Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-21 / 3. szám

Olvassa New York egyedim magyar nyelvű Amerikai Ara: 75 cent Nyílt levél Pataki kormányzóhoz Belgrád próbálja eltüntetni a racaki mészárlás nyomait Belgrád tagadja, hogy fegyvertelen albán civileket mészároltak le Racak faluban, január 15-én, és hazugsággal vádolja William Walker EBESZ-misszó-vezetőt. A szerb hatalom továbbra is ilyen keményen lép fel az albán terroristák ellen - jelentette ki egy pristinai kormánytisztviselő. Albán források szerint a szerb biztonsági erők január 17-én is támadták a körzetet. William Walker amerikai diplomata fényt derített a racaki leszámolásra, tömegmészárlásnak és az emberiség elleni bűntettnek minősítve azt. Walker, aki egy megfigyelőcsoport élén jan. 15-én a Pristinától mintegy harminc kilométerre délnyugatra fekvő településre ment, megdöbbenéssel állapítot­ta meg, hogy a különleges rendőri erők akciójának áldozatai kivétel nélkül fegyvertelen parasztok, akiket közvetlen közelről tarkólövéssel terítettek le. A megfigyelők 45 holtestet számol­tak meg, köztük három nő és egy tizenkét éves gyermek tetemét. Az amerikai diplomata az esetről tájékoztatta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi központját és sürgette, hogy a háborús bűnökkel foglalkozó hágai ENSZ-törvényszék haladéktalanul küldje el szakérőit az eset kivizsgálására. A koszovói ideiglenes kormány elnöke, Zoran Andjelkovics tévényilatkozatában azt mondta, hogy a szerb hatalom továbbra is ugyanolyan eréllyel lép fel az albán terroristák ellen, mint legutóbb Racak falunál. Brazíliára figyel az egész világ Clinton elnök közölte: nemcsak éber szemmel figyelik, mi történik Brazíliában, hanem kormányzatának tagjai már dolgoznak, hogy hathatós segítséget adjanak a mély pénzügyi válságba esett dél-amerikai országnak. A brazil jegybankelnök január 13-i lemondásának híre és a real leértékelése újabb bizalmi válságot indított el a pénzpiacokon. Európában a Dow Jones nyitásáig 6 százalékkal esett vissza a frankfurti DAX, a pesti börze azonban most is túlteljesítette társait: a BUX közel 10 százalékot vesztett értékéből. Gustavo Franco, a brazil jegybank elnöke azután jelentette be lemondását, hogy január 12-én 1,2 milliárd dollárt vontak ki Brazíliából. Ez a legnagyobb mértékű napi tőkekivonás a brazil pénzpiac tavalyi megingása óta. A jegybank ezt követően bejelentette a real árfolyam sávjának kiszélesítését, ami gyakorlatilag 10százalé­kos leértékelést jelent. ____________________ MOSZKVA. Az orosz elnök beteg.de szóvivője szerint ura a helyzetnek, jogköreit nem adja át a kormányfőnek. Borisz Jelcint ismét kórházban kezelik, azúttal bevérzett gyomorfe­kéllyel, és emiatt valószínűleg elmarad a január végére tervezett párizsi útja. Orvosai szerint 2-3 hetes kezelésre van szüksége az orosz elnöknek, akit úgy vélik nem kell megope­rálni, mert gyógyszerekkel is meg lehet gyógyítani. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban újjá kell formálnunk a politikai egzisztenciánkat. Napjainkig a két párt szisz­téma jól szolgálta az orszá­got, mert ez általában egy emelkedett vezérelv alapján, és az ország szolgálatában működött. Vissza kell hoz­nunk ezeket a mozgatóerő­ket, ha nem akarjuk megis­mételni egyes részleteit a Római Birodalom történel­mének. A két párt törekvéseit újra kell definiálnunk, és úgyszin­tén a mi elvárásainkat a megválasztandó elnökökkel kapcsolatban. Országunkban manapság felemás házban érezhetjük magunkat, ahol a közgazda­ságnak a teljesítménye szinte csodálatos, ugyanakkor er­kölcsi általánosságban nem tudjuk hova tartozunk. Húsz évvel ezelőtt nehezen tudtuk volna elképzelni, hogy az USA közgazdasága újra vezető szerepet kap majd a világgazdaságban.Különösen a Reagan évek segítettek bennünket ehhez a Phoenix- újraéledéshez. Azok voltak az idők, amikor a közgazda­ság, a politikai cél és a kor­mány közös nevezőn voltak. Abban a nyolc évben termel­te ez az ország a gőzt, mely a jelenlegi konjuktúrához segített, és még valószínűleg egy kis ideig szolgálni fog bennünket. Viszont a gőz nyomása csökkenőben lesz hamaro­san. Ebben a versengő, kö­rülményes világban orszá­gunk jövőjéről, az elkövetke­zendő évtizedekről most kell gondoskodnunk, ugyanúgy, mint húsz évvel ezelőtt; u- gyanolyan célratöréssel, u- gyanolyan szorgalommal. Az amerikai nép érdekében a két domináns pártnak na­gyobb gonddal kell kiválasz­tania a jelölteket, különösen az elnökjelölteket. A jelenlegi problémánk csupán egy prelude a jövőnk- höz, melyet nem fogunk tudni kikerülni, ha nem tesszük meg a megfelelő lé­péseket már most. A jelen helyzetbe belekeveredtünk még úgy is, hogy még időben nagyon is sok indikáció ta­núskodott a potenciális, való­színű jövő problémák mel­lett. Mindazonáltal a De­mokrata Párt érthetetlenül mégis egy ilyen jelöltet sze­melt ki magának. Most pedig, mindenek tete­jében a demokraták azzal vádolják a republikánusokat, hogy azok fenntartás nélkül, fanatikusan támogatják saját pártjuk álláspontját, holott a valóságban a demokraták reakciója a vádakra sokkal inkább központilag vezényelt most, mint a republikánusok akciója volt akkor. Természetesen, ha már egyszer fabrikálunk és elfo­gadunk egy hamis causa-t, onnan már könnyen vitathat­juk az okozatokat, a követ­kezményeket. Időben orszá­gunk történelme helyére teszi majd ezt a tragikomé­diát, és megnevezi majd a felelősségeket és felelőtlen­ségeket. A tény az, hogy minden lehetetlen helyzetkép dacára szerencséseknek tarthatjuk magunkat, mert az egész még sokkal rosszabb is lehe­tett volna. Az elnökünk szerencséje, hogy elnöksége egybeesett a szüret, a betakarítás idősza­kával, az ország közgazdasági és ezen keresztül az általá­nos fellendüléséért neki is jut érdem, még úgy is, hogy ennek a fellendülésnek a tervét, vetését, kimunkálását mások végezték el előtte. Egyébként egy akármilyen csodálatos közgazdasági helyzet sem mentesíthet egy pártot vagy vezetőjét a fele­lősség vagy következmény alól, csak azért, mert egy nagy adag népszerűség hal­mozódott fel érdemből, vagy érdemtelenül. Általában igaz a tétel, hogy egy megválasz­tott politikustól nem várha­tunk többet, mint amilyen az előző szellemi és erkölcsi bizonyítványa, képessége és története megenged. Itt is így igaz ez; azt kaptuk, amit reálisan elvárhattunk. Most újra gőzt veszít az ország abból, mely a Reagan években akkumulálódott és eddig hordozott bennünket. Most újra szükségünk van egy olyan vezéregyéniségre, aki képes összehozni ugyan­azokat a kellékeket, alkotóe­lemeket és a környezetet, hogy a jövőnket biztosíthas­suk. Ahogy most van, így csak a múltúnkból élünk. Mi úgy érezzük, Ön, Pataki kormányzó, lehetne eg? ilyen vezéregyéniség, aki egy új egységet, összhangot adhatna a Republikánus Pártnak. Ön meg tudna húzni egy új horizontot és vezethetne bennünket egy sikeres, új millennium felé. Önben Pataki kormányzó, látunk mi, egy ilyen vezetőt, akinek ehhez megvan a te­hetsége, a jelleme, az akara­ta, a tudása és az előrelátása. Az Ön kormányzósága alatt Ön bemutatta nekünk, hogy érti, mi visz bennünket előre. Ön, eminens módon újító volt, de ugyanakkor meggon­dolt; sohasem hazárdírozó. Ön mindig figyelmesen mérlegelte a közvéleményt, döntéseibe foglalta a válasz­tók akaratát, véleményét, de mégis új unikum, komplex megközelítéseket választott, hogy jobban szolgálhassa New York állam problémái­nak megoldását. Meggyőző­désünk, Ön ugyanezt tenné az egész ország érdekében is. Ön egy becsületes ember, egy tiszta politikus, és Ön birtokában van azon tulaj­donságoknak, melyek képe­sek ezt az országot új magas­latokra vinni. Tarsolyában van minden, amire szüksége van egy jó elnöknek. Mi sohasem láttuk Önt, kormányzó, bizonytalannak, határozatlannak. Az Ön el határozásai mindig méltóak voltak a szükséghez, a körül­ményekhez. Az Ön intézke­dései mindig természetesen születtek, úgy, hogy nem o- koztak fájdalmat a becsületes állampolgároknak. Ön, Pataki kormányzó, ta­lálkozott komplex esetekkel és látszólag könnyedén ol­dotta meg azokat, holott mi választók tudtuk, azok nem lehettek könnyű elhatározá­sok. Ami talán a legfonto­sabb: az Ön összes határoza­ta, elkötelezettsége, és lépése jól beváltotta az Ön választói reményét; később is jól mű­ködtek és megoldották ennek az államnak a problémáit, el­várt teljességben és kellő időben. Még úgy is, hogy az Ön neve, Pataki kormányzó, nem a legismertebb név ebben az országban; mi úgy érezzük - sokakkal -, hogy Ön a legalkalmasabb, hogy ezt az országot az új évezred felé vezesse; az Ön vezetésé­vel az Egyesült Államok feN felé fog ívelni, jó utón és jó irányban. Mindezért nyomatékosan hangsúlyozzuk, és buzdítjuk Önt, hogy induljon 2000-ben az elnökválasztáson az or­szág érdekében, a Republi­kánus Párt érdekében. Az amerikai népnek szük­sége van Önre. Az Ön ideje elkövetkezett és az most van. Nicholas Petervary, főszerkesztő VOL. Lili. No. 3. Thursday, Jan. 21, 1999 /róVvv„| AW. ^ ISSN^194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003____________Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584

Next

/
Oldalképek
Tartalom