Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)

1998-02-26 / 8. szám

Thursday, Feb. 26, 1998 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Akikre büszkék vagyunk.... (4) Minden év végén izgatottan várjuk, hogy ki lesz az "Év Embere", akinek a fényképe a Time magazin címlapján jelenik meg. Az idén Andrew Grove kapta meg a kitüntető címet a computer technika hatalmas fejlődéséhez hozzájáruló felfede­zésével és a billiomos Intel cég megalapításával. Első pillan­tásra most nem tudjuk meg rögtön hogy ki van az angol hangzású név mögött, de élettörténetéből kiderül, hogy mint "mindenki" ő is magyar. Gróf András az eredeti neve. 1956- ban hagyta el hazáját és óriási karriert futott be. Budapest: December, 1956. így kezdődik a róla írt cikk. A Vörös Hadsereg már leverte az októberi forradalmat, orosz tankok zúgtak a városon át, a miniszterelnök eltűnt. A 20 éves egyetemista félve a letartóz­tatástól, legjobb barátjával Lányi Jánossal, Ausztria felé induló vonatra szállt és a határon csempészeket fogadott. Mint minannyian '56-os menekültek, ő is átélte a veszélyes órákat, az őrtorony pásztázó fényeiben mikor vad kutyaugatás és a határőrök hangja hallatszott az éjszákában. Szinte megbénult a félelemtől, mikor magyar szavakat hallott: "Ki jár ott?" Azt hitte a csempész becsapta, de hamarosan rájött, hogy már az osztrák oldalon van - felállt és elindult a jövő felé - így írja le drámaian a Time magazin cikkírója. Gróf András (szokatlan név, a cikkírónak nem tűnt fel, hogy magyarul ez a név mit jelent) Budapesten született szeptember 2-án és korán átélte a megkülönböztetéseket - a háború előtt iskolatársai gúnyolták, mert zsidónak született, de a náci üldöztetések elől megmenekültek édesanyjával, egy bátor keresztény családnál rejtőzködtek. A háború után "osztályel­lenség" lett, mivel édesapja munkaszolgálatból visszatérve a keleti frontról, üzletemberként próbálta kenyerét megkeresni. (Nagyon örülök, hogy ebből a néhány életrajzi adatból az amerikai közönség, egy hiteles korrajzot ismerhetett meg Magyarország akkori állapotáról.) A New York City egyetemen kapta első diplomáját, majd doktorátusát Californiában a Berkley egyetemen. Tudományos kutatómunkáját a computer forradalom ’60-as éveiben kezdte - tudóstársaival együtt szenvedélyesen foglalkozott a számító­gépek elektromos kapcsolóival, tranzisztorokkal és rájöttek, hogy a sziliconnal és fémoxiddal töltött tranzisztorok a legtökéletesebbek, ám, bár nem teljesen megbízhatóak (Innen a'Silicon Valley" Szilikon Völgy elnevezés) Andrew Grove és két társa fedezte fel (a hivatala ebédlőjében), hogy szódium okozza a semiconductorok elváltozásait. Megalapítják saját semiconductorokat gyártó cégűiét Intel néven - a vezérigazga­tónak, Andrew Grove-nak például hét billió dollár értékű Intel részvénypapirja van. A Time magazin kiemeli tehetségét, szorgalmát, fegyelme­zettségét önmagával és munkatársaival szemben - ő ugyan­olyan kis nyitott irodai szobában dolgozik, mint kollégái, sokszor késő estig. Feleségét Évát még 1957 nyarán ismerte meg egy nyaraló­ban, ahol mindketten dolgoztak. 2 lányuk van. Nem költi pénzét luxusautókra, repülőgépekre, elegáns villákra a világ minden részén, hanem hatalmas összegeket adományoz jótékony célokra, mint például ösztöndíjakra a rákkutatásban, (miután ő maga is átment egy rákkezélésen) A Nemzetközi Mentőakciót is segíti, amelyik áthozta Amerikába és nem felejtette el, hogy megérkezése után egy üres csekket kapott tőlük, hogy megvehesse a legjobb fülhallgató készüléket, mivel 4 éves korában, skarlát betegsége következtében meggyengült a hallísa' Bortos Mária Magyarul beszélő ügyvédek Büntető- Polgári- Magánjogi Általános jogi ügyek Manhattan-i iroda Kívánságra házhoz is megyünk! Shortell-McSweeney 212 -242-8087 Hungarian speaking Lawyers Criminal and Civil Matters Manhattan Location (Home appointments for your convenience) Keresse: RoseAnn Schill-t Hetven éve halt meg Rippl-Rónai József "Megérintik az ember lelkét" Önarckép barna kalapban. IHM?. (>;aj, karion. f> IaKU ein. Magyar Nemzeti Galéria A Kelenhffíyi út télen, 192 I. Pasztell, karion. Elképzelem, ahogy a mé­lyen behúzott kalap alól me­leg, barna szemeivel óvato­san körbepillantott, majd lassan, méltósággal besétált a terembe. Jellegzetes bő kö­penyét megfontoltan karjára fordította, meglebbenő, szé­lesre kötött csokornyakken­dőjét szép kezének nyugodt mozdulatával simította le. Még egy szót sem ejtett ki, de máris mindenki észlelte jelenlétét. Ahogy közeledett a jól ismert asztaltársaság­hoz, a felé villanó üdvözlő tekintetek, a szívélyes invitá­ló gesztusok közül határozot­tan választotta ki helyét, gondosan ügyelve arra, ne­hogy olyan mellé üljön, akit nem kedvel. Ahogyan elhe­lyezkedett nem volt többé feltűnő. Figyelő tekintettel merült alá a kávéház szivar­füstös, csak pohárcsendülés- től. egy-egy felröppenő neve­téstől felszakadó andalító zsongásban. Otthonos, százszor ismert érzés lehetett ez a festőnek. Rippl -Rónai Józsefnek, aki 1861 őszén született és 1927 év végén halt meg Kaposvá­rott. Életében mindig a munka volt az első. A festés, amihez oly belső indíttatást vágyat érzett, hogy sem az apai intelem, sem az anyai féltés sem a nélkülözés, sem a kezdeti sikertelenség nem tántoríthatta el. Huszonhá­rom évesen előbb München­be, majd négy év után Pá­rizsba ment, ahol egyheti ottlét után eldőlt a sorsa: Munkácsy Mihály felajánlot­ta saját műtermét, tanítvá­nyává, segédjévé fogadta. Rippl már egy éve másolta a mester műveit, amikor Bre- tagne-ba utazott, Pont Aven- be. Pont Aven... Ott a levegő­ben volt valami gauguines pedig Gauguint csak jóval később és véletlenül ismerte meg. Akkor már az Öreg­anyám képe szép sikert aratott a Szalonban. Meg is hívta a Tahitibői éppen ha­zalátogató művész Ripplt a műtermébe egy csésze teára, és pár finom fametszettel ajándékozta meg. Új bará­tokra lel: Valloton, Toulouse-Latrec, Russel, Vuillard, Bonnard. Aztán már nem lehetett Munkácsy mellett, irányításával festeni. Amit ő akart, azt az öregedő Munkácsy nem becsülte. "Közel tizenhat évig voltam Párizsban... és itt láttam, hogy jobb lesz a magam ér­zései után menni, és lettem azzá újra, ami voltam Mün­chenben és an' vagyok, im­presszionista. Rippl gazdag életpályáján több mint ezer képmást fes­tett, munkabírása egyébként is hatalmas volt. 1914-ben Franciországban a háború kitörése után letartóztatták és deportálták mint ellensé­ges országból való idegent. Francia művészbarátainak közbejárására engedték csak szabadon, hazatérte után kiállítást rendezett legfris­sebb munkáiból. Az Ernst Múzeumban megrendezett tárlat egyedülálló lehetett a maga nemében. Élete során legalább 2400 olaj- és pasztellképet festett. 800 rajzáról. 30 rézkarcáról és litográfiájáról tudunk. Le­nyűgözte őt a termeszét szín- gazdagsága. Soha nem szűnt meg csodálni egy virág ham­vas lila szirmát, a mezők vál­tozó üde zöldjét. A napfény­ben fürdő színek hatása még azokon a képein is elsődle­ges szerepet játszik, amelye­ken a festési mód egészen sajátságos. Ez a titka valószí­nűleg Rippl Rónai József képeinek: megérintik az em­berek lelkét Hajdú Éva (Magyar Nemzet) Múmialeletek az inkák előtti korból Kétszáz darab igen jó állapotban fennmaradt múmiát fedeztek fel amerikai kutatók az amazóniai őserdő Laguna de los Condorenek nevezett helyén. Az inkák előtt élt csacsapo- ják korából eddig még soha nem találtak érintetlen múmiákat. —. — . .. ........ . , — ■— .. ...........— —— Első Amerikai Magyar Televízió N.Y. minden szombaton reggel 7:30-kor közvetíti a legfrissebb Magyarországi Képes Híradót angol felirattal a Manhattan Kábel-televízió 34-es csatornáján

Next

/
Oldalképek
Tartalom