Amerikai Magyar Szó, 1998. július-december (52. évfolyam, 26-47. szám)
1998-09-24 / 34. szám
Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű heu^ Amerikai Ára: 75 cent VOL. LII. No. 34. Thursday, Sep. 24, 1998 \_____________________________1____________________ ISSN 0194-7990 American Hungarian Word, Inc. 130 É s16t^treet, New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584 A "magyar" alkotmány Milyen lesz az orosz kormány? A magyar államiság mélységeit talán nem lehet semmivel sem jobban mérni, mint azzal a ténnyel, hogy még mindig Rákosinak az 1949-es 20-as törvényét nevezzük "magyar" alkotmánynak. Semmi sem bizonyítja jobban, mint a fentiek, hogy milyen következményekkel jár, ha egy kormány mulaszt. 1990-ben - a választások előtt és közvetlen utána - kiderült az ég, de aztán végképp be is borult. Az MDF- kormány feladta próbálkozás nélkül, és szólamokhoz fordult: "a 15 millió magyar" szólamához ahelyett, hogy rögtön, e tökéletes időben, munkához látott volna. Akkor jobban, mint bármikor ebben a században, érett volt a hazai és nemzetközi helyzet, hogy a magyarság jogain, kötelességein és céljain kívül a megcsonkított országon kívül maradt magyarsággal szembeni kötelezettséget is egy új alkotmányba foglalhassa az ország a magyar nép jövőjével, helyzetével és törekvéseivel egyetemben. Sajnos az MDF-kor- mány nem a teendőkhöz volt méretezve. Nem mondhatjuk, hogy a nyugati hatalmaknak 1990-ben hirtelen elenyészett az iszonyuk a kreációjuk megváltoztatásával szemben - így valószínű határváltoztatásra - Isten ments - nem gondoltak, de határozottan ez volt az az idő, amikor nemcsak rendezni lehetett volna, de rendezni is kellett volna a kisebbségi magyarság sorsát és jövőjét. Sajnos a kormány mással volt elfoglalva: saját magával. Az MSZP-kormánytól aztán mit is várhatott volna a magyar nép, de az, amit kapott, az kimerítette a hazaárulás fogalmát: az "alapszerződések", a Dunakanyar és ezek csak a külpolitikában... Ők miért is váltották volna fel a Rákosi-alkotmányt, a- mikor megválasztásuk egymagában annak folytonosságát hozta vissza. Nem mondhatjuk azt sem, hogy ezen idők alatt semmi sem történt. Az Országgyűlés, annak képviselői, többé vált, mint egy Bólogató Jánosok gyülekezete, sőt erőtlen alkotmánymódosításokat is hajtottak végre. Megalakultak a helyi önkormányzatok is, de gyakran a szereplők a régiek maradtak, mert az indulások egyenlőtlen pozíciókból történtek, és így nehéz volt elmozdítani azokat, akik oly mély gyökereket vertek. A helyzet lényegesen máig sem változott, mert a hódoltság korából az előnyök oly nagyok. Persze most már van Alkotmánybíróság is és Állami Számvevőszék, de még mindig nagyok a visszaélések és a korrupciók, ugyan a rendőrségnek is kezd megváltozni a funkciója, és fokozatosan kezd a bűnözés elleni tevékenységnek a szolgálatába szegődni. Mindez azonban nem az igazi, a toldozás-foltozás nem egyenlő egy új, a magyar néphez méltó alkotmánnyal. Bár vannak hangok és tendenciák erre vonatkozóan, de hivatalosan még mindig nincs rendezve elcsatolt testvéreink millióinak a törvényes státusza a magyar nép egészében. Az alkalmi hangadások viszont lehetetlenül gyámoltalanok, kétségbeej- tőek és szomorúan bátortalanok. Az új alkotmányban világosan le kell szögeznünk, törvényesen, viszonyunkat ezekkel a testvéreinkkel (sőt a nyugati és más országokban élő testvéreinkkel is). Sajnos be kell látnunk, most már az ország jelen helyzetében nem lenne helyes egy ilyen, új alkotmánnyal az ellenségesen viselkedő országoknak alkalmat adni, hogy a közeljövő- beni Európai Uniós és NATO-tagság elnyerésének a törekvéseit megbéklyózni igyekezhessenek. Sajnos, az elmúlt 48 év történései után nem lehetnek illúzióink afelől, hogy ezek a szomszédok nem mulasztanák el ezt az alkalmat sem, ugyanúgy mint eddig; minden lehető alkalmon kapitalizáltak. Az elmúlt 78 év alatt újabb és újabb sérelmezéseket újítottak, hogy akadályt fabrikálhassanak a kisebbségi magyarság emberi és teljes állampolgári jogainak elnyerése elé. Nekünk magyaroknak, szerte a világban, tudnunk kell, hogy érdembeli megbékélés csak akkor lehetséges, ha az elcsatolt magyarság megkapja az önrendelkezési jogát, mert a különböző manipulációk velük csak így szűnnek majd meg, ha maradéktalanul meglesz a lelkiismereti szabadságuk, a szabadságuk a tanuláshoz, a szabad sajtóhoz, a szabad szóláshoz, a gyülekezéshez, az ősi kultúrához, a tradícióikhoz. Az új alkotmány előkészítése előtt is ez a kormány tettekben tevékenységében folyamatosan és fáradhatatlanul a gyakorlatban készítse elő a jövő alkotmányát. Egy ilyen szellemben folyjanak a tevékenységek. Ez az kormány álljon ki bátran és következetesen olyannyira, hogy amikor az idő elérkezik, a tulajdonképpeni cél írásbani megfogalmazása maradjon csak hátra, mert Trianon ide vagy manipuláció oda, mi magyar testvéreinket koncként senkinek oda nem dobjuk, csak azért, hogy imigyen vásároljunk szégyenteljes békét. Ellenkezően, teljes értelmű-értékű jogaikért mindig ki fogunk állni. Péterváry Miklós Magyar áldozatok 1968-ban? BUDAPEST. Lányi Zsolt, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke bejelentette, hogy albizottságot hoznak létre a csehországi események feltárására. A prágai események leverése miatt magyar katonák is átlépték a határt és az ott történtek miatt hősi halottaknak kell tekinteni azokat, akiket halálos baleset ért. Levéltárakból és egyéb iratokból több mint tíz magyar áldozatra lehet következtetni. MOSZKVA. Jelcin elnök hivatalában fogadta a védelmi és a belügyminisztert, akikkel az ellene szervezett október 7-ei kommunista-szakszervezeti akciónapról tárgyalt Szergej Sztyepasin a belügyi tárca vezetőjével, aki elmondta az államfő szigorú parancsot adott arra, hogy az államrendet semmilyen körülmények között ne veszélyeztethessék a demonstrálok. Orosz lapkommentárok meglehetősen borúlátóak, az Izvesztyija úgy vélte: Primakov kormánya annyira összetett lesz, hogy arról ember nem mondja meg, milyen színű: vörös, rózsaszín avagy fehér. Gazdasági elemzők szerint egyre nő a munkanélküliség. Jevgenyij Primakov minisztelnök, orosz üzletemberek és vállalkozók előtt beszélve kiemelte, hogy a válságból való kilábalást és a gazdaság motorjának felpörgetését a lakosság további szenvedésének elkerülésével szeretné elérni. Az orosz társadalom demokratizálásának folytatása, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása mellett az új orosz kormány végrehajtja a reformok szükséges korrekcióját. Ki kell fizetni az elmaradt béreket és nyugdíjakat, növelni szükséges az adóbevételeket, az adózási fegyelem szigorítása, valamint az ipari és mezőgazdasági termelés fellendítése a cél. Az orosz kormányfő szerint a nemzetközi közösségnek nem szabad elvesztenie bizalmát Oroszországban. Az országnak elegendő tartalékai vannak, de most meglehetősen gyorsan más országok támogatását igényli. Vaclav Havel Washingtonban WASHINGTON, D.C. Vaclav Havel Csehország kormányfője, ki egy hónappal ezelőtt súlyos műtéten esett át, Washingtonba látogatott és részt vett Clinton elnök sajtókonferenciáján, ahol kijelentette, hogy a jelenlegi világ- helyzet nagyon komplikált. Arra a kérdésre, hogy szerinte helyes volna-e, ha Clinton lemondana, nem adott közvetlen választ Fenyegetőzik a Hamasz A Kelet-Jeruzsálemben megkezdett építkezések folytatására próbálja meg rábírni az izraeli jobboldal a kormányt, miközben újabb merénylettől tartva riadókészültségbe helyezték a biztonsági erőket. Mintegy 25 jobboldali zsidó fiatal az éj leple alatt sátort vert a tervezett Har Homa-i zsidó telep helyén. A Hamasz azzal fenyegetőzött, hogy merényletekkel torolja meg két vezetőjének halálát, akiket az izraeli hatóságok gyilkoltattak meg. Dennis Ross, az amerikai elnök közel-keleti megbízottja találkozott Gázában Jasszer Arafat palesztin vezetővel. Ross úgy nyilatkozott, hogy Arafat csak akkor hajlandó találkozni a héten Netanjahuval, ha az elfogadja a ciszjordániai csapatkivonás amerikai tervét. Clinton elnök tető alá akarna hozni egy New York-i csúcstalálkozót Arafattal és Netanjahuval. Újabb iráni hadosztályok Afganisztánnál Kilenc iráni tartományból kilenc, nehézfegyverekkel is felszerelt hadosztályt vezényeltek az afgán határra, jelentették be Teheránban. A hadosztályok felszerelése teljes, a tábori kórházaktól a hadmérnöki felszerelésig mindent tartalmaz, azaz "háborús"készültséget jelez. Az afgán határon már állomásozó 70 ezer főnyi iráni hadsereget 270 ezer főnyi, légierővel is támogatott, jól szervezett és az iráni-iraki háborúban kipróbált ütőképes haderővé duzzadt. Magas rangú iráni katonai vezetők azt közölték, hogy a tálibok taszítják Iránt a háborúba, mert veszélyeztetik a keleti határok stabilitását.
