. Biztosak lehetünk abban, hogy a 2000-es statisztika sem mutat javulást, sőt talán még nagyobb lesz a magyar származásúak vesztesége; ugyanakkor az Európai Közösség­hez való csatlakozás következtében újabb magyarok kerülnek majd külföldre. folytatjuk tu tu tu tu tű m tu tu tu műm tu ÍU Magyar könyvek ? ^ Szép magyar zene ? O Jó magyar videók ? O KIVíVÍIImMUM-------------Rendelje meg INGYENES katalógusunkat!-------------­BLUE DANUBE Gifts, 217 East 86. St, Suite 244 New York, NY. 10028 ► Tel és fax: <ziz> 794-7099 Hétfő 11-6, K-P: 9.30-6, Szombat: 9-2 W i lt: http://www.blua-danutM.com-----------Megbízhatóság, pontosság, gazdag választék-----------­tu LU tu tu tu tu tu tu tu LUŰtU tu tu .........................................................................Afenti cím postai levélcím, ott nincs árositis. Ötvenéves az emberi jogok egyetemes nyilatkozata Ötven éve, 1948, december 10-én fogadta el az ENSZ közgyűlése az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. E dokumentum létrehozta az emberi jogok nemzetközi katalógusát mind a klasszi­kus szabadságjogok, mind a gazdasági, szociális és kultu­rális jogok területén. Kifeje­zésre juttatta azt, hogy szo­ros összefüggés van az embe­ri jogok tiszteletben tartása, valamint a nemzetközi béke és biztonság, illetve az igaz­ságosabb világ között. A legfontosabb az, hogy milyen hatást gyakorolt az egyes emberek, népek és nemzetek helyzetére a világ különböző részein. Miért fontos az emberi jogok elis­merése és tiszteletben tartá­sa? A több évszázados elmé­leti törekvések és politikai küzdelmek az államhatalom és az állam lakossága közötti viszony alapvető megváltoz­tatására irányultak: az ember ne legyen alattvaló, ne le­gyen a hatalom biztokosai- nak kiszolgáltatottja. Ellen­kezőleg: az állam célja - mint azt az Egyesült Államok füg­getlenségi nyilatkozata meg­fogalmazta - e jogok biztosí­tása, sőt a kormányzat törvé­nyes hatalmának forrása a kormányzottak egyetértése. A hatályos nemzetközi jog­ban több mint száz generális sokoldalú és regionális nem­zetközi szerződés szabályozza az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.A szerződések listájából tallóz­va: az ENSZ közgyűlése 1966-ban fogadta el a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kultú- rális jogok nemzetközi egyez­ségokmányát, melyek mellett említhetők a faji diszkriminá­ció minden formájának kikü­szöböléséről (1965) vagy a gyermek jogairól (1989) szóló egyezmények, továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet égisze alatt elfoga­dott egyezmények a szakszer­vezeti jogokról, a foglalkoz­tatási diszkrimináció tilalmá­ról vagy a kollektív szerző­désről. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata által megnyitott ösvény nemcsak autópályává alakult át, hanem alapvető változásokat is elindított. A nemzetközi jog és a nemzet­közi jogrendszerek közötti Rubicon átlépésével átalakul az állami szuverenitás tartal­ma, az államokat nemzetközi jogi kötelezettségek terhelik polgáraikkal szemben, elfo­gadottá válik a magánszemé­lyek nemzetközi jogalanyisá­ga. A nemzetközi kapcsola­tok rendszere kibővült az emberi jogi dimenzióval. A hidegháború korszakában fontos eleme volt a Kelet- Nyugat viszonynak és az Észak-Dél konfliktusnak is, visszatükrözve nemcsak a külpolitikai célok különböző­ségét, de az eltérő ideológiá­kat is. Napjainkban sem vesztette el aktualitását, hi­szen a világ és egyes térségei súlyos problémáinak megol­dásában mindig jelen van a prioritások meghatározásá­nak kérdése. Az emberi jogok nemzetkö­zi mechanizmusának lénye­ges eleme a jelentéstételi kötelezettség, a szerződő feleknek be kell számolni az emberi jogok megvalósítása érdekében tett lépéseikről. Nincs olyan emberi jogi tár­gyú nemzetközi szerződés, melynek valamennyi állam részese lenne, sőt - eltekint­ve az 1966. évi egyezségok­mányoktól, a népirtás tilal­máról és a faji diszkriminá­ció kiküszöböléséről szóló szerződéshez az országok kevesebb mint fele csatlako­zott. Ezenkívül az emberi jogok tiszteletben tartásának nemzetközi kötelezettségét nagyszámú fenntartás korlá­tozza, elvi elfogadását sok­szor nem követi az adott or­szág gyakorlatának tényleges megváltozása, és rendszere­sen megsértik, sőt lábbal ti­porják az emberi jogokat. , Bruhács János Magyarul beszélő ügyvédek Büntető és Polgári Magánjogi Általános jogi ügyek Shortell-McSweeney 60 East 42nd Street, Suite 601 New York, N.Y. 10165 Tel: 212-573-9090 Fax: 212-661-2385 Hungarian speaking Lawyers Criminal and Civil Matters Keresse: RoseAnn Schill-t Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között v New York, N.Y. 10023 egyezményektől - a többi HARANGOZÓ FERENC RAJZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom