Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)

1998-02-12 / 6. szám

Olvassa New York egyetlen magyar nyelvű hetilapját! Amerikai s Ara: 75 cent A megoldások könyve 2. rész Újjá, még jobbá kell építe­nünk a csatornákat egymás­hoz. A szellemi, erkölcsi összefogáshoz nagyon fontos az összetartozás érzése is. Talán ebben szenvedtünk el a legnagyobb fokú károso­dást az elmúlt 50 évben. A magyar szolidaritás ápolása helyett, a kígyók vermének rendszerét hozták létre. Az elmúlt évtizedekben csak azt tanulhattuk, hogy hogyan dolgozzunk egymás ellen, idegen zsoldban, egymás ká­rára. Mindez megtorpedózta magyarságunkat, szellemisé­günket. erkölcseinket£zeket a meghonosított melegágya­kat el kell bontanunk, ezek­től meg kell tisztítanunk kertjeinket. Padlásainkat meg kell tisztítanunk azoktól az "antikoktól" melyek imitá­ciók voltak akkor is, amikor ránktukmálták azokat. Túl kell adnunk újabb történel­münk porfogóin, hogy helyet csinálhasson a magyar nép az újnak, a valóban értékes­nek. A jelen helyzetben az ország fennakadt a közelmúlt gályán, holott az élet előre megy. A tegnap nem bék­lyózhatja meg a holnapi ma­gyar reményt. Ha hátra nézünk csak büsz­keségből tegyük azért, hogy lássuk milyen nagy utat tet­tünk már meg, hogy a meg­tett távolság növelje önbizal­munkat a jövőben. A rosszat felejteni kell nem pedig újra és újra, eszelősen oltárt épí­teni belőle. A szégyen fájá­ból koporsót ácsoljunk nem pedig diadalívet, az a nép amelyik nem képes túltenni magát a múlt buktatóin, nem képes, mint a Phoenix ma­dár, újra és újra feltámadni hamujából, az a nép elve­szett, és nem is érdemel más sorsot, csak az ördögi körök vitustáncát. Egy igazi "szakértői kor­mányra" van szüksége az or­szágnak, mely képes felmérni a lehetőségeket, őszintén elkötelezni magát a magyar­ság szolgálatára, és eléggé tehetséges, hogy programjá­val megalapozhassa a ma­gyarság jobb jövőjéhez az utat. Az első lépésekben meg kell szűntetni a jelen korrup­ciós tevékenységeket, ha kell drákói eszközökkel is. Meg kell teremteni a személyi és vagyonbiztonságot az ország­ban, mintegy előfeltételét az általános he lyze t j avu lás ának. Igényt kell tartania egy ilyen kormánynak a külföldi magyarság szolidaritására, segítségére és szimpátiájára. A felemelkedés egyik fő pillérének a mezőgazdaságot kell megtenni, melynek ér- tékbeni produkcióját minden 6-8 évben duplázni kell egé­szen a maturitás elnyeréséig. Ehhez a kormánynak szor­galmaznia kell egy export­import magánvállalat születé­sét, melynek finanszírozása részvények kibocsátásával történne, melyet a külföldi, főleg nyugati magyarságnak kellene jegyeznie. A mező- gazdasági hálózat kiépítésére a bankhitelek megszervezésé­re, a műtrágyaellátás meg­szervezésére azonnal részle­tes, érdembeli terveket kelle­ne benyújtani a nemzetgyű­lésnek, megvitatás és jóváha­gyás végett. Az új kormánynak egy olyan ipari programot kelle­ne célul összeállítani, mely tőkebehozatal, termeléscent­rikus lenne, nem pedig a tőkespekulációt tekintené feladatának. Ehhez a külföl­di magyar követségek segít­ségével a különböző orszá­gok ipari kamaráival összejö­veteleket kellene rendezni, melyen nagy tudású, nyelve­ket jól beszélő kormány rep- rezens tájékoztatná a külföl­di vállalatok vezetőit a ma­gyar tervekről, és a magyar kormány segítségéről. Egy ilyen tervnek fel kellene ölel­nie a világon fellelhető összes érdemes lehetősége­ket és ezekhez az összes kövek mozgatási módozatait. Ahhoz, hogy ambiciózus programokat egy kormány végre tudjon hajtani, el kell készíteni, meg kell határozni a magyar bankrendszernek a jövőbeni formáját és szere­pét, védelmét és elősegítési módjait. A magyar gazdaság felemelkedéséhez egy olyan bankrendszer és bankfunkció szükséges, mely képes egy 40-50 milliárd dolláros nem­zetközi betétrendszert össze­hozni, mely biztosítani tudná az ambiciózus gazdasági pro­gram finanszírozását. Egy ilyen bankrendszer kielégíte­né a legolcsóbb és leg­könnyebben megszerezhető hiteligényt. A sikerhez a biz­tonságon, kényelmességen, alkalmasságon kívül a kamat­láb normalizáció is szükséges lenne. Egy új kormánynak el kell készítenie egy olyan vendég­látóipari programot, mely felhozza ezt az ipart jelenlegi pincei állapotából. Egy ilyen program komplementálná a külkereskedelemmel és a foglalkoztatottsági tevékeny­ségekkel egymást. Ilyen köl­csönhatások nyilvánvalóak. A turizmusban eddig mindig az unprofesszionalizmus uralko­dott, holott Magyarországon, egy exportorientált ország­ban, a turisztikai bevételek­nek különösen nagy a jelen­tősége. A turisztika az exporttevékenység leggazda­ságosabb formája. Az adózási rendszert telje­sen meg kell reformálni, és a fő társadalmi adóbevételi forrásnak a jövedelemadó­nak kell lennie. Minden más adó, - legalábbis egy bizo­nyos fokig -, antiszociális és fejlődésellenes. Az új adó­rendszernek igazságosan el kell osztania a valóságos jö­vedelmekre rótt terheket úgy, hogy az adó elősegíthes­se a produkció növekedését, az akkumulációkat, de a jö­vedelmek részesei hozzá is járuljanak az ország fejlődé­séhez, ellátottságához, jöve­delmük arányában. folytatjuk Péterváry Miklós Elhunyt a koronamentő Texas államban 86 éves korában elhunyt Worth B. Andrews, aki a II. világháború idején meghatározó szerepet játszott a magyar korona megmentésében. 1945-ben az ausztriai Mattseeben Pajtás Ernő koronaőr ezredessel kiásta rejtekhe­lyéről a királyi koronát, majd amerikai őrizetbe helyezte. Magyar Szabadságharc 150-ik évfordulóját együtt ünnepli három állam magyarsága 1998.március 15-én, délután l:30-kor, a New York-i Kossuth szobornál (113th St & Riverside Ave.) találkozik New York, New Jersey és Connecticut magyarsága a Kossuth vezette 1848-as szabadságharc 150-ik évfordulójának közös megün­neplésére. Kérjük a három állam magyar szervezeteit, hogy a helyi ünnepségek időpontját vagy március 14-re, vagy március 15 reggelére tegyék, hogy így a fenti közös ünnepségen mindenki résztvehessen. Atávolrólérkezőkutazásánakmegkönnyítésére folyamatban van a buszok szervezése. A megjelenteket üdvözli majd George Pataki kormányzó, Rudolph Giuliani polgármester. Kovács István New York-i főkonzul, Farkas Ervin a Magyar Zsidók Világszövetségének elnöke. Az ünnepély főszónoka az amerikai magyar ifjúság képvisele­tében Pigniczki Réka, fellép az Életfa zenekar. Az ünnepély külön érdekessége lesz a magyar egyházak és egyletek diszzászlóinak sorfala. Kérjük, hogy részvételével segítsen megmutatni, hogy 150 év után, s egy óceán távolából is hat és él a Vasváryak és Petőfik szelleme, segítsen, hogy a Cserkészszövetség képes legyen olyan ünnepséget rendezni, melytől a jelenlevők is és a TV-k nézői is büszkék lesznek majd az amerikai magyar ifjúságra és a népre, melyből az származott. Kérdéseivel forduljon a rendezőhöz: Gyulassy Györgyihez 914-738-3448 Magyarok az Olimpián Február 6-án ünnepélyesen megnyílt a XVIII. Téli Olimpia. Naganó, Japánban Az ünnepi beszédet Antonio Samarach a Nemzetközi Sportszövetség és az Olimpia elnöke mondta, majd Akihito japán császár szavai után megkezdődött a díszünnepség. A magyar csapat február 2-án, 5-én és 11-én utazott Naga- nóba és február 23-án érkezik vissza. A hét sportág 68 éreméért zajló 16 napos olimpiai megnyitó ünnepségen a gyorskorcsolyázó Egyed Krisztina vitte a magyar zászlót. Egy egyezmény alapján, melyet 176 ország írt alá, az Olimpia ideje alatt szerte a világon senki nem fog fegyvert. VOL. LI1. No. 6. Thursday, Feb. 12, 1998 ISSN 0194-7990 AMERICAN HUNGARIAN WORD, Inc. 130 E. 16th Street, New York, NY 10003 Tel: (212) 254-0397 Fax: (212) 254-1584

Next

/
Oldalképek
Tartalom