Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)
1999-04-15 / 15. szám
Amerikai Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Ára: 75 cent VOL. Lili. No. 15. Thursday, April 15, 1999 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 254-0397 Fax: (212) 254-1584 Mi magyarok, a NATO és Szerbia Ha politikusok lennénk, különösen ha "contemporain" (kortárs) értelemben lennénk azok, úgy sohasem írnánk meg ezt a cikket, mert ez a cikk tönkre tehetné a karrierünket. Egy politikus sohasem dugja ki a nyakát, mert az ártalmas lehet. (így születnek aztán a teszem is meg nem is banális általánosságok.) Az igazság pedig az, ha a szerbeknek kétirányú igazságérzetük lenne a magyarság felé, szimpatikussá tudnának válni. Ez ugyan egy fölöttébb rendhagyó elképzelés, mivel ilyesmi általában nem szokott megtörténni, mindenki a maga igazságának kovácsa Valójában a szerbek eredeti hazája Koszovó és közvetlen környéke volt, még Nándorfehérvár, a mai Belgrád magasságában sem léteztek szerbek. A török terjeszkedéssel mindez megváltozott. Bár a Koszovó mai területén lévő Rigómezőn a törökök ellen bátran harcoltak a szer- bek, de ilyen ellenállást soha többé nem, tudtak megismételni, így hozta a sorsuk össze a magyarokkal, akiknek az évszázadok folyamán csak asszisztálni voltak képesek A szerbekkel ellentétben a bosnyák szerbek és az albánok egy része behódolt a törököknek, sőt idővel a vallásukat is átvették. A szerbek fő többsége ezt sohasem tudta megbocsátani nekik. Ilyesmit nem is könnyű megemészteni vagy elfeledni, úgyanúgy ahogy a magyarságnak is nehéz túltennie magát azon, hogy azok a szerbek, akiket (is) a magyarság a saját pusztulásával védett, és segítőén befogadott a lepusztult területekre, (még Szentendrére is), az ország szívébe is, azok a történelmük folyamán ellenük tudtak fordulni. A magyarság felé a fonálc ság még jobban elképesztő, annál is inkább, mert 1920- ban Szerbia nemcsak történelmi ősi magyar területeket (mint nekik Koszovó volt) kanyarítottak le, de magyarlakta területeket is bekebeleztek. Bár valamikor Magyarország déli megyéi voltak a legsűrűbben lakott magyar megyék. (Gondoljunk csak a Hunyadiakra, Temes megyére, vagy Hunyad megyére), a kiállások miatt a magyarok gyorsabban és nagyobb számban pusztultak, mint a szer- bek vagy a románok. Bár kétségtelen hogy a szerbek is kivették a részüket ezekből a harcokból. A természetellenes az e- gészben csak az, hogy az é- szakra vonult, befogadott szerbek később maguknak követelték nem csupán az általuk már gyéren lakott "ősi" földet, az általuk betelepült déli magyar területeket, de ki kanyarítottak magyarlakta, a törökök által le nem pusztított részeket is. A magyarok és a szerbek között még így is aránylag kevés és jelentéktelen villongások voltak még úgy is, hogy a szerbek úgy vélik, hogy ők követelhetik a régit, az ősit, (Koszovót), de a magyaroknak még az ősi magyarlakta területekhez sincs joguk. Ha a szerbek számítanak magyar szimpátiára, - ahogy bizonyos tekintetben érdemesek is lehetnének erre -, úgy nekik is helyénvaló lenne több szimpátiát mutatniuk a magyarsággal szemben azért is, de nem feltétlen csak a- zért, mert nincs is többé elfogadható jogi alapja a trianoni, (jogtalan) juttatásnak, (mert tulajdonképpen már rég nincs is Jugoszlávia), hanem azért, mert ez így lenne rendjén és igazságos. A mai délvidéli szerbek javarésze 1944 után érkezett oda, tervszerű betelepítés folytán, míg az előbbiek sokat köszönhetnek a Habs- burgokévszázados manipulá- cóinak. A magyar nép szolgalelkű kommunista uraival könnyen meg lehetett játszani az erőpolitikát, de ez nem lesz mindig így. Egyszer majd a magyar nép magára talál, felébred az alvó oroszlán. A magyar nép sajnos netto legnagyobb vesztese volt a török harcoknak és a kommunista hatalomnak egyaránt, de biztosan ez nem marad így örökké. Ami a szerbekre vonatkozik az vonatkozik a magyarra is. Nem lesz messze az idő, amikor a magyarok is rá fognak ébredni, hogy mi történik velük. "Vigyázó szemeiteket" azokra az időkre "vessétek" A szerbek részéről az igazságos, becsületes és okos dolog is az lenne, ha visszaadnák legalábbis a magyarlakta területeket, ha nem is az "ősi" történelmi határok vonalán. A Duna-Tisza vonala nyugodt magyar emberekhez méltó otthont tudna nyújtani a mai Szerbiában elő magyarságnak. Ilyesmire előbb-utóbb úgy is sor kerül, de ilyen formán a magyarok örökre megbékélhetnének a szerbekkel, és a szerbek méltán számíthatnának a magyarság messzemenő szimpátiájára, mert nem csupán a szerbekkel szemben történt igazságtalanság, de a szerbek által is. És nem lenne szükség a mondvacsinált, ellehetetlenült, fából vaskarika is "Jugoszlávia" nére sem. Szerbia így már nyíltan is Szerbia lehetne. Péterváry Miklós Csoóri Sándor marad a Magyarok Világszövetsége elnöke Április 9-10-én ülésézett a Magyarok Világszövetsége. Tisztújítás szavazatai alapján a helyén maradhatott Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöke. Kilencvenheten támogatták és ugyanennyien ellenezték, hatan pedig tartózkodtak illetve érvénytelenül szavaztak a Csoóri Sándor MVSZ elnök felmentését kezdeményező nyugati régióbeli indítványra. A felmentéshez 151 voksra, vagyis további 53 szavazatra lett volna szükség, tehát a Magyarok Világszövetségének elnöke posztján maradt Bombák az ortodox húsvétkor is Április 11-én ismét akadályzta az időjárás a NATO jugoszláviai légi csapásait, ennek ellenére szerb jelentések szerint is jelentős károkat okoztak a szövetség gépei Szerbiában és Koszovóban. Klaus Naumann tábornok szerint már lerombolták a telepített célpontok 50 százalékát. Az Egyesült Államok és Nagy-Británnia újabb erősítést küld a Balkánra. A NATO tagországai jóváhagyták azt a tervet, amelynek értelmében a szövetség humanitárius megbízással összesen mintegy 8 ezer katonát telepít Albániába. A NATO megkezdi a csapatok végleges összeállítását. A csapatok gerincét olasz egységek adják, de bizonyosan jelen lesznek francia, görög és amerikai egységek is. Magyarország legfeljebb néhány orvossal és egészségügyi személyzettel vesz részt a küldetésben. Az újra megnyitott Morina átkelőhelynél továbbra is menekültek ezrei lépik át a jugoszláv-albán határt. Az orosz törvényhozás alsóháza (duma) gyakorlatilag megismételve a felsőház korábbi felhívását - orosz fegyverszállításokat szorgalmazott Jugoszlávia számára. Az állami duma nagy többséggel 279 szavazattal 34 nem és 4 tartózkodás mellett elfogadott ajánlás jellegű határozatában arra szólította fel Borisz Jelcint és a kormányt, hogy vizsgálja meg a fegyverek, harci technika és fegyver alkatrészek jugoszláviai szállításának lehetőségeit és tegye meg a szükséges intézkedéseket. Jelcint és Primakovot egyben arra is felszólították, hogy Moszkva küldjön katonai missziót Jugoszláviába. Jugoszlávia az orosz-fehérorosz unióban? Gennagyij Szeleznyov, az állami duma elnöke szerint Borisz Jelcin orosz elnök " "támogatásáról biztosította Slobodán Milosevics jugoszláv elnök kezdeményezését Jugoszlávia csatlakozásáról az orosz-fehérorosz unióhoz". Szeleznyov hangsúlyozta azt is, hogy e hármas unió lehetséges annak ellenére, hogy nincs közös határ Jugoszláviával. NATO külügyminiszterek Brüsszelben Brüsszelben a koszovói válságról tanácskoztak a NATO- országok külügyminiszterei. A konfliktus lehetséges politikai és katonai megoldását, valamint a humanitárius helyzetet vitatták meg a politikusok. Az ülést a leghatározottabb fellépés iránti eltökéltség jellemezte, a megbeszélés előtt több külügyminiszter is megismételte, hogy folytatni kell a légicsapásokat Jugoszlávia ellen. Solana főtitkár kijelentette, hogy a szövetségeseknek továbbra is határozottnak kell lenniük és nem szabad más választást hagyniuk Milosevics elnök számára, mint az igazságos béke elfogadását. A francia védelmi miniszter szerint jelen helyzetben elképzelhetetlen , hogy Koszovóban az emberek kellő katonai védelem nélkül egymás mellett tudjanak élni a bekövetkezett súlyos események után.
