Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)

1998-03-19 / 11. szám

Thursday, March 19, 1998 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Március 15. New Yorkban Nyolc hónappal ezelőtt családommal bőröndjeinket pakolva készültünk New York-i életünkre, s mintegy magától értetődő mozdulattal tettem el egy jó méteres darab, piros-fehér-zöld, nemzetiszínű szalagot. Most ebből a szalagból készült kokár­dáinkat tűztük fel az idei március 15-e tiszteletére, hogy együtt ünnepeljünk a New York-i, New Jersey-i, Connecticut-i magyarsággal a Riverside Dr.-on lévő Kossuth szobor előtt, nemzeti történelmünk legtisztább napjainak 150. évfordulóján. 150 év kerek évforduló, ezt a évfordulót az itt élő magyarság méltó módon, szinte egységesen ünnepelte, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség szervezésében, Gyulassy Hites Györgyi rendezésében. Ragyogó napfény, csípős szél, szinpompás zászlólobogás és cserkészruhás lányok, fiúk fogadták a mintegy 400 főnyi ünneplő közönséget. Pontban két órakor Dömötör Zsuzsa műsorvezető szavait követően, Nt. Havadtőy Sándor mondott avatott hangvételű rövid imát. Az amerikai himnuszt Apatini Lisa énekelte el nagyon szépen, majd a "Szózat" csendült fel Persányi Clarisse előadásában, amit az ünneplő közönség is együtt énekelt vele. Rudolph Giuliani, New York város polgármesterének üdvözlő szavait, személyes megbízottja tolmácsolta, s levelét Dömötör Zsuzsa vette át, mint ahogy később szintén ő vette át George E.Patakitól New York állam kormányzójától, a szervezők évek óta tartó erőfeszítéseit elismerő oklevelet is. A kormányzó beszélt magyar gyökereiről, elmondta, hogy 1996-ban Kisvárdán járt nagyapja szülővárosában, ahol magyar őseit 300 évre visszavezető családfával örvendeztették meg. Kovács István a Magyar Köztársaság New York-i főkonzulja az évforduló méltatásán túl, hangsúlyozta, hogy az itt élő magyar fiatalok magyarságtudatának erősítése, milyen fontos feladat. Henry J. Stern Commissioner a szobor felállításának történetét idézte és bejelentette, hogy a város, és gyűjtés nyomán,vállalja a következő ünnepségre a terület és a szobor teljes rekonstrukcióját. Dr. Farkas Ervin a Magyar Zsidó Világszövetség elnöke Kossuth Lajos amerikai körútjáról és március 15-e máig ható jelentőségéről beszélt. A színes és élvezetes műsort a Garfield-i, a New York-i, a New Brunswick-i cserkészek, az Arany János N.Y.-i Magyar Iskola növendékei és az Életfa zenekar adta. Részleteket, rövid idézeteket, itj. Körbl József, az ünnepi beszédet Pig- nitzky Réka mondta. A szobor megkoszorúzása után, Ft. Csete István záróimája hangzott el, majd utolsóként az egybegyűltek a magyar Himnusz felemelő dallamaival fejezték be a 150. évforduló megünneplését. , Szeberenyi Otto Magyarok Világszövetsége Amerikai Tanács Sajtótájékoztató Az Amerikai Magyar Református Egyesület, az Amerikai Magyar Szövetség és az MVSZ Amerikai Tanácsa együtt koszordzta meg Kossuth emléktábláját a washingtoni Kossuth- ház falán, majd a Kapitóliumban a Kossuth mellszobrot. A március 13-án tartott megemlékezésen Dózsa György és Papp László mondott ünnepi beszédet. Az amerikai törvényhozás házában Kossuth szobra Wallen- berggel szemben azon kevés külföldi nagyság emlékét őrzi, akiket az amerikai nép szívébe zárt. Lafayette márki után Kossuth Lajos volt a második külföldi személyiség, aki a kongresszus két házát együtt köszönthette. A két ház közös gyűlésére 1852. január 7-én került sor. Az összegyűlteknek lejátsszák Kossuth Lajos beszédét az eredeti viaszhengerről készített kazettáról. E beszédet Kossuth 1890 szept. 20-án Turinban mondta fonográfra az aradi márt/rok emlékművének leleplezésére. "Nem néma az a kőszobor, amely a Magyar Golgotán a halhatatlan vértanú hallottak emlékének emeltetett. A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a Szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökkévalósá­gon keresztül; engem, ki nem borulhatok le a Magyar Golgota porába, engem október 6-a, térdeimre borulva fog hontalansá­gom remete lakában látni amint az engem kitagadott Haza­felé, nyújtva agg karjaimat a hála hű érzelmeivel áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ’s a magasz­tos példáért, melyet az utódoknak adtanak; ’s buzgó imával kérem a magyarok Istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a Magyar Nemzethez zeng. Úgy legyen, Amen." A N.Y.-i Kossuth-szobor rövid története 1928 március 15-én leplez­ték le New York-ban Kos­suth Lajos szobrát. A szobor gondolatát Berkó D. Géza az Amerikai Magyar Népszava szerkesztője vetette fel 1927- ben, röviddel váratlan halála előtt. Újságja azonban foly­tatta a toborzó hadjáratot, mely nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is lelkes támogatást eredmé­nyezett. A szoboralapítvány kuratóriuma Horváth János óhazai szobrászművészt vá­lasztotta ki a szobor elkészí­tésére. Elhatározták, hogy az óhazában készült szobrot egy hatalmas, az egész nemzetet képviselő küldöttség kísérje az újvilágba. A küldöttség­ben szerepeltek politikusok, magasrangú katonatisztek, főpapok (minden felekezet- ből), arisztokraták, földmű­vesek, kereskedők, munká­sok, férfiak és nők, fiatalok és öregek vegyesen. A népes magyar zarándok­sereget - összesen 480 főt - két hajó hozta át Európából. 1928 március 14-én, a new york-i kikötőben többezer főnyi lelkes magyar tömeg fogadta őket, a Himnusz a Kossuth nóta és a Rákóczi induló hangjai mellett. Az ünnepi díszbe öltözött new york-i városháza előtt James Walker, polgármester kö­szöntötte Sipőcz Jenő buda­pesti polgármestert. Másnap, március 15-én a leleplezés (hivatalos becslés szerint) 15 ezer résztvevője 10 blokk hosszúságban (a 69. és 79, utcák között) helyez­kedett el. A díszmenet, mely­hez hasonlót még nem láttak (és talán nem is fognak lát­ni) Amerikában, körülbelül 2 órakor érkezett a Riverside Drive-ra. Közben emberek tízezrei csodálkoztak a dísz­menet pompáján. A remek díszmagyarba öltözött férfiak és nők serege, a szélben csapkodó zászlók százai, az egymást érő nagy zenekarok, az egész felvonulást átható méltóságteljes szellem és komolyság elbűvölte New York nem könnyen lelkesedő közönségét, és a menetet tapsviharok kísérték. Az ünnepélyen a emlékmű felállítását kigondoló Berkó D. Géza özvegye adta át a szobrot New York városá­nak, majd bemutatta a kö­zönségnek Horváth Jánost, az alkotó művészt. Az ameri­kai és a magyar zászlók sely­mét két magyar leány le­emelte a szoborról, s követ­kezett Walker polgármester köszöntő beszcüe. Gróf Szé­chenyi László, Magyarország washingtoni követe Horthy Miklós kormányzó és gróf Bethlen István miniszterel­nök üdvözletét tolmácsolta, megköszönve a meleg fogad­tatást New York-ban, és kie­melte, hogy a magyar nép soha nem fogja elfelejteni azokat az emberséges szolgá­latokat, melyeket két kiváló amerikai, Bandholtz tábor­nok és Jeremiah Smith tett a magyar népnek. Ezután kö­vetkeztek a koszorúzások, melynek során Sipőcz pol­gármester közölte, hogy u- gyanazon időpontban koszo- rúzzák meg George Wa­shington szobrát Budapesten. A beszédek és koszorúzá­sok végén a szobor talapza­tában magyar földet helyez­tek el, melyet Kossuth szülő­házának kertjéből és törté­nelmi nevezetességű magyar helyekről vettek. Az ünnep­ség végén egy kis csoport kommunista zavargást akart kelteni - sikertelenül. Este hangversennyel búcsúztatta New York városa a magyar vendégeket. Március 15. után a nagy magyar küldöttség több vá­rost felkeresett, azzal a cél­lal, hogy a magyarságot ért trianoni igazságtalanságot ismertessék. Calvin Coolidge elnök a Fehér Házban fo­gadta őket, emlékét őrzi a palota kertjében készült kép az elnökkel és a 480 magyar­ral. Feledhetetlen volt Pitts­burgh-! fogadtatásuk a helyi magyarság rendkívül lekes munkája miatt. De nem ma­radt le Cleveland sem, az amerikai Debrecen - írták az egykori lapok -, ahol a hiva­talos fogadtatás után, az ad­digi egyetlen amerikai Kos- suth-szobornál volt az ün­neplés, sokezer magyar rész­vételével. Buffalo, majd még- egyszer New York, s ez volt az utolsó állomás. Március 30-án hagyták el az Egyesült Államokat a Majestic hajó fedélzetén. A küldöttség egyik része Cherburg-on át hazatért Magyarországba. Másik részük Londonba tar­tott, ahol a kikötőben Ma­gyarország nagy barátja,v Lord Rothermere várta őket. Üdvözlő szavai napjainkban is megfontolást érdemelnek: "Kossuth neve még ma is a legjobb összekötő kapocs Magyarország és a Nyugat között." (Szerkesztette: Cseh Tibor, Forrás: Vasváry Ödön cikke a "Szabadság''-ban, 1953, Vasváry Ödön Gyűjtemény: Mikrofilmek, Magyar Ameri­kai Alapítvány, Levéltár és könyvtár, New Brunswick, NJ., U.S.A.) Magyarul beszélő ügyvédek Büntető- Polgári- Magánjogi Általános jogi ügyek Manhattan-i iroda Kívánságra házhoz is megyünk! Shortell-McSweeney 212 -242-8087 Hungarian speaking Lawyers Criminal and Civil Matters Manhattan Location (Home appointments for your convenience) Keresse: RoseAnn Schill-t Aki szeret olvasni, rendelje meg Walko Bözsi: Egyszer megbocsátok című könyvét Két család igaz történetét varázsolja elénk megható érzelmekkel. Keménykötésben $12.- postaköltséggel $14.- Megrendelhető: Walko Bözsi 35-16 34th St Apt G Long Island City, N.Y. 11106 Tel: 718-361-2463 Egyben hálás köszönetét mondok a Magyar Szó olvasóinak, akik oly szép számban megrendelték könyvemet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom