Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1999-05-27 / 21. szám

Amerikai Olyassá New York egyetlen magyar nyeM hetilapját! VOL. Lili. No. 21. Thursday, May 27, 1999 Ára: 75 cent ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Kedves Olvasóink! A múlt heti számunkban közzétettük Ted Koppelhez illetve az ABC (7-es TV állomás) "Niteline" műsorához írt levelünket, melyben kértük, hogy egy vita-előadásban megtárgyalhassuk a Verseilles-i "Békék" embertelen voltát és ezeknek a békéknek a közvetlen kapcsolatát a koszovói helyzettel. 79 év és oly sok borzalmas következménye után éppen ideje lesz, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba és valódi színekben ábrázoljuk az 1920-ban ránk kényszerített "békét". A Verseilles-i Békék nem csupán a magyarsággal szemben voltak kegyetlenek, de ugyanakkor kegyetlenül fejetetejére állították Közép- és Dél-Európa helyzetét és jövőjét is, és hosszú időre meghatározták az itt élő népek ellenséges magatartását egymás iránt, ezeknek a következményeknek csupán egyike, a közvetett egyike, a mai koszovói helyzet. Remélni szeretnénk, hogy felkerülünk a Ted Koppel műsorra, de semmiképp sem fogjuk feladni a Verseilles-i Trianoni "Békék" érdembeli megvitatását és az eddig elhallgatott igazság feltárását. Eredeti levelünk magyar fordítását itt hozzuk: Kedves Koppel Úr: Mi, magyar származású amerikaiak, szeretnénk, ha ön összeállítana és lehetővé tenne egy műsort - egy szem­benálló csoporttal - arról, amit mi a jelenlegi koszovói szituáció gyökereinek előz­ményének tartunk. Érthetetlennek találjuk, hogy senki sem tárgyalja a dolgok lényegét, mely való­ban a háttere a koszovói helyzetnek. A koszovói prob­léma tulajdonképpen a XIV- ik században kezdődött, és később emberek csinálták képtelen tervek szerint... Most mi magunk egyébként nem is vesszük a fáradságot, hogy visszamenjünk a XIV. századba, de legalább men­jünk vissza 1920-ra, arra az évre, mely a legkritikusabb év volt azzal kapcsolatban, ami ma Szerbiában történik. 1920-ban az Egyesült Álla­mok és akkori szövetségesei összehozták a Verseilles-i Békéket,egyesszövetségesek vélt javára. Wilson elnökünk­nek tudnia kellett volna, hogy a Kis Antant előállítása (melynek Jugoszlávia tagjává vált) egy torz helyzetté deg­radálódik majd Európa ebben a részében. Ilyen pél­dául a 5 millió magyar, (egy- harmada az összmagyarság- nak), elszakítása a magyarság többi részétől és az, hogy ezt a magyarságot az ellensége­sen idegen önkénynek Szer­biában, Romániában, Cseh­szlovákiában és könnyű cél­pontként állították ki őket a megaláztatásoknak, kegyet­lenkedéseknek és embertelen bánásmódnak. A valóságban Európa ezen térségében az elcsatolt ma­gyarság van a leglehetetle­nebb helyzetben, és ők az elsőszámú szenvedő alanyai a Koszovó-féle helyzeteknek. Koszovó maga minden tragi­kus körülményével egyetem­ben nem lehetne több mint egy egyszeri epizódja az el­csatolt magyarság 79 éves történetének Szerbiában, Romániában, Szlovákiában és utóbb Ukrajnában is. Szerbiában, magában voltak sokkal kegyetlenebb nemzeti­ségi tisztogatások, és meg­semmisítési kísérletek ma­gyarok és más nemzetiségiek ellen, sőt ezek a tevékenysé­gek állandóan jelen voltak azóta, amióta a Verseilles-i Békét életre hívták 79 évvel ezelőtt. 1944-45-ben például, az azelőtt magyar helységben Apatinban, (most Észak- Szerbia része) a 30 000 ma­gyar és sváb lakosságból csak 100 maradt meg, a többit megölték vagy elűzték a szerbek, most a helység 99%-ban szerb. A Verseilles-i Békék óta a szerb kormányok állandóan helyet csinálnak a saját nem­zetiségüknek a magyarok és az albánok kárára, de na­gyon fontos értenünk, hogy ugyanezen tevékenységek folynak a megszerzett terüle­teken Romániában, Szlováki­ában és 1945 óta Ukrajnában is. A Versailles-i Békék ki­tették az elcsatolt magyarsá­got ennek a tragikus sorsnak most már majdnem 8 évtize­den át. A magyaroknak ezek a te­rületek ősi földjeik voltak, több mint ezer évig, melyet hősiesen védtek úgyanúgy a magyarság ellenségeivel, mint Európa egészének el­lenségeivel szemben. A kon­tinens ilyen hosszú és nagy szolgálata után kitenni a ma­gyarságot ilyen bánásmódnak nem csupán érdemtelen, de halálos igazságtalanság is ellenük. Annyi szenvedés után, az élet minden vonalában kriti­kusan újra kell értékelnünk ezeket a békéket és azok következményeit. Végre ideje lenne megvizsgálni a Versailles-i Békék jogtalan kegyetlenségeit és ezeknek következményeit. Csak így tudunk megoldásokat és i- gazságot ajánlani azoknak akikkel oly szánalmasan bán­tunk. Ha semmit sem teszünk most a megoldások érdeké­ben, a következő Koszovó- féle probléma ezen országok elnyomott kisebbségi ma­gyarságával lesz majd kap­csolatos akármikor ezen or­szágok akármelyikében. Er­kölcstelen tétlenül várnunk a történésekre és megengedni, hogy ezek az emberek ennek a 79 éves gonoszán kierősza­kolt "Békének" a foglyai ma­radjanak. Az elhatározását várva maradok 1999. május 11-én Péterváry Miklós főszerkesztő Varsó katonákat küld Albániába A lengyel kormány katonákat kíván küldeni Albániába. Jerzy Buzek miniszterelnök már tájékoztatta erről Aleksander Kwasniewski államfőt, akinek a hozzájárulása nélkül lengyel katonák nem vethetők be külföldön. Az alakulat feladata a koszovói menekültek segítése, táborok építése lenne, közölte a kormányfő. A kormányszóvivő elmondta, hogy a 140 fős alakulat Albániába küldésével a kabinet elébe kíván menni a NATO elvárásainak. Hangsúlyozta, hogy Varsó kész további mintegy ezer menekült befogadására is. Balcerowicz pénzügyminiszter közölte, hogy a költségvetés tartalékaiból négymillió zlotyt különítettek a segélyakióík finanszírozására. Megérkeztek az első vadászgépek Taszárra Magyarországra vezényelt 24 F18-as amerikai vadászgép közül 16 - három kötelékben - május 22-én megérkezett Taszárra. Elképzelhető, hogy ezek a gépek - a NATO jugoszláviai akciójának keretében Magyarországról indulnak csapásmérő feladatokat végrehajtani, de ezt mindenkor az adott helyzet, a tervben foglalt feladatok határozzák meg - mondta Végh Ferenc vezérezredes a Magyar Honvédség parancsnoka Vaclav Havel újra kórházban Vaclav Havel cseh elnököt május 20-án hörghuruttal újból kórházba kellett szállítani. Az eddigi vizsgálatok szerint nem valószínű, hogy Havelnél újabb tüdőgyulladás lenne kialakuló­ban - jelentette be Ilja Kotik, az államfő kezelőorvosa. A 62 éves cseh államfő az utóbbi két évben súlyos tüdő- és vastagbél műtéten ment keresztül. Az orvosokszerintszervezeténekellenállóképessége leromlott. Havel legutóbb tavaly decemberben volt beteg. Világkonferencia Budapesten Tudomány a művészetben, művészet a tudományban címmel tudományos világkonferenciának ad otthont Budapest június 26-tól, amelynek számos művészeti és kultúrális kísérőprog­ramja is lesz. A világ vezető tudósai (közöttük számos Nobel- díjas) tartanak tudományos szimpóziumokat a Budapesti Kongresszusi Központban. Az ötnapos tudományos üléssoro­zat lebonyolításához az UNESCO 500 ezer dollár támogatást, a magyar kormány a különböző tárcáktól elvont összegekből 100 millió forint támogatást ígért. Meddő tárgyalások Koszovóról Egy börtönt is lebombáztak május 21-én a NATO repülőgé­pei - közölték szerb források. A halottak között foglyok és börtönőrök egyaránt vannak. A bombázások 58. napján találat érte Belgrádban egy üzemanyagraktárt és a robbanás károkat okozott Svájc belgrádi nagykövetének rezidenciájában - pontosan akkor, amikor az ország nemzeti ünnepe alkalmából fogadást tartottak az épületben. Svájc tiltakozott. Jamie Shea, a NATO szóvivője Brüsszelben bocsánatot kért ezért, hogy az utóbbi napokban számos diplomáciai képviselet megsérült a támadások során, de kizárta azt, hogy az észak-atlanti szerve­zet változtasson "bombázási stratégiáján". Május 21-én Moszkávaban eredménytelen támadásokat folytatott egymással Strobe Talbott amerikai külügyminiszter­helyettes, Martti Ahtisaari finn elnök és Viktor Csernomir- gyin, az orosz államfő balkáni megbízottja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom