Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-29 / 4. szám
Thursday, Jan. 29, 1998 5. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Hungarian Painter in N.Y. Zsuzsanna Cseke came to the USA in 1988 with an international scholarship from the U niversity of Massachusetts to join the Master of Fine Arts program. Soon she moved to New York where she continued her studies. She has participated in many national and international competitions, exhibited in New York, San Francisco, Santa Fe, Canada and Spain. She won a grant from the Soros Foundation and other scholarships. In 1992 she returned to Europe and lived in Rome for two years, exhibited in galleries in Rome and worked at the Venice Biennial of 1993. In Italy she met a German art consultant who helped her travel to and exhibit in Germany as well as Paris and London. She started as a printmaker, making etches, lithograph and silk-screen, was strongly figurative. Since 1992 she paints, she is in her abstract surrealistic period. Her works have been permanently displayed at the Pace Collection in New York for a year. She is preparing shows in Stuttgart, New York and Long Island. Her works used to be displayed in Budapest at Gallery Csontvary and Gallery Csok, the galleries belonging to the Hungarian Cultural Ministry. She has three prints in the collection of the New York Public Library, works in the collection of the Food and Agricultural Organization (FAO) of the United Nations in Rome, the BBC Service in London, the Institute of Culture and Work in Rome and others. A szerző 57 versében gondol vissza hazájára: falura, templomra, húsvétra karácsony estre, barátokra, családra • fiatalságára Amerikából. Az ihletet adó Magyaror- szág-i és Arizona-i "idill" harmonikusan lélegzikegyütt a szép sorokban, ami ebből az "első kötetes" verseskönyvből áramlik. Várjuk a folytatást. Megrendelhető szállítással: Kaprinyák Gyuláné 7104 N. 7th Street Phoenix, AZ 85020 USA cimen S 7.95 beküldésével személyi csekken, vagy nemzetközi pénzesutalványon. Katinkának Kaprinyal. Gyuláné, Bodnar Katalinnak £gy szív lebeg lelkesen Ragyogó a szép lelke Egy szív dobog hevesen Ragyogó az ihlete jvieséíi az életét Istennek a gyöngyszeme ívleseli rténetét Istennek a kedvence Hazájáé ; epede Betöltő a kegyelme Hazájáért szenvede Betölté a sejtelme Legyék mindig jó, vidám Legyék mindég csalogány Ferencz Amália Akikre büszkék vagyunk.... (3) Nagy örömmel készülünk a Lincoln Center Walter Reade filmszínházában bemutatásra kerülő több mint 40 magyar filmre, mint ahogyan az előző írásomban már megemlítettem. Szinte mindennap érdemes lenne elmenni, sőt néha naponta kétszer is, mert délutáni előadás is lesz. Ezt megelőzően, Január 22-én a 7-ik Jewis Festivál keretében mutatják be a Makón született Andre de Tóth 1944-es filmjét az európai zsidóság üldözéséről és 20-án Mérai Adolf 1916- ban készült némafilmjét Simon Judith címmel amely Kiss József költőnk balladájából készült, a magyar falu jellegzetes képeivel. Tehetséges filmrendezők, színészek jutottak el hazánkból az amerikai filmvilág fellegvárába. Akkoriban ez a mondat volt kiírva a Metro Goldwin Meyer filmstúdió egyik falán: "Azért mért magyar vagy, nem jelenti azt, hogy zseni is vagy!" Mielőtt az USA-ba érkezett, Korda Sándor otthon készített egy némafilmet, úgyszintén Kertész Mihály, melyeket most láthatunk a Magyar Film Története fesztivál keretében. Andre de Toth 1939-ben készült filmje "Semmelweis" életrajza kerül bemutatásra, még a háború előtti korszakból és Szőts István "Emberek a havason" c. filmje, ami most különösen aktuális a környezetvédelem témája miatt, de nekünk fájó emlékeink vannak a gyönyörű erdélyi havasok láttán, a szívünkbe zártuk ezt a filmet! Még egy régi film, "Ember a híd alatt" Vajda László 1936-os filmje lesz január 26-án, de ezzel vége is van a háború előtti film történetnek - de egyetlen egy Karádi filmet nem fogunk látni, egyetlen egy Latabár vagy Jávor Pál filmet, Rózsahegyi Kálmánt, stb., s így sajnos a cím: " A History of Hungarian Cinema" nem fedi a teljes múltat. A háború utáni leghíresebb film a "Valahol Európában", Radványi Géza filmje lesz, Január 28-án és 29-én Fábry Zoltán "Korhinta" filmje 1953-ból és Gertler Viktor 1952-es filmje az "Állami Áruház". Az 1956 utáni filmeket sokan láthattuk a Muzeum of Modern Art magyar film- sorozataoan vagy a New York-i Film Fesztiválon vagy a mozikban - nemzetközileg elismerten tehetséges filmrendezőktől, mint Makk Károly. M- os Márta, Jancsó Ni., os. A februári programban olvashatjuk, hogy mivel az államilag finanszírozott filmvállalatoknál nem volt szempont a filmek úgynevezett "box office" sikere, ámbár politikai megszorítások léteztek, a rendezők bizonyos politikai és művészi szabadságot élveztek és a filmipar előnyére volt a pénzügyi segítség. Jobb technikai eszközök lehetősége a filmkészítőknek alkalmuk volt saját művészi képességeiknek kifejezésére könnyebben, mint most a "fordulat" éve után kevesebb állami segítséggel nagyobb versenytársakkal, komplikált co-produkciókkal kell megküzdeniük. Mégis a művészi színvonal megmaradt és láthatjuk majd például Janisch Attila "Hosszú alkony" c. filmjét 1997-ben Törőcsik Marival a főszerepben, Fekete Ildikó "Bolshe vita" c. filmjét 1995-ből. Az ismertebb híres filmrendezők filmjei a következők: Makk Károly: "Szerelem" Darvas Lilivel a főszerepben; "Ház a sziklák alatt"; Szabó István: "Apa"; Kézdi Kovács József: "Ha megjön József'; Tarr Béla: "Családi Tűzfészek" és "Sátántangó" egy 7 órás epic film a kommunizmus bukásáról, Elek Judit: "Sziget a szárazföldön" Kiss Manyival 1969-ből; Ranódy László: "Pacsirta", Kosztolányi Dezső regényének film- változata, Gothár Péter: "Megáll az idő", amely megnyerte a "Legjobb külföldi film" díját a New York film- Critics tagjaitól. Ez a film volt az első, amelyik az 56-os forradalom témájával mert foglalkozni úgy, hogy már az "idegenbe szakadt honfitár- sak"-hoz akart közeledni, mint Mészáros Márta: "Napló Gyermekeimnek", vagy Sándor Pál: "Szerencsés Dániel" c. filmje. Még sok érdekes filmről írhatnék, de remélem sokan fogunk elmenni, hiszen több mint egy hónapig kis magyar sziget lesz Manhattan közepi11' Bartos Mária Az írás megmarad- Apám nagyon hamar megtanított rá, hogy becsüljem a sajtónak a munkáját, azt mondta, hogy ő maga kultúrájának nagy részét ebből szedte. Azt mondta apám: egy szépíró megír egy regényt, amelyben jóra, szépre buzdítja a nemzetet, esetleg három-négy, tizenöt vagy harminc esztendő múlva érik meg a termés. De az újságíró meg tud valakit mentem, vagy el tud valakit Ítélni. Az újságíró kezében mérhetetlen nagy a hatalom. Az újságírónak csak azért kell a lelke mélyén imádkoznia, hogy tisztességes maradjon és valóban azt tegye, hogy azt, amit kapott ezzel a hatalommal, arra használja fel, amit a debreceni polgár, amikor polgárrá avatták, az eskümintában elmondott; "Úgy segítsen meg az Isten engem, hogy az igazat nem hamisítom, a hamisat nem igazítom," A sajtónak az a szent feladata van, hogy az igazságot mondja ki, az ártatlant mentse meg, a bűnöst leplezze le, és szolgálja azt az országot, amelynek a gyerekei vagyunk úgy, hogy attól az egész világ előre menjen. h. Szabó Magda Csak Manhattan-i nézőknek Hungáriáé Magazin* y a TV műsor szombaton de. 10 óra' .or :s kábelen vasárnap du. fél 3-kor a 16-os kábelen i ir'/k magyarul" műsor: szombaton reggel 7 órakor a 34-es kábelen, hétfőn de. fél 10-kor a 17-es kábelen
