Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1999-04-15 / 15. szám
6. Amerikai Magyar Szó Thursday, April 15,1999 Ady Endre mellszobra a N.Y.-i Kossuth teremben Gyulai bácsi Az Első Magyar Református Egyház Kossuth Termében Kátav Mihály szobrászművész a gyülekezetnek adományozott szobrának leleplezése alkalmából ünnepélyes megemlékezésen vettünk részt Virágvasárnapon. A tehetséges, sokoldalú művész ezzel a művével I. díjat nyert az 1954-ben kiírt Ady-pá- lyázaton, a szobor Kátay Mihály szobrászművész és bronzmásolata azóta is gyülekezetnek adományozott a clevelandi Magyar Ady-mellszobor 1954-ben Kultúrkertben látható. Az átadási műsort Nt. Cseh György lelkipásztor nyitotta meg Ady Endre életéről szóló bevezetőjével, majd Kátay Mihály, Cserey Erzsi Magyar Színházának tagja, díszlettervezője és énekművésze két Arányi Kornél által megzenésített Ady-verset énekelt el mély áhítattal, az Úr érkezése, és A Magyar ugaron címűt. Az ünnepi istentiszteleten a Miatyánk megzenésített változatát is ő énekelte. Deák Ferenc presbiter szavalta el a Föl-föl dobott kő című verset nagy átérzéssel. Avasárnapi istentiszteletet követő kedves szeretetvendégség után a szokásos bibliaóra következett, melyet Nt. Cseh György állított össze. Ady Endre istenes verseit elemezte "hívő szemmel a bibliai kijelentés tükrében" - mint mondta. Minden említett vershez (20 vagy 25) kikereste a Bibliában található pontos idézeteket, rámutatva, hogy Ady milyen sokszor építette be ezeket verseibe. Az egyházi ünnepekkel kapcsolatos verseket válogatta ki. Először a Jézuska tiszteletére címűt olvasta fel és Lukács evéngéliumának 23-ik fejezetéből a 34-ik verset olvasva hozzá "Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek", az Ady versben a hasonló gondolat: (Az Úr) "Áldja meg azokat, kik a szívünkbe vernek mérges szuronyokat". Az Úr érkezése" verséhez az Apostolok cselekedetének 9, fejezetét olvasta fel, Saul megtérését a damaszkuszi úton, ahol "nagy hirtelenséggel fény sugárzott a mennyből és három napig nem látott" Ady-verse: "Mikor elhagytak, mikor a lelkem roskadozva vittem, csendesen és váratlanul, átölelt az Isten" az egyik leggyönyörűbb emberi élmény - az utolsó sorokban ezt írja: "És megvakultak hiú szemeim". A "Krisztus-kereszt az erdőn" című verse a tékozló fiút juttatja eszébe. "Két nyakas, magyar kálvinista" "Apa, fiú, egy igen s egy nem" 20 év elmúltával megbánja, amit akkor elmúlasztott - s megemeli a kalapját mélyen a kereszt előtt Hiszek hitetlenül Istenben, Mert hinni akarok Mert sohase volt úgy rászorulva, Sem élő, sem halott idézett verssorok Márk evangéliuma 9:17-ben így szólnak: "Hiszek, segíts a hitetlenségemen" "Az Isten balján" című vers első sorai: Az Isten van valamiként, Minden gondolatnak alján ez Pál apostol Korinthusiakhoz írott első levelében a 15. fejezet 28 versében így szól: "Az Isten legyen minden - mindenben"! Az Istenhez gyönge szódat emeled, Teveled lesz akkor az Isten, - írja Ady - és ez a 77-ik zsoltár soraira emlékezteti a lelkipásztort: "Szavamat Istenhez emelem" Még sok más verset említett Nt. Cseh György, többek között "Az Istenkereső lárma" verset a 17-ik zsoltárhoz "A Sion-hegy alatt" címűt a 9-ik zsoltárhoz "A sátán kevélye", "Szentlélek karavánja", Szent Antal tisztelete" sorait is mind összehasonlította a Bibliából vett idézetekkel. Ilyen alapos, nagy tudást, mély nagy felkészültséget és kutatómunkát igénylő előadás, egy tanulmány, szinte egy doktori disszertációnakfe'.elne meg, mind a bölcsészkaron, mind a teológián! Csak kis részletekben tudtam visszaadni ezt a nagy élményt nyújtó virágvasárnapi istentiszteletet és műsort, amelyről Cserey Erzsi és Miklósi Barbara készített filmeket a Művészeti Fórum, illetve a Hungarian TV Magazine televíziós műsor részere. Reméljük rövidese látni fogjuk. Bartos Mária Újítsa meg előfizetését! A Fekete-Körös mentén néhány száz lelket számláló Bihar megyei kis falu nem található meg a térképen, vasútállomása sincsen. Egyetlen földút vezet oda, aztán onnan tovább. Egyszerű, szorgos becsületes emberek vívták itt is naponta küzdelmes, fáradtságos harcukat a mindennapi betevő falatért. Élt közöttük egy jóságos öregember, akit mindenki Gyulai bácsinak szólított. Már jó ideje, hogy egyedül maradt, nem volt senkije. Régi, alacsony háza a falu végén húzta meg magát, két módosabb, tágasabb porta között. Ház és gazdája jól összeillettek, még hasonlítottak is egymáshoz. A foghíjas, sötét cserepek úgy fedték a szúette, üszkös gerendákat, mint a vékonydongájú, töpörödött, idős ember ősz fejét annak kopott zsíros, fekete kalapja. A vityilló tenyérnyi két kis ablaka a vízimalomra nézett, akárcsak a ház előtti lócán zsugorodó Gyulai bácsi mélyenülő, mogyorónyi, barna szeme. Pipája társaságában hallgatta a vízimalom egyenletes dohogását és innen figyelte falujának dologgal dúsan tűzdelt, megszokott ritmusú életét, már amikor az idő kegyes volt hozzá. Látta, ki mikor, milyen igásállattal, hány zsákkal fordul be a malom udvarára, amiből az ő bölcsességével sokmindenre tudott következtetni. A malomárkon túl már csak a rét terpeszkedett. Ide hajtották ki a falu állatait legelni a megszürkült fahí- don keresztül. Gyulai bácsi előtt vonultak el naponta kétszer. így ő napirenden volt az ellős tehenekkel, meg a fiadzós kocákkal is. Tőle bárki megtudhatta, kitől lehet venni választós malacot, vagy szépen fejlett üszőt. Szeme láttára váltak a kis libapásztorok eladó lányokká, majd felkontyolt, bekö- töttfejű szorgos menyecskékké. Ugyanis az a szokás járta errefelé, ebben az eldugott bihari faluban, hogy a leány- gyermekek hajukat befonva, hátukra leengedve hordták, csak vasárnap vagy ünnepek alkalmával tekerték fejük köré koszorúba,, s akkor színes pántlikát is tűztek bele. így viselték mindaddig, amig az esküvő napjának befejező aktusaként a menyasszonyt átöltöztették, haját hosszú hajtőkké 1 feltűzték és a fejét bekötötték. Az új asszony ezután már csak így mutat- j kozott. Táncmulatságok al- i kalmával a szomszédos falvakból idevetődött legényemberek így tudták, ki a hajadon és kinél nincs már semmi keresnivalójuk. Gyulai bácsi napjai nem mutattak nagy változatosságot, de mi mást tehetett, csutoráját piszkálgatta, pipáját tömögette,majdpipafüstjébe burkolózva szemlélte ezt a körülötte zajló szűk világot. Naptól, széltől aszalódott kiszáradt arcbőrén a tiszteletet parancsoló ráncok sokasodtak és mélyültek Ha egy szekér haladt el előtte, a szekeres gazda ostornyelével megpöccintette kalapja szélét, míg a nyájas kis öreg fejével biccentve viszonozta az üdvözlést és mosoly futott j végig az arcán. Ha már fogytán volt a bagója, kiutalt magának egy újabb pakli olcsó pipadohányt, de hogy megvehesse, végig kellett kocognia a falu hosszában elnyúló úton, mivel a bolt az út ellenkező végén állott. Idejéből bőven futotta erre is, a pakliravaló meg valahogyan mindig kisikeredett. Elégdetten pöfög- tette hát rövidszárú pipáját, senkinek nem állt útjában, még a légynek sem ártott. Csupán 2-3 méh lelte halálát miatta nyaranta, amikor beállított a falu tanítójához kinzó reumájának méhszúrá- sos kezelésére. Nem sokat mondhatott magáénak, de nem maradt adósa senkinek. Mindig megtalálta a módját annak, hogyan viszonozza a kapott szívességet. Mivel pipázott, a cigaretta-papírokra nem volt szüksége, alkalomadtán azokat a tanító úrnak adta. Nagy bagós volt a sovány magas, fiatal nevelő is, élő gyárkéményként ontotta a füstöt cigarettájából egész nap. Csak akkor szívott tiszta, friss levegőt, amikor aludt vagy nikotintól megsárgult, csontos ujjai között egy újabb cigarettát sodort magának, nagy gyakor- j lattal. Ha az öreg pipás nyitva találta a tanítói lak utcára nyíló ablakát, akkor oda tette a papírokat egy kővel lenyomatva, nehogy a szél felkapja és szerteszét fújja, mint a pitypangok beérett apró magjait. Naplementekor, mielőtt a sokatigérő vályúk irányába, hazafelé rohanó orgonasípszerűén visító, röfögő disznók felverték volna az út porát, mindenki igyekezett becsukni az ablakokat, még a zsalugátereket is. Ilyenkor talált rá Gyulai bácsi ajándékára a tanító úr vagy mindig mosolygó, jóságos felesége. Lámpagyújtásra már hazaértek a gazdák is a mezei munkából ökörfogataikkal. Éppen csak behúzták a szekeret a színbe, a serdülő lánykák már tisztogatták, egyengették az út felől eső részét, majd a homokos udvaron is eltüntették az állatok patáinak meg a szekérkerekének a nyomait. Nem rendelet, hanem nemzedék- ről-nemzedékre maradó hagyomány volt ez csupán, de nem lehetett találni sehol még egy elhullajtott szalmaszálat sem. Vacsoránál e- gyütt volt mindenütt a család. Evés közben jutott némi idejük arra, hogy elmondják egymásnak, kivel beszéltek, mit hallottak, megtudják, mi hír járja a faluban. A másnapi teendők kiporciózása után tértek csak nyugovóra. A mindent látó, mindentudó Gyulai bácsit a falu népe temette el elmaradhatatlan pipájával együtt. Még fejfát is faragtak neki, ezt kívánta a tisztesség. Mindez emlék csupán. Gyulai bácsi elillant pipafüstjével együtt eltűntek a méh- zümmögéses, fecskecsicsergéssel teli, gólyakelepeléstől hangos nappalok meg a bé- kakuruttyolásos, meghitt, csendes falusi esték. Nagy Johanna SZENZÁCIÓ ! Világhírű írónőnk CLAIRE KENNETH bestseller regényei megrendelhetők: az Amerikai Magyar Szó Kiadóhivatalában 130 E 16th St New York, N.Y. 10003 Éjszaka Kairóban Randevú Rómában Forgó táncparkett Egon naplója Holdfény Hawaiiban Halálos háromszög Kötetenként: $ 14.- postázással együtt (A Kenneth könyvek a rendszerváltozás után ismét megjelenhettek Magyarországon. 1989-ben 18 könyvé jelent meg és két év alatt 6 millió példány fogyott el. Ez hivatalosan is világrekord egy 10 millió lakosságú európai országban.)
