Amerikai Magyar Szó, 1999. január-június (53. évfolyam, 1-25. szám)

1999-04-01 / 13. szám

4. Amerikai Magyar Szó Thursday, April 1, 1999 Új konzulátus nyílik Kassán, Szabadkán és a Székelyföldön Magyarországnak fejleszteni kell a regionális és szubregio- nális együttműködést, növelni a határátkelőhelyek számát. Magyarország tervezi három újabb főkonzulátus megnyitását is - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára közelmúltbeli külföldi látogatásainak tapasztalatait összegző sajtótájékoztatóján. Az államtitkár végiglátogatta a környező országok magyar­lakta területeit, Erdélyt, Kárpátalját, a Vajdaságot, a Dráva- szöget és a Felvidéket. Látogatásának tapasztalatait összefog­lalva elmondta, hogy a térség jó eséllyel válhat Európa egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági régiójává, ezért - nemzetpolitikánkat az EU-integrációs és nemzetpolitikai céljaival összehangolva - fejlesztenünk kell a határ menti, regionális és szubregionális együtműködést. Erdélyben és Kárpátalján különösen nagy a fogadókészség a magyar befektetésekre; az országok közti gyorsabb átjárhatóság érdekében. Mivel a határon túli magyar közintézmények - templomok, iskolák, árvaházak, kultúrházak - leromlott állapotban vannak, fenntartásukhoz a magyar állam segítséget nyújt. Magyarország konzuli hálózatának bővítése keretében, eredményesebb együttműködés érdekében főkonzulátusok megnyitását tervezi Kassán és Szabadkán, valamint a Székelyföld peremén Magyar tábornok az ENSZ-misszió élén Báli József az első magyar tá­bornok a napokban foglalta el az ENSZ kasmíri békefenntar­tó missziójának vezetőjeként állását, amely egyelőre egy évre szól, ám lehetőség van további hosszabbításra. A tábornok - aki 1990 és ’91- ben az ENSZ irak-iráni kato­nai megfigyelőcsoportjában dolgozott iraki területen - az amerikai légierő-akadémiáján szerzett parancsnoki képesítést. Később a Magyar Honvédség vezérkaránál az IFOR, majd az SFOR kötelékében végzett nemzetközi békefenntartó tevé­kenységet irányító központot vezetett, az utóbbi hónapokban pedig Martonyi János külügyminiszter katonai főtanácsadója volt. Lesz-e helyünk a tudásorientált nemzetek között? Feledésbe merült Bajcsy-Zsilinszky? Igaza volt-e Boros Imrének, aki megállapította, hogy immár feledésbe merült Zsilinszky alakja? Jogosnak tartva a kutatói munkásságát a politikus élete és életműve tanulmányozásá­nak szentelő tudós kérdését és többé-kevésbé egyetértve a kitűnő publicista megállapításával, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nemcsak a nagyközönség, hanem a hivatalosság is megfeledkezni látszik Zsilinszkyről. Legalább­is ezt bizonyítja az, ami a szobrával az elmúlt két évben történt, illetve történik. Ismeretes, hogy a szobrot még a pártállam utolsó évtizedé­ben, óriási hivatalos ellenzés után, de engedve az akkor még csak fejét fel-felütő ellenzék követelésének, állították fel a Bajcsy-Zsilinszky út legelején, szemben az evangélikus templommal. Amikor döntés született arról, hogy az új Nemzeti Színház az Erzsébet téri autóparkoló helyére kerül, a szobrot eltávolí­tották és raktárba helyezték. Most pedig, hogy az építkezés máshol lesz, a területre park kerül, szintén nem esik szó a szobor újbóli felállításáról. Érthetetlen. A magyar demokrácia önmagának tartozik azzal, hogy ismét álljon Budapest Belvárosában a szobor. Felállítása minden illetékes hivatalos szervnek erkölcsi kötelessége. Egy világbanki felmérés szerint a világ összes vagyo­nának 64 százaléka úgyneve­zett "emberi tőke": vagyis tudás és felhalmozott tapasz­talat. A McKinsey tanácsadó cég szerint 2000-re az USA- ban, a munkahelyek többsé­ge tudást, információt és in­telligenciát igénylő munka­hely lesz, az alacsony szintű tudás iránti igény pedig vi­lágszerte csökkenni fog. A jövő munkanélkülijei ezért valószínűleg a mai összesze­relő üzemek betanított mun­kásai lesznek. Ezek a változások a világ- gazdaságban lejátszódó olyan drámai változások tünetei, amelyek megkérdőjelezik a korábban általánosan vallott közgadasági nézeteket: ezek szerint egy nemzet verseny- képességének és gadaságá- nak legfőbb forrása a minél több fizikai erőforrás, vagyis föld, munkaerőmennyiség és tőke, és az, hogy ezeket az erőforrásokat mennyire haté­konyan tudja felhasználni. A kapitalista ipari társadalmak ugyanis egyre inkább tudás­alapú társadalmakká alakul­nak, amelyekben a verseny- képesség és a gazdaság meg­teremtője nem a fízikai-erő- forrás-tömeg és nem a ren­delkezésre álló olcsó munka­erő, hanem a nemzet szelle­mi javainak, tudásának nagy­sága, ezek hasznosításának ésújratermelésénekképessé- ge lesz. Az a társadalom, amelyben a tudás nem érték, amelyben előrejutni, boldogulni kor­rupcióval, kapcsolatokkal és kétes üzletekkel lehet, ebben az új világban nem számíthat tartós sikerekre. Úgy is fogalmazhatnánk tehát, hogy a tudás megszer­zése és állandó megújítása nemcsak az egyén, hanem a nemzet sikerességének js előfeltétele, hiszen ma már, és a jövőben egyre inkább, a nemzetek és a cégek verse­nyében a tudás lép elő a leg­fontosabb versenyfegyverré. Az az ország, amely nem sorolja előre feladatai fon­tossági listáján az oktatás­ban, tanulásban és kutatás- fejlesztésbe történő beruhá­zásokat, az emberek tudásá­nak, képességeinek hasznosí­tását és újratermelését, vala­mint kreatív energia felsza­badítását, nem lehet verseny- képes azokkal, amelyek ezt teszik. Nem véletlen ezért, hogy az Európai Unió egyik fon­tos dokumentuma, az amsz­terdami szerződés így fogal­maz: "A EU biztosítani kí­vánja, hogy polgárai a legma­gasabb szintű tudást meg­szerezhessék és azt folyama­tosan megújíthassák." Magyarországon a rend­szerváltás özönvízében a negyven éven felüli szakem­berek sokasága maradt ki Noé bárkájából; korai nyug­díjaztatásra, alkalmi, tudását nem hasznosító munkaválla­lásra vagy munkanélküliségre kárhoztatva. Versenyképes tudású mérnökök, tanárok, gyógyszerészek, orvosok munkalehetősége szűnt meg, vagy kínált olyan alacsony életszínvonalat, hogy csak I.IPTÁK GYÖRGY RAJZA pályaelhagyással, a kereske­delem, a biztosítás a bankvi­lág területén való munkavál­lalással tudták életüket elfo­gadhatóvá szinten továbbvin­ni. Ez a folyamat is felbe­csülhetetlen tudásvesztesség- gel járt együtt. Igaz, új tudást is teremtett. A korai nyugdí­jazások, illetve általában a nyugdíjasok tapasztalatait, ismereteit hasznosító kezde­ményezések hiánya miatt is folyamatosan csökken a tár­sadalom által felhasználható tudástömeg .Csath Magdolna Ó, de sok könny.... Ó, de sok könnye van Ennek a világnak Könnyekkel van tele Fele az óceánnak. Ha a könnyek árja Gyöngyhegyekké válna Magasabb lenne, Mint a Himalája Ha minden jaj kiáltás Viharrá egyesülne Vádló haragjával Az égig mennydörögne. A könnyek tengerén Életünk csónaka Ebbe vagyunk mi emberek Belekapaszkodva Evezők nélkül E viharos tengeren Ó, Uram, miért nem segítesz Már a gyarló emberen. Lutheran István Halló - Régi barátok és ismerősök! Újra privát rendelő-órák New Yorkban Dr. Bartalos Mihály a Columbia Egyetem volt tanára Belgyógyász és genetikus Konzultáció, kivizsgálás, kezelés Előzetes bejelentés szükséges Tel: (212)262-5291 30 West 60th Street, Suite 1-F a Columbus Circle és Columbus (9th) Avenue között New York, N.Y. 10023

Next

/
Oldalképek
Tartalom