Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1999-04-01 / 13. szám

6. Amerikai Magyar Szó Thursday, April 1, 1999 Sok szó szól a szóról. János az evangélista, egyenesen vele kezdi a vilá­got, mondván: "Kezdetben volt az Ige..." Igézetes erőt, teremtőt, tulajdonított a szó­nak, és nem csak ő. Őelőtte és őutána mások is, máig is sokan. Költők és papok, szónokok, sámánok, tudó­sok, vádlók és védők és tanárok, katonk és kofák élnek a szóból. Használják parancsszónak és bűvszó- nak, használják imára és ká­romlásra, igét hirdetnek vele és el gyönyörködtetnek, meggyőznek és ámítanak, rávesznek és elcsábítanak, megértetnek és összekuszál­nak vele. Mondanak igazat egyetlen szóval és szóáradat­ba fojtják, amit kimondani nem akarnak. Tulajdona, sőt tulajdonsága az embernek a szó mióta beszélni tud és irni megtanította magát, a szóval kezdődik az embe­riség, szóval a történelme. Az utolsó szó joga illeti az embert, az ítélet előtt, első szavát lesik világrajöttétől: ...mama... "Kezdetben volt az Ige..." - szólott az apostol. Igaz egy másik mester, későbbeni, de apostolnak úgyszintén nevezhető:Goet­he, nagymessziről így vála­szol Faustjában a rajongó evangélistának józanul: "Kezdetben volt a tett..." De még ő, a cselekvés pártfogó­ja és szószólója sem tud szabadulni a szó igézetéből -költő hogyan is tudna szabadulni a szó mágikus erejétől - s balladájának bűvészinasa, elfelejtvén a varázsigét, szó híján nem tud gátat vetni elkövetett tettének, és a palackból kiszabadult szellem eláraszt­ja a házat. Madách "nagy ■ talizmánénak nevezi a végre meglelt szót, viszont sok-sok tízezer szava közt nem egy rosszallót ejt a szóról Shakespeare, a Troilus és Cressidában például ezt: "Szó, szó, puszta szó; szív egy szikra se, s a cselekedet más úton halad..." Szó, szó, szó - mondja Hamlet is, és legyint. Mint látható, sok szó s ennél még milliószorta több, felsorolhatatlanul számtalan, szól a szóról, mióta kezdet­ben volt az Ige. Ennyi szó között, az embe­ri történelem szóözönében, és ennyi szó mellett, vará- zsos, játékos, vajákos, ko­moly, csalfa, megigéző, meggyőző szavak mellett, az Szó a szótlanságról Mátrai-Betegh Béla (1914-1981) első és az utolsó szavakon kívül és túl rajtuk, had szól­jak most néhány szót a szótlanságról. Mert a szótlanság mellett sem lehet szó nélkül elmenni. Nem az elhallgatott szavak szótlanságáról beszélek, nem is a visszafejtottakéról. Nem az elharapott szókról, és nem a kétértelműen félig kimondottakról és hirtelen elhallgatókról, a mitsem mondókról, de a sunyin sokat sejtetőkről. Nem az óvatos szótlanságról szól a szavam, nem is a "ne-szólj- szám-nem-fáj-fejem" lapító, megalkuvó, ügyes szótlanságáról. Nem is a "ha-én-egyszer-kinyitnám-a- számat" alattomosan és gyá­ván fenyegető szótlan­ságáról. Nem a megkukult szótlanságról, a szókincste- len, a kifejezés-nincstelen szótlanságról, nem a közölnivaló-nélküliekről, a tompáról, a bárgyúról, nem a közönyös szótlanságról. Nem a néma, az elnémított, sandán hallgató, bandzsító, a cinkosan összekacsintó szótlanságról, nem az ug­rásra és pletykálkodásra, a szószátyárságra mindig kész, rágalmakra lesbenálló, hazug szótlanságról beszé­lek. Hanem a nyílt szótlan­ságról. Az őszintéről, a beszédes, a sokatmondó, szavak áradatánál néha töb­bet mondó szótlanságról. Ahogy egy téli tó szótalan; ahogy egy őszi fa ejti szótla­nul a szépséges mondókáját az idők csöndes múlásáról; ahogyan egy madár csőre elbújik a szárnytól lban, befejezvén ezidei énekléseit; ahogyan a szél szava eláll napszálltakor s hallgatagon közli aznapi elfáradását hársfák és jegenyék levelei­vel. Ahogyan egy labda egyszercsak kigurul a gyere­kek zsivajából és elveszve szusszan egyet s elhallgat egy bokor alján. Arról a be­szédes szótlanságról beszé­lek, ahogyan néma egy szo­bor s mégis mindent kivall önmagáról, ahogyan szótlan egy kép és mégis mindent közöl. Ahogyan hallgat egy gyöngy a kagylójában, és mondja, mondja, egyre mondja, vég nélkül meséli a végtelen tengert, az első és az utolsó szó jogán, egyszer­re. Ezekről a nyílt, kivalló szótlanságokról beszélek. Az áradozó, őszinte, a vallomással teli szótlanság­ról beszélek, melynek nyel­vén beszélni nem csak a természet tud. Nemcsak befagyott tavak, lombhul­lások és elpihent széljárások tudják ezt a gazdag hallga­tást. Arról a szótlanságról beszélek, amelynek nyelvét nemcsak tárgyak ismerik és beszélik ékesen, nemcsak gurulásban kifáradt s magu­kat valamely bokor zugában egy kicsit kiszusszanó lab­dák, sokbeszédű néma szob­rok, képek, kifogyhatatlan közléstől hallgató műtár­gyak, szavak nélküli dalok és zenék. Ért a nyílt szótlan­sághoz - talán mégjobban ért hozzá, mint a nyílt szóhoz - az ember is. Ül egy férfi a munka­asztalnál, áll a munkapad­nál, áll egy tájban egyedül, hever a tűben nyitott szem­mel és feszült homlokkal. Szótlan ő és mozdulatlan, mégis tudni róla, hogy zsi­bong benne és körülötte, zajong, zümmög, suttog és duruzsol benne és körülötte a terv, a gond, egy gondolat, egy keserűség, némely örvendezés, működik benne egy mű: talán egy híd, talán egy csavar csak, talán egy regény, talán csak egy rím. Elmondja mindezt, nyíltan és szótlanul. Felpillant egy nő, hall­gatag, a szemében feltük­röződik és megszólal egy világ: egy ábránd, egy esz­mény, egy vágy, szerelem, féltékenység, szemrehányás, aggodalom, harag, gyöngéd­ség, ellágyulás, szól egy tennivaló, talán csak az, hogy fel kell varrni egy gombot. Elmondja mindezt nyíltan és szótlanul. Megáll a színpad egy pillanatra, csönd lesz hall­gatás, a párbeszéd fennakad a szótlanságon, s a néző tud­ja, hogy most beszél a sors, most szól nagyon a dráma, most megy át színen szótla­nul az idő. Elmodják mindezt szí­nészek, rendezők írók, nyíl­tan és szótlanul. Sok szó szól a szóról, s mint látható, sok szó szól és még ezerszerte több, felsorolhatatlanul temérdek szó szólhatna a szót­lanságról, mióta kezdetben volt a Szó, mióta kezdetben volt az Ige, mióta kezdetben volt a Tett, mióta kezdetben volt a Hallgatás. Mióta kezdetben volt az Ember, aki ért ha úgy akarja, a szótlanság igézetéhez is. Mátrai-Betegh Béla Magyarul beszélő belgyógyász Dr. Veronica Zaharia Hematológus - Onkológus New York University Downtown Hospital Cabrini Medical Center Általános kivizsgálás - Vér és vizelet teszt vér és rákbetegek kezelése, - Rák szűrés. Electrocardiogram, - Tüdő vizsgálat ­Rendelő: 237 East 20th Street Suite # 1-H New York, N.Y. 10003 Telefon: (212) 995-0422 Biztosítást elfogadok! Előzetes bejelentés szükséges Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők: 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vémyomás*cukorbetegség Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy Felvehető a repülőtéren, vagy az Ön kényelme érdekében címre szállítjuk. * Elérhető árak, megbízható autók. Bővebb információért hívják Máriát: Tel/Fax: 1-800-599-7507 # # ☆ ifr ^ Autóbérlés Magyarországon * STAR RENT-A-CAR U.S.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom