Amerikai Magyar Szó, 1998. január-június (52. évfolyam, 1-25. szám)
1998-05-28 / 21. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 28, 1998 T Izrael ötven éves 2 rész U Thant az ENSZ főtitkára a Biztonsági Tanács megkérdezése nélkül teljesítette ezt a, követelést, amire Nasszer nem számított. Sikerült szövetségesül megnyernie Szíriát, Irakot, és az ellenségét Huszeint. Jordánia királyát. Lázas, de eredménytelen diplomáciai manőverezések után a szináji hadjárat hőse, Moise Dajan hadügyminiszter és Jichak Rabin vezetése alatt május 5-én hajnalban az izraeli légierő 3 óra alatt megsemmisítette az ellenség légierejét, majd a hadsereg lendült támadásba és 6 nap alatt szétverte az ellenséges haderőket. A hadműveletek megindulásakor az izreali kormány felszólította Jordániát, hogy maradjon nyugton. Ehelyett bombázni kezdték Jeruzsálem zsidó kézen lévő részét. A háború végeztével Izrael kiűzte Szíriát a Golan fennsíkról, ahonnan szüntelen, bombázás alatt tartotta a lent fekvő falvakat. Egyiptom ismét elvesztette a Sinaj félszigetet és a Gázai övezetet. Az egész nyugati part Jeruzsálemmel együtt Izrael kezére került, amit azonnal oszthatatlan fővárosnak nyilvánított. Ha Jordánia nem a- vatkozik bele a háborúba, akkor a Nyugati part a ma is övé lenne, és ő vitázna most Arafattal. Ez a példátlan győzelem Izraelt a világ érdeklődésének központjába helyezte, melynek kétes értékét máig viseli. Izrael lakossága, érthetően extázisbán volt. Önbizalma, mint később kiderült túlságosan magasra nőtt. Várják, hogy az arabok békeajánlattal álljanak elő. Izrael kész volt visszaadni az elfoglalt területek nagy részét egy tartós békéért. Az arab államok ehelyett a nem tárgyalás, nem elismerés és nem békekötés dacos magatartásával feleltek. A szovjet fegyverek és hadvezetés kudarca nagy tekintélyveszteséget okozott, amit az ő és csatlós államainak az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok megszakításával igyeke- zettellensúlyozni. Mindezeknél is nagyobb jelentőségűnek bizonyult az, hogy a palesztin ellenállási mozgalom vezetését Jasszer Arafat vette át. A háború után Izrael gazdasága fellendült. A meghódított területeken megkezdték új települések létésítését, amely nemcsak az arabok részéről, hanem nemzetközi síkon is ellenkezést váltott ki. A terrortámadások egyre embertelenebb méreteket öltöttek. Egyiptomban Berczeller Imre Nasszer halála után egy másik katona. Anvar Szadat vette át a vezetést. Izrael pedig ült a babérjain, elhanyagolva Szadat háborús fenyegetőzéseit. 1973 őszén, a zsidók legszentebb ünnepén Jóm Kipurkor az egyiptomi és szíriai hadsereg váratlan támadást intézett Izrael ellen. Kezdeti sikerei, különösen a Golan fennsíkon komoly veszélybe hozták Izrael létét. A hadsereg kifogyott a lőszeréből Légierejét a legmodernebb rakéták megtizedelték. Amerikának vitális érdeke volt , hogy a Közel- Kelet egyetlen demokráciáját, mely szikla^szilárdan állt a nyugati demokráciák mellett, megmentse. Nixon elnök Kissinger külügyminiszter javaslatára hatalmas légiszállítással ellátta az izraeli hadsereget lőszerrel és modern felszereléssel. A kormány és a hadvezetőség visszanyerte uralmát a helyzet fölött, és méltóvá vált katonái hihetetlen hősiességéhez. Izrael rebellis tábornoka Arik Sáron a hadvezetőség megkérdezése nélkül támadásba lendült a Szuezi csatorna partján és a másik oldalon az ellenség hátába kerülve, megkezdte annak bekerítését. Kissinger követelésére az izraeli had- vezetőség leállította az egyiptomi második hadsereg meg- semmísítését.megakadályoz- va Szadat és hadereje megaláztatását. Kissingernekez a lépése tette lehetővé Szadat történelmi jelentőségű lépését, amiről az alábbiakban lesz szó. Ez a háború kijózanító hatással vöt az izraeliekre is. A hadsereg legyőzhetetlenségének mítosza megtépázó- dott, józanabban kezdték felmerni helyzetüket a kozel- keleti térségben. A munkáskormány megbukott, és az ellenzék, a Likud alakított kormányt egy erősen nacionalista politikus, Menachem Begin vezetésével. 1977-ben Egyiptom vezetője váratlanul békét ajánlott fel Izraelnek. Teljes katonai pompával és hihetetlen lelkesedéssel fogadta Izrael eleddig legelke- seredetebb ellenségét Jeruzsálemben. 1978-ban Carter elnök bábáskodása mellett megszületett Izrael és Egyiptom között a béke. Szináj és a Gázai övezet visszakarült Egyiptom fennhatósága alá. A két ország között létrejött a diplomáciai kapcsolat. Megkötése óta nem volt határincidens a két ország között, amit távolról sem lehetett elmondani »* libanoni határról. 1982-ben az izraeli hadsereg, Arik Sáron hadügyminiszter kikergette Libanonból az Arafat vezetése alatt álló Palesztin Felszabadító Organizációt. A hadjárat nem hozta meg a várt eredményt. A terrortámadások csökkentek, de nem szűntek meg teljesen. Libanonból 1985-ben kivonultak az izraeli csapatok, megtartva egy 12 km-nyi biztonsági övezetet, melynek fenntartásáért csaknem naponta esnek el izraeli katonák. 1987-ben megindult a felkelés az izraeli megszállás ellen a Gáza övezetben, mely csakhamar átterjedt a nyugati partra. A felkelők kövekkel és csúzlikkal "felszerelt" gyerekek és fiatalok voltak. Izrael új kormánya, Rabin miniszterelnöksége alatt először brutális rendelkezésekkel akarta leverni a felkelést, sikertelenül. Közben Oslóban 1993-ban eredetileg elméleti beszélgetésből Peresz, Rabin külügyminisztere támogatásával a PSzO és Izrael között békekötést célzó nyilatkozat jött létre, amit Washingtonban írtak alá, autonómiát biztosítva a palesztinoknak a Gáza övezetben, és a Nyugati part később meghatározandó részén. 1981-ben arab nacionalisták megölték Szadatot. 1995-ben egy ultranacionalista lelövi Jichak Rabint. Utóda a kissé fellegekbe járó Peresz lett. A megegyezés értelmében Izrael kivonja csapatait a Gáza övezetből és egy kis területről Jerikó körül. A palesztin terrorszervezetek, Hamasszal az élen a békefolyamat megakadályozása elleni tiltakozásul gyilkos terrorcselekmények sorozatát indították el Izraelben. Ennek következménye ismét a Likud párt kormányalakítása lett. Miniszterelnöknek egy ambiciózus, angolul perfektül beszélő nacionalista politikust, Benjamin Netanjahut választotta meg Izrael népe azzal a megbízatással, hogy folytatja a békére irányuló lépéseket, és biztonságot teremt a terrortámadások ellen. Arafat még csak a PSzO alpokmányában Izrael megsemmisítéséről szóló paragrafusokat sem változtatta meg, ami pedig benne van az , oslói megállapodásban, viszont azt követeli, hogy Izrael adja át a megállapított nagyságú területet a Palesztin hatóságoknak. A helyzet ebben a pillanatban holt ponton van. Izrael a Nyugati part megmaradt részének kilenc százalékát, Arafat (és az amerikaiak) tizenháromegész és egytized százalékát követeli, ami Netanjahu biztonsági okokból visszautasít. Az ország lakosainak politikai, filozófiai, etnikai, vallási, gazdasági beállítottsága gyökeres változáson ment keresztül az évtizedek folyamán. A szocialista gazdálkodásnak kapitalista gazdálkodásra való fokozatos átállás következtében Izrael elképesztő méretű fejlődésnek indult és ma a számítástechnika, a tudományos kutatás minden területén világviszonylatban vezető helyet foglal el. A puritanizmust az élnivágyás, a jólétre való törekvés váltotta fel. Izrael lakossága a világ minden részéről bevándorolt zsidókból tevődik össze, akik magukkal hozták eredeti kultúrájukat, szokásaikat, vallási hagyományaikat. Mindezek súrlódásokra vezettek. Először a főleg kelet-európai, u.n. askenázi és az afrikai meg arab országokból bevándorolt szefardi zsidók között keletkezett, a mai napig sem teljesen elsimult ellentét. A szefardi zsidók az Izabella spanyol királynőtől 1492-ben kiűzöttek leszármazottai, akik az akkori spanyol nyelvet beszélik, mig az askená- ziak a jiddist. A szefárdiak műveltsége, gondolkodás- módja, társadalmi törekvése más mint az askenáziaké. Közöttük a szegénység, iskolázatlanság az átlagosnál nagyobb, ami bennük a megkülönböztetés érzését váltotta ki. Az utolsó tíz évben 900.000 zsidó emigráns érkezett Izraelbe. Ekkora embertömegnek a befogadását is megoldották. Közöttük igen sok a magas képzettségű tudós, szakértő és tehetséges muzsikus. Sokkal elszomorítóbb a- zonban az a mély szakadék amely az ultra-vallásos kisebbség, a haszidok és a kevésbé, vagy egyáltalán nem vallásos nagy többség között tátong. A többség úgy érzi, hogy a haszidok rájuk akarják kényszeríteni az ő vallási rituális szabályaikat, mig amazok maguknak vindikálják Izrael zsidó voltának a hagyományokhoz hű, mindenkire kötelező megőrzését. A világ közvéleménye is ezt a túlzó mércét alkalmazza Izraelre. Pl. az arab államokban jól ismert emberi jogoksemmibevevését a világ természetesnek veszi, annyira, hogy pl. az amerikai, de egyetlen más admiszitráció ezzel kapcsolatban soha meg nem mukkan. Ellenben ezeknek enyhébb áthágása is Izrael részéről világszerte (mű- )felháborodást kelt. De hogyan is mondja az arab közmondás: A kutya ugat a karaván halad. Izrael, a jelen kor csodája nem gáncs nélküli lovag, lakói nem szentek. Elvezni akarják fáradozásaik kemény munkával megszerzett gyümölcsét. Megvédeni hazájuk vérrel szerzett határait és békében élni békétlen szomszédaival. (Ez a magyarázata legalább is részben Izrael példátlan sikerének) />. GEORGE GÁBOR KRÁUK^ Amerikában végzett magyar fogorvos rendelője a magyar negyed szívében a 79-es utca és a 2-es Avenue sarkán található 239 East 79th Street, Suite LA Komplikált foghúzások Koronák, Hidak * Gyökérkezelések Fogtömések * Protézisek Kozmetikai * Esztétikai kezelések és minden más általános fogászati kezelés Rendelés előzetes bejelentésre - Hívja: Minden megfelelő biztosítást elfogadunk! 5 , . Magyar Motel SURF & BAY FAMILY MOTEL 304 Surf Ave. North Wildwood, N J. 08260 Húsz apartment egységből áll, Dél New Jersey-ben Tiszta és kényelmes, egy hálószobás összkomfortos lakások jutányos áron kiadók. Fürdőmedence, napi maid service. 150 semerre az Óceánhoz Háztól-házig Nsz az Atlantic City-beli kaszinókhoz Nyitva: májustól-októberig L Kéijen árjegyzéket: (609) 522-4551 ^
